Ipartestületek Lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-01 / 1. szám
1934. január 1. IPARTESTÜLETEK LAPJA jövedelme a házadó kivetés alapjául vett bérjövedelemmel szemben időközben emelkedett vagy csökkent a ház tényleges birtokosa köteles a bérjövedelem összegében beállott változást május 20-ig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bejelenteni. A beállott változás alapján az év második felére kivetett házadót megfelelően helyesbíteni kell. 2) Laküresedés esetében (22. I.) (1 bekezdés 4. pontjában) az üresen állott helyiségek újabb bérbeadása után a házadót az új bérlő által befizetett bérjövedelem alapján kell az újabb bérbeadás napjától az év végéig kivetni. 3) Egyéb esetekben az elsőfokon megállapított házadót a bérjövedelemnek évközi emelkedése, vagy apadása nem érinti. 2. §. A házadóról szóló 1927. évi 200 P. M. számú hivatalos összeállítás 22. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1) A kivetett házadó évközben törölhető : 1. az adóév folyamán adómentessé vált épület (épületrész) után, attól a naptól kezdve, amelyen az adómentességet megállapító körülmény beállott ; 2. a lebontás vagy elemi csapás folytán megszűnt épület (épületrész) után attól a naptól kezdve, melyen az épület (épületrész) kiüríttetett; 3. a tűz, árvíz, háború, vagy földrengés által megrongált épület után a kár mérvéhez képest; 4. a rendszerint bérbeadás útján hasznosított és megüresedett épület (épületrész) után, a megüresedés napjától, illetőleg elkésetten történt bejelentés napjától; 5. az egészben, vagy részben igazoltan behajthatatlanná vált béröszszeg után. 2) Az adóköteles az adótörlésre irányuló kérését az adótörlesztéshez való igény beálltának napjától számított 15 napon belül köteles a m. kir. adóhivatalhoz címezve a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) beadni. 3) Az adótörlés iránti kérésnek a határidő letelte után történő benyújtása esetében az adó csak a benyújtás napjától törölhető. 4) Az adótörlés kérdésében elsőfokon a m. kir. adóhivatal határoz. 5) Az üresen álló épület (épületrész) bérbeadását vagy bérfizetés nélkül való használatbavételét az adóköteles a bérbeadás, illetőleg használatbavételétől számított 8 nap alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bejelenteni tartozik. Ha a bérbeadást, illetőleg a használatba vételt elkésetten jelentik be, a bérbeadás, illetőleg használatba vétel napjától a bejelentés havának utolsó napjáig járó adónak kétszeresét kell birság fejében a házadóval egyidejűleg kivetni. 3. §. Jelen rendelet 1934. évi január hó elsejével kezdődő hatállyal kihirdetése napján (1933. december 22) lép életbe. A folyó évben megkezdett építkezések házadómentességét kérte az IPOK. A 7.500/1933. M. E. számú rendelet értelmében csak azon építkezések részesülnek 30 éves rendkívüli házadómentességben, amelyek 1933. évi december 31-éig tető alá hozatnak és 1934. évi június 30-ig lakható állapotba kerülnek. A folyó év második felében megkezdett új építkezések befejezését sok esetben hátráltatta az október hó második felében kitört építőipari sztrájk, valamint a december hónap elején váratlan erővel beköszöntött téli idő. A 8—10 Celsius fokos hidegben csak az építkezések veszélyeztetésével lehet az építkezést végezni. A sztrájk és a bekövetkezett hideg időjárás olyan külső tényezők, amelyek az építtető akaratán kívül jöttek létre és megakadályozták abban, hogy az építkezés tető alá jusson. Éppen ezért az Ipartestületek Országos Központja a Budapesti Építőmesterek Ipapartestületével karöltve beadványt intézett a m. kir. pénzügyminiszterhez, hogy mindazon építkezések részesüljenek rendkívüli házadómentességben, amelyek 1934. évi június hó 30-ig lakható állapotba helyeztetnek, függetlenül attól, hogy 1. évi december hó 31-ig tető alá jutottak-e vagy sem. A hivatalos közlemények vége. A kézművesipar jövője írta : Körmendy Mátyás ipartestületi elnök, országgyűlési képviselő. Az utóbbi években mind több és több szó esik arról, várjon a nagy gazdasági küzdelemben, amely az ipari termelés terén folyik, a kézművesiparosság meg tudja-e állni helyét, tud-e magának kenyeret és megélhetést biztosító munkát teremteni. Ez a vita mindinkább komolyabbá válik és természeténél fogva fontos, hogy az elsősorban érdekelt osztály, a kézművesiparosság is foglalkozzék vele. Az 1872. évi ipartörvény megalkotásával a magyar kézművesiparosság életében jelentős lépés történt. Eddig a kézművesiparokban a legteljesebb, sőt igen gyakran túlhajtott képesítési elv érvényesült, melyet a céhek hajtottak végre. Ezzel a törvénnyel azután a céheket végleg feloszlatták és kimondották a legteljesebb iparszabadságot. Bár az iparűzési jogot azóta már két újabb ipartörvény újból a képesítési elv alapján szabályozta, érdekes azt az elgondolást figyelemmel kísérni, mely az iparűzés szabaddá tételekor vezette a politikusokat és a közgazdászokat. Ez az időszak, az elmúlt század második fele az iparosodás korszaka. A technika találmányai ekkor kezdték hatásukat éreztetni az ipar terén és addig még soha nem tapasztalt mértékben szorították ki a kézműipart, illetőleg juttatták térfoglaláshoz a gyáripart. Az ipari műhelyekben mind nagyobb és nagyobb számban alkalmaztak gépeket és mind nagyobb és nagyobb számú iparos vált munkanélkülivé. Az akkori közgazdasági szakértők állítása szerint a kézműipar halálra volt ítélve, mivel a technika térhódításával a versenyt megállni nem tudja. Az elmúlt hat évtized sokban igazat adott az elméletnek. Bár magát az akkor kétségtelenül idő előtti törvényt hatályon kívül helyezték, mégis meg kell azt állapítanunk, hogy a technika térhódításával mind kisebb és kisebb a jelentősége a kézművesiparnak és valóban gondolkozásra késztet, vájjon ez a társadalmi osztály tényleg betöltötte-e hivatását és kihalásra van ítélve ? A világháború utáni időben még hatalmasabb lépésekkel haladt előre az ipar mechanizálása. A háború alatt ugyanis a technika rohamlépésekben fejlődött. A hadi célokra felhasznált vívmányokat a háború után azonnal a polgári életbe állították és olyan hatalmas vállalatok keletkeztek, amelyek nemcsak a beállított hatalmas erő és munkagépek alkalmazásával, hanem a gyártmányok olcsóságával mind nagyobb és nagyobb piacot hódítottak meg maguknak.