Ipartestületek Lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-48. szám)
1936-01-04 / 1. szám
4 fegyverrész készítéséhez van legjobban érzékük, így mindenkor megvan a legtökéletesebb utánpótlás. A helybelieknek hatvan, idegeneknek, vagyis külföldieknek 400 pengő az évi tandíj. Akinek nincs rátermettsége a mesterségre, egy év után a tanárok megmondják és a következő évre már nem veszik fel az iskolába. Alkalmam volt a szakiskolát megtekinteni. A tanárok szívesen láttak, minden kérdésemre őszinte választ adtak, szakkönyvekkel és technikai tanácsokkal elláttak. Bemutatták a tanulók haladását évről-évre. A lelkiismeretes tanításról és tökéletes munkáról személyesen győződtem meg. A ferlachi fegyvereket a nagyobb mesterek maguk, a kisebb mesterek pedig fegyverkereskedők útján hozzák forgalomba. A rövid időt igyekeztem a legelőnyösebben kihasználni,napi feljegyzéseket készítettem a látott munkákról, a végzett munkákról, s így a legtökéletesebb receptekhez jutottam, úgy a fegyverszínezés, (barnítás, szürkítés, márványozás), mint az összes előforduló fegyvermunkálatokban. A ferlachi tanulmányút óta készült munkáim bizonyságai a külföldi tanulmányút hasznosságának. Bár mód és alkalom lenne, hogy minél több iparostársunk mehetne külföldre, bővíteni tanulmányát, látókörét. Ismételten hálás köszönetemet fejezem ki a tek. Elnökségnek, hogy lehetővé tették ezen külföldi tanulmányutamat.” A Nagytétényi Iparoskör december hó 8-án ünnepelte Kies Sándor elnök 25 éves elnöki jubileumát. Ugyanekkor nyújtották át nevezettnek a szép évforduló alkalmából elnyert kitüntetést is. Kiss Sándor, akit egyben a nagytétényi ipartestület elnöke és a községnek is hosszú ideje bírája, iparos ember és puritán egyéniségével, a köz érdekében végzett odaadó és fáradhatatlan munkásságával méltán rászolgált polgártársainak megbecsülésére és tiszteletére. A borotvapengék zárórántúli árusítása miatt megindított tisztességtelen versenyperekről. A Magyar Droguista Testület és a Dohányárusok Országos Szövetsége között olyan megállapodás történt, hogy a testület- a bebizonyított anyag további peresítésseitől, — mely ugyancsak jelentős számot tesz ki, — eltekint. IPARTESTÜLETEK LAPJA 1936. január 4. A székházkölcsönök annuitását fizetni nem képes ipartestületek megsegítése Az ipartestületi székházak az ipari kultúrának gócpontjai, s a németi gondolatnak sziklavárai. Ez késztette a m. kir. kormányt arra, hogy a jobb időkben épített székházak révén a gazdasági viszonyok következtében válságba jutott ipartestületeken segítsen. Az adósságok az Országos Lakásépítő Hitelszövetkezet útján húsz év alatt annuitásokban törlesztendő kölcsönökké alakíttattak át s az eredetileg 9,6%-ot kitevő annuitások a volt kereskedelemügyi, illetve iparügyi miniszter urak megértő jóindulatából 52 százalékra csökkentettek. Az ipartestületekbe tartozó iparosságnak folyton súlyosbodó helyzetét az ipartestületek háztartása is megérzi, s így az ipartestületek egyik-másikra még a konvertált székháztartozások valóban méltányos annuitását se tudja fizetni. Az iparügyi miniszter úr szükségesnek látta az annuitásokat hoszszabb idő óta nem fizető ipartestületek háztartását egy szakértő bevonásával az iparhatóság által megvizsgáltatni, hogy e vizsgálat során megállapítható legyen az, hogy az ipartestület tényleg a mai gazdasági helyzet következtében van hátralékban, vagy pedig lehető-e költségvetésének oly megállapítása, hogy annuitások a kintlevőségekben fedezetet találjanak. Az ipartestetek kebelébe tartozó iparosoknál foglalkoztatott segédek és tanoncok statisztikája A m. kir. iparügyi miniszter úr a legteljesebb megértéssel és a legmesszebbmenő jóindulattal igyekszik azokat a problémákat megoldani, amelyektől a kézművesiparosság helyzetének fokozatos javulása és a magyar kézművesiparnak szebb és biztosabb jövője függ. A vezetése alatt álló minisztériumban lázas munka folyik, s ezek során olyan kérdések megoldása készíttetik elő, amelyre a kézművesiparosság eddig hiába várt. E munkálatok során felmerült a ■szüksége annak, hogy a kézművesiparosok helyzetéről, alkalmazottaik számáról, stb. tiszta képet nyerjen a minisztérium. A Központnak legsürgősebben jelenítenie kell, hány iparos dolgozik segéd nélkül, hány dolgozik tanonccal, 1, 2, 3, stb. segéddel. Az 1932. évi VIII. tc. 7. §-ának utolsó bekezdésében foglaltakra utalással felhívta a Központ az ipartestületek elnökségét, állíttassa össze a legsürgősebben, a testület tagjai közül: 1. hány iparos dolgozik segéd és tanonc nélkül; 2. hány iparos dolgozik 1 tanonccal; 3. hány iparos dolgozik 1 segéddel; 4. hány iparos dolgozik 1 segéddel és 1 tanonccal stb. A felhívásnak az ipartestületek a megküldött kérdőív pontos kitöltésével tesznek eleget. A kitöltött kérdőívnek 1936. évi január hó 8-ig a Központhoz be kell érkeznie. A hivatalos közleménynek vége. Az iparügyi minisztériumban nagy horderejű javaslatok készülnek az uj esztendőben Bornemisza Géza iparügyi miniszter nyilatkozata a készülő javaslatokról Arról a nagyarányú munkáról, mely az iparügyi minisztériumban folyik, Bornemisza Géza iparügyi miniszter nyilatkozatot adott, vázolván, a készülőben levő törvényjavaslatokat. Ezek legnagyobb része a magyar kézművesiparosságot is közvetlen közelről érintik, s ezért Boremisza Géza iparügyi miniszter nyilatkozatát teljes egészében közöljük. — örömmel kell megállapítanom — mondotta nyilatkozatában Bornemisza Géza iparügyi miniszter —.