Ipartestületek Lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-02 / 1. szám
- nek tartozik felelősséggel, továbbnak. Az ipartestületi elnök működ a felügyeleti hatóságának. Az adésáért a közgyűlésnek felel és a elnöki állás tekintélyének megóvása végett szükséges, hogy az elnök ne legyen kitéve oly feles zaklatásoknak, amelyekkel egyesek a testület elnökével szemben az ipartestületi székhez fordul . HIVATALOS KÖZLEMÉNYNEK VÉGE tagok, vagy azok egy része kívánságára az ipartestületi elnököt nem lehet az a testületi szék elé utalni. ■ ——■ — я ̋ A szövetkezeti öntudat fejlesztése A KARTELEK ÖNZŐ ÁRPOLITIKÁJÁNAK LEGJOBB ELLENSZERE A SZÖVETKEZETI MOZGALOM LAKY DEZSŐ MŰEGYETEMI TAXIK, AZ IOKSZ ELNÖKÉNEK ELŐADÁSA A MAGYARORSZÁGI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZGYŰLÉSÉN. Megemlékeztünk arról, hogy a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének közgyűlésén Laky Dezső egyetemi tanár, az IOKSZ elnöke nagyhatású előadást tartott a szövetkezeti öntudat fejlesztése címén, meggyőzően reámutatva a szövetkezeti nevelés és propaganda kimagasló fontosságára. Az illusztris előadó hangsúlyozta, hogy bár a magyar szövetkezeti mozgalom a legutóbbi időkben is igen szép eredményt ért el, mégis kétségtelen, még igen sok teendő vár elvégzésre, igen sok feladat megoldásra, hogy a végső célt elérjük. Mérlegelnünk kell tehát azt, hogy a szövetkezeti nevelésnek és a szövetkezeti propagandának, mely eszközeit vegyük igénybe azért, hogy a magyar nép minél szélesebb rétegeit nyerjük meg a szövetkezeti gondolat számára. Elsősorban ugyanis arra kell törekedni, hogy részben a már beszervezett szövetkezeti tagokat és szövetkezeti vezetőket telítsük az igazi szövetkezeti eszmével, másrészt, hogy új tagokat, új tömegeket toborozzunk a szövetkezeti mozgalom számára. Statisztikai adatok igazolják, hogy a magyar hitelszövetkezeti hálózat minden fejlettsége ellenére az egész magyar hiteléletnek aránylag csekély részét foglalta még el s így a propagandának arra kell irányulnia, hogy a nép, elsősorban a falusi kisemberek ne csak hitelszerzés esetén vegyék igénybe a hitelszövetkezeteket, hanem olyankor is, ha apró pénzfeleslegeiket, megtakarított tőkéiket akarják elhelyezni. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a kisemberek keservesen összegyűjtött pénzfeleslegeinek jelentős része olyan hitelintézetekhez kerül, amelyek nem altruista alapon működnek és nem a kisemberek érdekeit szolgálják. Tekintetbe kell venni természetesen azt is, hogy a szövetkezeti mozgalom fokozatos térhódítása következtében a jövőben is számolnunk kell a szövetkezetellenes támadásokkal. Bizonyos, hogy nemcsak a támadások ellen a legjobb a fegyver, de a szövetkezeti propaganda leghatásosabb eszköze is: a céltudatos és minél nagyobb eredményeiket felmutató szövetkezeti munka. Arra kell tehát törekedni, hogy szövetkezeteink minél szélesebb néprétegekre terjeszszék ki közérdekű és áldásos tevékenységüket és a magyar nemzetnek minél hasznosabb szolgálatokat tegyenek. Ennek a célnak érdekében van szükség a kitartó propagandára, a szövetkezeti öntudat fejlesztésére, hogy a kisemberek hűséggel és bizalommal viseltessenek a szövetkezetek munkája iránt. Ezen az úton fejleszthető szélesebb keretek között a kisiparosok szövetkezeti mozgalma is, valamint a szövetkezetek értékesítő tevékenysége. A szövetkezeti mozgalom működése a legjobb ellenszer a kartelek önző árpolitikája ellen s ebből a szemszögből tekintve a szövetkezeti mozgalmat, még fontosabb a céltudatos és minél erőteljesebb propagandamunka. . KfilllllkVW 1937 január 2. IPARTESTÜLETEK LAPJA Bornemisza Géza iparügyi miniszter nyilatkozata az árelemzési rendeletrel és az Árelemző Bizottság munkájáról Az árak ellenőrzéséről szóló rendelet bizottsági tárgyalása alkalmával .Bornemisza Géza iparü°~gi miniszter válaszolva az elhangzott felszólalásokra hangsúlyozta, hogy téves az a nézet, mintha a rendelet árdrágítás esetére új büntetőrendelkezéseket tartalmazna. A rendelet tulajdonképen rendszeresíteni kívánja az adatgyűjtést és az átalakulás ellenőrzését. Oly esetekben, amikor indokolatlan árdrágítás gyanúja merül fel, lehetővé kívánja tenni a rendelet helyszíni vizsgálatok tartását, olyan vizsgálatokat, amilyeneket a karteltörvény a kartelcikkekre megállapított. A célszerűség és a gyorsaság azt kívánja, hog azokat a rendelkezéseket, amelyeket a karteltörvény tartalmaz, a karteltörvény alá nem eső más cikkek tekintetében is alkalmazni lehessen. Ha a helyszíni vizsgálat eredménye szerint tényleg indokolatlan árdrágítás esete forog fenn, akkor előbb közvetlen tárgyalásokat lehet indítani az indokolatlan árdrágítás megszüntetése céljából. Ha ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor bizonyos gazdasági szankciók (tarifa- és vámkedvezmények-, megvonása s egyéb intézkedések) alkalmazásával jár el a kormány. Az uzsoratörvény alakjén csak büntető szankciókat lehet alkalmazni, de ez egymagában véve nem biztosítja az átalakulás terén esetleg mutatkozó kinövések megszüntetését. A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendelet az árszínvonal természetes alakulását nem akarja befolyásolni, hanem csak az indokolatlan kilengéseket kívánja visszaszorítani. Hivatkozott külföldi példákra, rámutatva arra, hogy nemcsak kötött gazdasági rendszert követő országokban, hanem másutt is, mint például Franciaországban és Svájcban is vannak hasonló rendelkezések. A rendelet nem alkotmányellenes, mert a 33-as országos bizottság hatásköre éppen a gazdasági élet rend-