Ipartestületek Lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-02 / 1. szám

- nek tartozik felelősséggel, tovább­nak. Az ipartestületi elnök műkö­­d a felügyeleti hatóságának. Az a­désáért a közgyűlésnek felel és a elnöki állás tekintélyének meg­óvása végett szükséges, hogy az elnök ne legyen kitéve oly feles zaklatásoknak, amelyekkel egye­sek a testület elnökével szemben az ipartestületi székhez fordul­ . HIVATALOS KÖZLEMÉNYNEK VÉGE tagok, vagy azok egy része kí­vánságára az ipartestületi elnököt nem lehet az a testületi szék elé utalni. ■ ——■ — я ̋ A szövetkezeti öntudat fejlesztése A KARTELEK ÖNZŐ­ ÁRPOLITIKÁ­JÁNAK LEGJOBB ELLEN­SZERE A SZÖVETKEZETI MOZGALOM LAKY DEZSŐ MŰEGYETEMI TAXIK, AZ IOKSZ ELNÖKÉNEK ELŐADÁSA A MAGYARORSZÁGI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉ­GÉNEK KÖZGYŰLÉSÉN. Megemlékeztünk arról, hogy a Ma­gyarországi Szövetkezetek Szövetsé­gének közgyűlésén Laky Dezső egye­temi tanár, az IOKSZ elnöke nagy­hatású előadást tartott a szövetke­zeti öntudat fejlesztése címén, meg­győzően reámutatva a szövetkezeti nevelés és propaganda kimagasló fontosságára. Az illusztris előadó hangsúlyozta, hogy bár a magyar szövetkezeti moz­galom a legutóbbi időkben is igen szép eredményt ért el, mégis kétség­telen, még igen sok teendő vár elvég­zésre, igen sok feladat megoldásra, hogy a végső célt elérjük. Mérlegel­nünk kell tehát azt, hogy a szövet­kezeti nevelésnek és a szövetkezeti propagandának, mely eszközeit ve­­gyük igénybe azért, hogy a magyar nép minél szélesebb rétegeit nyerjük meg a szövetkezeti gondolat számá­ra. Elsősorban ugyanis arra kell tö­rekedni, hogy részben a már beszer­vezett szövetkezeti tagokat és szövet­kezeti vezetőket telítsük az igazi szö­vetkezeti eszmével, másrészt, hogy új tagokat, új tömegeket toborozzunk a szövetkezeti mozgalom számára. Sta­tisztikai adatok igazolják, hogy a magyar hitelszövetkezeti hálózat min­den fejlettsége ellenére az egész ma­gyar hiteléletnek aránylag csekély részét foglalta még el s így a propa­gandának arra kell irányulnia, hogy a nép, elsősorban a falusi kisemberek­­ ne csak hitelszerzés esetén vegyék igénybe a hitelszövetkezeteket, hanem­­ olyankor is, ha apró pénzfeleslegei­ket, megtakarított tőkéiket akarják­­ elhelyezni. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a kisemberek keservesen össze­gyűjtött pénzfeleslegeinek jelentős része olyan hitelintézetekhez kerül,­­ amelyek nem altruista alapon mű­ködnek és nem a kisemberek érdekeit szolgálják. Tekintetbe kell venni természete­sen azt is, hogy a szövetkezeti moz­galom fokozatos térhódítása követ­keztében a jövőben is számolnunk kell a szövetkezetellenes támadások­kal. Bizonyos, hogy nemcsak a tá­madások ellen a legjobb a fegyver, de a szövetkezeti propaganda legha­tásosabb eszköze is: a céltudatos és minél nagyobb eredményeiket felmu­tató szövetkezeti munka. Arra kell tehát törekedni, hogy szövetkezeteink minél szélesebb néprétegekre terjesz­­szék ki közérdekű és áldásos tevé­kenységüket és a magyar nemzetnek minél hasznosabb szolgálatokat te­gyenek. Ennek a célnak érdekében van szükség a kitartó propagandára, a szövetkezeti öntudat fejlesztésére, hogy a kisemberek hűséggel és biza­lommal viseltessenek a szövetkezetek munkája iránt. Ezen az úton fejleszthető szélesebb keretek között a kisiparosok szövet­kezeti mozgalma is, valamint a szö­vetkezetek értékesítő tevékenysége. A szövetkezeti mozgalom működése a legjobb ellenszer a kartelek önző ár­politikája ellen s ebből a szemszög­ből tekintve a szövetkezeti mozgal­mat, még fontosabb a céltudatos és minél erőteljesebb propagandamunka.­ ­ . KfilllllkVW 1937 január 2. IPARTESTÜ­LETEK LAPJA Bornemisza Géza iparügyi miniszter nyilatkozata az árelemzési rendeletrel és az Árelemző Bizottság munkájáról Az árak ellenőrzéséről szóló­ rendelet bizottsági tárgyalása al­kalmával .­Bornemisza Géza ipar­­ü°~gi miniszter válaszolva az el­hangzott felszólalásokra hangsú­lyozta, hogy téves az a nézet, mintha a rendelet árdrágítás ese­tére új büntetőrendelkezéseket tartalmazna. A rendelet tulajdon­képen rendszeresíteni kívánja az adatgyűjtést és az átalakulás el­lenőrzését. Oly esetekben, amikor indokolatlan árdrágítás gyanúja merül fel, lehetővé kívánja tenni a rendelet helyszíni vizsgálatok tartását, olyan vizsgálatokat, ami­lyeneket a karteltörvény a kartel­­cikkekre megállapított. A célsze­rűség és a gyorsaság azt kívánja, hog azokat a rendelkezéseket, amelyeket a karteltörvény tartal­maz, a karteltörvény alá nem eső más cikkek tekintetében is alkal­mazni lehessen. Ha a helyszíni vizsgálat eredménye szerint tény­leg indokolatlan árdrágítás esete forog fenn, akkor előbb közvetlen tárgyalásokat lehet indítani az indokolatlan árdrágítás megszün­­­­tetése céljából. Ha ezek a tárgya­lások nem vezetnek eredményre, akkor bizonyos gazdasági szank­ciók (tarifa- és vámkedvezmények-, megvonása s egyéb intézkedések) alkalmazásával jár el a kormány. Az uzsoratörvény alakjén csak büntető szankciókat lehet alkal­mazni, de ez egymagában véve nem biztosítja az átalakulás terén esetleg mutatkozó kinövések meg­szüntetését. A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendelet az árszínvonal termé­szetes alakulását nem akarja be­folyásolni, hanem csak az indoko­latlan kilengéseket kívánja vissza­szorítani. Hivatkozott külföldi pél­dákra, rámutatva arra, hogy nem­csak kötött gazdasági rendszert követő országokban, hanem má­sutt is, mint például Franciaor­szágban és Svájcban is vannak hasonló rendelkezések. A rendelet nem alkotmányellenes, mert a 33-as országos bizottság hatás­köre éppen a gazdasági élet rend-

Next