Ipartestületek Lapja, 1940 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-06 / 1. szám

1940 január 6. IPARTESTÜLETEK LAPJA A kézművesiparosok arcképes igazolványa és az anyagbeszerzés Az IPOK felterjesztésére az iparügyi miniszter annak idején hozzájárult ahhoz, hogy az önálló iparosok egyöntetű arcképes igazolványokkal láttassanak el. Ezek az igazolványok a személyazonosság igazolásán kívül különösen alkalmasak lennének arra, hogy a jogosulatlan iparűzők elleni eljárás eredményességét elősegítsék. A zárolt anyagkészletek szétosztásával kapcsolatban azt tapasztalja a Központ, hogy hozzájutnak az anyagokhoz olyanok is, akik vagy egyáltalában nem iparosok, vagy pedig az ipar önálló gyakorlására jogosultsággal nem bírnak. Ilyenformán e téren is igen jó szolgálatot tenne, ha a jogosult iparosok ilyen arcképes igazolványokkal már el lennének látva. Mivel az arcképes igazolványok ügyében 22348/1939. I. Ipok sz. alatt készített rendelettervezetre az arra illetékes érdekképviseletek már megtették észrevételeiket, az Ipartestületek Országos Központja újabb felterjesztésben kérte az iparügyi minisztertől, hogy a kézművesiparosok arcképes igazolvánnyal valóellátásáról szóló rendeletet mielőbb adja ki. A ipartestületek szeretet adományai A karácsonyi szent estén az iparosság is kivette részét a szegények felruházásában. Adományaivalsok szenvedő könnyeit törölte le. A miskolci ipartestület, lélekemelő karácsonyfa ünnepély keretében osztotta kiszegényeinek adományát az ipartestület dísztermében, Stimm Lajos elnök megható beszéde kíséretében. Százkét szegény iparosgyermek kapott cipőt,, harisnyát, ruhát, szeretetcsomagot és uzsonnát. Külön ki kell emelniaz ipartestület női szabó és férfiszabó szakosztályát. Ezek a szakosztályok együttesen mintegy 1000 pengő értékű ruhaneműt gyűjtöttek, illetve készítettek a nemes célra. A soproni ipartestület a Polgári Otthonban rendezett emlékezetes karácsonyi ünnepséget, amelyen Sopronyi-Thurner Mihály dr. polgármester és Horváth István ipartestületielnök is megjelentek. Az iparosvezetők az otthonban ápolt elaggott iparostársaikat külön is megajándékozták. A bonyhádi Iparosok Jóbarátok Asztaltársasága bensőséges ünnepség keretében, — mint minden évben, ez évek ben is, december 24-én tizenhat szegénysorsú gyermeket ruházott fel. Az asztaltársaság tagjainak nemes áldozatkészsége lehetővé tette azt, hogy valláskülönbség nélkül az arra rászoruló szegénysorsú gyermekek meleg téli ruhákhoz juthattak. A gyermekek egész öltözet ruhán kívül cipőt, harisnyát, sapkát és meleg kesztyűt is kaptak. Az asztaltársaság nemes adományát bensőséges szavak kíséretében Handl János ipartestületi elnök adta a gyermekeknek át. IRWIBI Hétfő és péntek hústalan nap A m. kir. minisztérium 10.570/1939. M. E.sz. alatt a honvédelemről szóló 1939 .k. t. c. 112. és a 212 . §-akban foglalt felhatalmazás* 1 * 3 alapján 1940 január 1-től érvényességgel a következőket rendeli: 1. §. Az ország területén minden hétfőn és pénteken hústalan napot kell tartani, kivéve, ha az Gergely naptár szerinti, vagy nemzeti ünnepreesik. Abban a községben (városban), aholaz országos, vagy heti Vásár, avagy búcsú hétfőre, vagy péntekre esik, a hústalan napot hétfő, illetőleg péntek után következő köznapon kell tartanni. 3.,'§. Hústalan napon húst és húsneműt, nyers, elkészített vagy bármely módon tartósított (konzervált) állapotban a fogyasztók részére árusítani, vagy forgalomba hozni tilos. Vendéglőben,, penzióban, kávéházban, korcsmában, kávémérésben, kifőzésben hústalan napon az 1. bekezdésben megállapított tilalomalá eső húst és húsneműt kiszolgáltatni nem szabad. 3. §: A 2. §-ban foglalt tilalmak nem vonatkoznak halra, vadra, belső részekre (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, mirigy, máj, vér), hurkára, disznósajtra, szalonnára, hájra, olvasztott zsírra és tó A KASSAI KAMARA ÉVI JELENTÉSE A Kassai Kereskedelmi és Iparkamara, amely az idén ünnepelte fennállásának 89-ik esztendejét, most adta ki újévi jelentését. Dr. Sipos Aladár, a kamara főtitkára, a jelentésben beszámol arról, mily tevékeny munkát fejtett ki a kamara az 1939-ik esztendőben is, különösen a vasúti tarifareformok érdekében. Igen érdekes része a jelentésnek az, amely megállapítja, hogy az 1939-ik esztendőben több mint száz önállósuló kereskedő fordult kölcsönkérelemmel a kamarához, amely mintegy 900.000 pengős keretben véleményezte is ezt a nemzeti önállósítási tanácsnál és az értelmiségi munkanélküliség kormánybiztosságánál. Néhány hónap alatt 25 városban és községben szervezte meg a kamara a hitelakciót és az állami hozzájárulásokban megnyilvánuló támogatást a kereskedők és iparosok részére, de eredményes munkát fejtett ki a külföldi tartozások likvidálásánál is. A jövőt illetően két igen fontos ügy vár megoldásra, az egyik a kamarai kerület területének végleges megoldása, a másik a kamarai testület kinevezése, illetve újjáalakítása, 5 pörtére. A 2. §-ban meghatározott tilalmaik nem vonatkoznak a m. kir. honvédségre, a kórházakra, a gyógyintézetekre, valamint a gyermeknevelő intézetekre. 4.§. Felhatalmaztatik a földmívelésügyi miniszter, hogy a felmerülő szükséghez képest a hústalan napok száma, illetőleg kijelölése tekintetében az 1. §. 1. bekezdésében foglaltaktól, valamint a 3. §-ban foglalt kivételektől eltérően rendelkezhessék. 5. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezésalá nem esik,, kihágást követel és 2 hónapig terjedhetőelzárással büntetendő, aki az 1. íjban foglalt rendelkezések megszegésével hústalan napon húst vagy húsneműt fogyasztók részére árusít, vagy forgalombahoz, valamint aki húst vagy húsneműt vendéglőben, penzióban, kávéházban, korcsmában, kávémérésben, kifőzésben hústalan napon kiszolgáltat. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke 8.000, oly esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amit a kihágás elkövetője a cselekménnyel elért, 8.000 pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege.