Iparvédelem, 1908 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1908-01-05 / 1. szám

1908. — 1. sz. IPARVÉDELEM Pártoljuk a honi ipart!!! N­e szóval, de lettel!!! farsang jellegében érvényre jussanak és azok a rengeteg milliók, a melyek a farsang alkalmá­ból üzleti forgalomba jutnak, hovatovább minél jobban növeljék a nemzetnek gazdasági erejét. Kísértsük meg tehát, hogy mula­tságainkban nyilvánuljon meg a magyar nemzeti szellem, és a mulat­á­nkra fordított kiadásaink a nemzetgazda­ság erőforrásaivá váljanak. A régi jó időkben, a­mikor még volt a köz­mondás szerint a magyarnak bőv­en «mit aprí­tani a tejbe», a farsangi mulatságokban is ki­domborodott a nemzeti jelleg öltözetben, táncz­­ban és viselkedésben egyaránt. A nyugoti szo­kásoknak elterjedésével azonban fájdalommal látjuk, hogy mulatságainkból a nemzeti jelleg hovatovább teljesen kivész s annak helyét a kü­lföldi szokásoknak hamis utánzata foglalja­. Mulatságainkban arra, hogy a magyar társada­lom mulat, csak arról ismerünk reá, hogy hal­lünk magyar szót, a tánczrendben pedig olvas­suk, hogy «csárdás»-t is tánczolnak. Ha azon­ban jobban megfigyeljük, főleg fővárosunkban meg kell döbbennünk a fölött, hogy itt milyen német-magyar szójárás fejlődött ki; ha pedig a csárdást látjuk, arról ugyan bajosan ismerünk reá a magyar csárdásra, nevezzük azt, a­mit «lejtenek», inkább csárdás-bosztonnak, avagy jobban mondva: boszton-csárdásnak. E jelenség annál elszomorítóbb, mert magyar leányok aj­káról is hallhatjuk azt, hogy mennyire lesajnál­ják azt a magyar ifjút, a­ki nem tud boszton­­csárdást «lejteni.» Elszomorító jelenségek ezek valóban. Kérdez­zük: miért kellett a franczia négyesnek kiszo­rítania a körmagyart; a bécsi keringőnek a magyar keringőt és sormagyart s a csárdás­nak elf­­utnia az amerikai bosztonná? Mi lehet az oka annak, hogy a magyar lélek mulatozá­saiban nem tud gyönyörűséget találni a festői szép magyar tánczokban és annak andalító ze­néjében? Annyira erőt vett volna már a ma­gyar társadalom lelkén a külföldnek utánzása, hogy saját hazájában se tudjon önmagára is­merni?! Ez elszomorító jelenségeken változtatni a magyar társadalomnak köt­lessége. Kötelessége, mert éreznie kell azt, hogy minél jobban el­merül a nemzetköziség szenvelgésében, annál inkább távolodik el nemzeti érzésétől és annál inkább pusztul ki az a nemzeti szellem, a­mely mindig büszke önérzettel és önbizalommal tudta megvédelmezni a magáét. E téren ne tűrjünk ellenvetéseket. Töreked­jünk megértetni honfitársainkkal, hogy nincsen ok pironkodni azért, ha a műveit német, angol vagy franczia társaságunkba jön és a társaság kifejezett jellegéből megérti azt, hogy ő magya­rok társaságában van. Ezt a külföld is jobban meg fogja becsülni és nagyobb tisztelettel fog irántunk viseltetni, mintha itt a külföldnek silány utánzatát találja. E visszás helyzeten elsősorban a családok és főleg a magyar asszonyok és leányok segíthet­nek. A bálok rendezőitől követeljék meg szép magyar tánczainknak a tánczrendbe való föl­vételét. Ne tűrjék a magyar tánczoknak idétlen eltorzítását. Ügyességüket, okosságukat és lele­ményességüket használják föl arra, hogy fej­díszeikben és öltözékeiken meglegyen a ma­gyaros jelleg. Megoldható ez szépen, ha kis időt és fáradságot vesznek és e kérdéssel fog­lalkozva, a báli öltözékek összeállításánál nem egyedül a külföldi divatlapokból keresik a min­tákat, hanem fáradoznak azon is, hogy végre kialakuljon valami szép, ízléses és csinos ma­gyar női viselet. A farsang alkalmából foglalkozzunk azzal a kérdéssel is, hogy ezen időszak mily kihatással van a nemzet közgazdasági életére. Úgy véljük, hogyha e kérdéssel foglalkozunk, és oly híven társul a kellemes a hasznossal, mint a­mily kihatással van a bálok sikere arra a jótékony és nemes czélra, a­mely czím alatt az egyes bálokat rendezik. A farsangnak közgazdasági jelentőségét abban a körülményben találjuk meg, ha számot ve­tünk azzal, hogy a báli öltözékekre és más szükségletre a nemzet a farsang folyamán mennyi iparczikket használt fel, mekkora pénzértéket képviselnek és honnan származtak ez ipar­­czikkek. A statisztika részletesen nem mutatja ki azt, hogy a farsang folyamán mennyire növekedett meg az áruforgalom és az mily értéket kép­visel. Ez okból elmélkedésünk alapjául keres­sünk egy valószínűségi számítást. Tegyük föl, hogy egy báli napon az országban húszezer nő vesz részt. Egy női öltözék átlagos ára fejében KORÁNYI és FRÖHLICH MenvHH«*onvi k**l~'■npvék vász­nak­­*s ♦••hernetiMi**k heszer/.a-D­­ep­ajan'koz'k laptársunk . Telefon 76. „HUNGÁRIA” védjegy. Telefon 23—70. Önműködő ajtócsukó, szabad, ablakszellőztető, ajtó és ablakredőny napellenző és iakatosárúgyár BUDAPEST, GYÁR-UTCZA 12. SZÁM. NEOIvAN LÁSZLÓ ÉS TÁRSA elég ----Budapest, Ká­vin-tér 2-ik szám.----­Költsépro*•♦*>««.»( k«*l. árj»*pvz~H kel vászon, Milton , as­ tatn*•vilim­in­ták kal a ?’ g sziv* s»Mi «zolpal.n j 8 HIB KLEIN és FIA föh. udvari szállítók Budapest. Magyar KÁRPÁTI IBOLYA-szappan a legjobb.

Next