Iparvédelem, 1912 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1912-01-01 / 1. szám

2 IPARVÉDELEM 1912. — 1.sz. és szóval terjesztvén az eszmét Bejárván az ország nagyobb városait valóságos missziót végeztünk,, sőt utóbb az Uránia tudományos szinház részére is irtunk az iparpártolás szük­ségét magyarázó darabot. Legújabban pedig Kolozsvárt a «Magyar Hét»»­rendezésével hódí­tottuk meg ipartermékeinknek a magyar piac egy részét. Tagadhatatlan, hogy az iparpártolás eszméje iránt a fogákonyságot fölébresztettük. Erre vall a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamarának évi jelentése is, mely az ipar­párto­lás erőtlenségéről panaszkodik. Továbbá a gyáriparosok Aradon kimondották, hogy : «Az Országos Szövetség feladata a kormányt és a társadalmat kötelességére figyelmezteti.» A kor­mánynak minden munkássága kárba vész, ugyanis és gyakorlati téren semmit sem érhet el — bárminő ipari politikát folytat — hogyha nincsen meg az iparpártolás szülte kereslet, mert csak az állandó kereslet biztosíthatja az egészséges kínálatot. Mindez pedig, mindaddig nem valósulhat meg, amíg a nagy magyar társadalom, megszokásból és kényelemszere­tetből vétkes mulasztásait meg nem szünteti­­s nem nyújt előnyt a magyar ipar termékeinek a külföldről beözönlő, nagyrészt selejtes áruk­kal szemben. Ennek az eszmének szolgálatában áll, «Ipar­védelem» című folyóiratunk, mely már a 8-ik évfolyamába lép, önérzettel, sőt büszkeséggel tekinthetünk vissza a múltnak napjaira, mert folyóiratunk­nak egyetlen sorában sem tévesztettünk sze­münk elől a nagy és magasztos célt és a leg­messzebbmenő önzetlenséggel — mert minden anyagi viszontszolgáltatás nélkül — igaz lelke­sedéssel, teljes odaadással teljesítettük hazafias kötelességünket. Vajha áldásos volna ez a munkásságunk s megértené végre nemzetünk apraja és nagyja, hogy igazán csak akkor lesz boldog Hazánk és népe, hogyha áldott földünknek nyerstermékeit magunk dolgozzuk fel és ezzel teremtjük meg a gazdának, iparosnak és kereskedőnek és igy közvetve nemzetünk összeségének, munkás és jóléttől duzzadó otthonát. Dobreczki: Kereskedők figyelmébe. A kereskedelmi miniszter 61.013 IV. sz. a. még 1906-ban elrendelte . Panasz tárgyává tétetvén előttem, hogy a belföldi forgalomban magyar származásúaknak feltüntetett áruk tekintetében iparhatósági magatartása nem felel meg mindig a törvény követelményeinek és hogy ez is hozzá­járul annak az eredménynek előidézéséhez, hogy a kö­zönség valótlan jelzések használata által, az áru szárma­zása tekintetében gyakran félrevezettetik , a tisztesség­telen verseny ellen irányuló védekezésnek hatályosabbá és egyöntetűbbé tétele céljából szükségesnek tartom az iparhatóságoknak, mint a tisztességtelen verseny elleni védekezés legfontosabb szerveinek és az itt figyelembe jövő igen fontos hazai közgazdasági érdekek leghivatot­­tabb őreinek figyelmét a következőkre felhívni: az ipar­­törvény 58. §-sa, mely szerint «Egy iparos vagy keres­kedő sem használhat cégén, nyomtatványain vagy hir­detéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, amelyek a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a való­ságnak meg nem felelnek­ — kiterjed azokra az ese­tekre is, melyekben külföldi származású áruk, bizonyos jelzők, jelvények felhasználásával vagy hamis adatok­nak közlésével hazaiak gyanánt tüntettetnek fel. Kiter­jed nevezetesen a szakasz tilalma arra, hogy ily félre­vezetésre alkalmas jelzők, jelvények és adatok a cégen, cégtáblán, a nyomtatványokon, üzleti leveleken, kör­leveleken, az áru burkolatán, a hirdetésekben és pedig akár a kitett árukon, vagy árumintákon alkalmazott feliratokon, árjegyzékekben, akár falragaszokon, akár pedig újság vagy élő szóval való hirdetésekben, sőt magán az árun sem alkalmaztassanak; mert habár a törvény a cég nyomtatvány, hirdetmény mellett magát az árut kifejezetten nem említi is, a törvény célzata két­ségtelenül az, hogy valótlan adatokkal a közönség egy­általán ne legyen megtéveszthető, már­pedig az árun magán alkalmazott megtévesztő megjelölés hatása még fokozottabb mérvű, mintha az ilyen megjelölés például a címkén vagy a gyöngyöleten foglaltatik. Ami továbbá az idézett törvényszakasz «jelzők», jelvények, «adatok» szavainak értelmezését illeti, e tekintetben következők tartandók szem előtt: «Jelzők» alatt a fen­­forgó kérdés szempontjából oly szavak értendők, ame­lyek alkalmasak arra, hogy az áruk származása tekin­tetében alapot nyújtsanak bizonyos, a valóságnak meg nem felelő feltevésre, vélelemre. Ilyenek gyanánt pedig nemcsak az oly szavak tekintendők, amelyek egyenesen Stern József 3 Budapest, Galvin-tér 1. 4 főosztálya I Divatosztály.­­ Selyem- és díszosztály. MT)» Vászon- és fehérneműosztály. «(1^ Confectio-osztály. — JOANNOVITS DOME Szőnyegek, csipke és szövetfüggönyök stb. Különlegességek magyar gyártmányú Budapest, IV., Váczi­ utcza 25. TELEFON: 99­0. SZÁM. Alapítva 1820. lópokróczokban, nagy választék különféle szőnyegekben és ablakvédő szövetekben. Lapunk 13.000 példányban jelenik meg.

Next