Iparvédelem, 1915 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1915-03-01 / 1. szám
1915.— 1. sz. IPARVÉDELEM maradékokkal. A városok az ilyen hulladékok mennyiségéhez mérten hizlaljanak saját költségükön beszerzett sertésállományt. Nagy jelentőségű lehetne a házi nyúltenyésztés is, mert kevés költséggel, igen olcsó és nagy mennyiségű húishoz juthatunk. Ne legyen nyugtunk sem éjjel, sem nappal. Minden ember négy ember munkáját igyekezzék elvégezni, soha még olyan nemesítő nem volt a munka, mint a jelenben. A hozzáértők járják be az országot, tanítsák, oktassák ki a népet mit és mikép vessenek, hogyan növelhetjük termelésünket az elérhető legnagyobb mértékig. Ahol a jó szó nem használ, ha akad munkakerülő, úgy a karhatalom alkalmazza azokat a törvényeket, amelyeket előrelátó bölcsességből a háború esetére meghoztunk. A földmívelési miniszterünk gondoskodjék arról, hogy a jegyzők irodáiban nem az akták elintézésével legeeenek elfoglalva, hanem az erdőn, mezőn, hegyen, völgyön és minden háznak udvarán tartsák számon, van-e még egy ökölnyi rög, amely nincs bevetve. ■Mutassuk meg a világnak, hogy a hajdani Kánaán nemcsak a maga népét képes ellátni a mindennapi kenyérrel, hanem dicső, hűséges szö-vetségesének is adhat annyit, hogy hiányt ne szenvedjen. .Magyar asszonyok, gyermekek és itthon maradottak, rajtatok a sor. Ha győzitek az anyaföldnek ápolását, tipp oly részesei lesztek a dicsőségnek, mint hős katonáink, akiknek sorsa, mire hazakerülnek, egyfirma lesz a ti sorsotokkal. Állítsd meg Uram a ragyogó napot, hogy az elvetett magot mihamar életre kelthesse ! . . . Csongor. A nők divatja. Folyó hó 24-én megtartott értekezletünkre szóló meghívó szavai szerint: A nő öltözékében a diszkrét fényűzést nem nélkülözheti. De ne is tagadja meg magától, mert azzal megfosztana bennünket az élet poézisának leheletétől, amelynek üdítő hatását az élet nehéz küzdelmeiben nélkülözni nem bírjuk. A nők ruházata tehát megköveteli a selymet, a bársonyt, a csipkét. Sajnos, épen ezek azok a termékek, amelyben nagy iparunk a nyugattal szemben leginkább van háttérbe szorulva .Most, amikor az iszonytató világháború vérözönéből a nemzeti gyűlölködések mérges gombája fakad ki, hosszabb időre meg lesz bénítva az ellenségként egymással szemben álló államok kereskedelmi viszonya. Ebben a rosszban is megtaláljuk azonban a jónak szemernyi magvát, csak ki kell hámoznunk belőle és ez pedig az, hogy ha már a mi asszonyaink és leányaink a selyem, bársony viseléséről egyelőre le kell, hogy mondjanak, a rájuk kényszerített önmegtagadásból hazai iparunk boldogulása keletkezzék. A nagy és hatalmas Németország és az iparilag rendkívül fejlett szövetséges államunk Ausztria, megmozdultak, hogy a francia és angol divat mellőzésével honi termékeiknek foglalják le a piacot. Igaz, hogy mindkét állam saját gyártmányaival tudja pótolni a külföldről hozott textilárukat. Olyan nagyszabású mozgalmat tehát, mint aminőt ők indítottak, nem tervezhetünk, de valósággal élhetetlenségünk tanújelét adnók akkor, hogyha nem igyekeznénk minden lehetőt elkövetni arra, hogy a kedvező viszonyok kihasználásával legalább a meglevő kincseinket aknázzuk ki. Nézetünk szerint csak annak a módját kellene megtalálni, miként lehetne a melegebben érző egyénekben az érdeklődést fölébreszteni — és a nők gondolkozásmódjában már is tapasztalható — s a közgazdaságnak ezen a terén megnyilvánuló hazafias gondolkozásmódját helyes útra terelni. Ennek az életbevágó kérdésnek tárgyalására megjelentek a Gyáriparosok Országos Szövetségének képviseletében dr. Koffler Károly titkár. Az Országos Iparegyesülettől: dr. Szírt Lajos, a Magyar Iparművészeti Rajziskolától: Mihálik Gyula tanár, a Magyar Háziipari Szövetségtől : Palotay Hugó, az Orsz. Iparegyesülettől : dr. Vida Jenő, a Női Ipariskola részéről: Kemény Lujza, az Uránia Orsz. Növédő Egyesülettől: Bán Dezsőné, Scherg Vilmos cégtől: Veress Ferenc, továbbá Girardi József, Szontagh Aranka, váci testvéregyesületünktől: Borbély Sándor és Vatter Ferenc, újpesti testvéregyesületünktől : Gyárfás Emil, Gyulay Istvánná. Központunk részéről: Bogyay Kálmánná, dr. Dolenecz Józsefné, ifj. Gonda Béláné, Hermann Teréz, dr. Szücsné, Csongor György, Gonda Béla, dr. Sassi Nagy Lajos. Zsolnay Miklós alelnök meleg hangú levélben menti ki elmaradását, buzdító szavakkal üdvözölvén egyesületünk törekvését. Schickedanz C. és társai cég Késmárk, nem jelenhetett meg, de Ifjabb Walla József 1HOACIAC ts CtriBIlT C30i mozaik-, cementáru- és műkőgyára, építkezési anyagok raktára, padló, falburkolás és betonépítkezési vállalat. Telefon: «József» 46- 86. Budapest, VII., Rottenbiller u. 15. Készítsük elő a szebb, boldogabb jövőt!