Jó Egészség, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908-01-01 / 1. szám
NÉPSZERŰ EGÉSZSÉGÜGYI ÚJSÁG, MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1. ÉS 18-ÉN. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : :11.PEST,V.,NAGYKORONA U. 14. TELEFON : 98—04. SZERKESZTŐ : DR NAGY ALBERT ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE............................3 KORONA BEJELENTÉS. Egy bejelentéssel kell mélyen tisztelt előfizetőink elé lépnünk, amelyet az általános viszonyokméretében se megokolatlannak, se méltánytalannak nem tarthatnak. A JÓ EGÉSZSÉG sohase volt nyerészkedésre alapított vállalat, hivatásául egy nagy nemzeti és humánus czél szolgálatát fogadta és megalapításakor az árát úgy szabtuk meg, hogy abból nyers kiadásaink visszatérülésénél többre nem számíthattunk. Többre most se számítunk, de köztudomású dolog, hogy az utóbbi években a viszonyok miként alakultak. Munka és anyag egyaránt megdrágult. Húsz hónap eforgása alatt a nyomdák két ízben emelték az árakat, mégpedig igen jelentékenyen. Ez a körülmény egyenesen rákényszerít,hogy a változott viszonyokhoz alkalmazkodjunk. A JÓ EGÉSZSÉGet az eddigi költséggel immár lehetetlen előállítani, kénytelenek vagyunk tehát előfizetési árát évi 2 koronáról 3 koronára fölemelni. Bizonyára senki se lesz, aki ezt a lépésünket teljesen jogosultnak el ne ismerné, annyival is inkább, mert a JÓ EGÉSZSÉG még így is a legolcsóbb lap marad Magyarországon. A JÓ EGÉSZSÉG kiadóhivatala. Budapest, 1908 január 1. Rég bedőltek, eltűntek faluhelyen is, főkép azonban városokban a búbos kemenczék. Velük tűnt a téli élet családias szelleme. Alig maradt egyéb ebből a szellemből, mint a téli lustálkodás és a jól bezárt ablakok. Persze, egész más levegő jár ma. Melegek a kályhák ma is, de csak a kőszéntől, briquettetől, gáztól, mi egyébtől, ami bennök ég. Mégsem a szeretet tűzhelyei többé. Körültök csak a test melegszik, fázik a lélek. Akkoriban is hiba volt, hogy féltek a levegőtől. De csak a jól fűtött szobában féltek Farkasprémes bunda, lábzsák, töméntelen berlini kendő került elő a ládákból, amint beköszöntött a nagy hideg. Ezek a jó meleg holmik ki-kicsalogatták az embert a doromboló kályha mellől. Kicsalták a városi embert is falura. Szánkázás, korcsolyázás, hóemberépítés, hólapdaháború izgalmaiban pirultak ki a levegőhöz nem szokott, jó kedvhez nem szokott városi arczok. Vidám sikongatások vegyültek a fehér mezők felett kóválygó varjak károgásába. Messzebbről egy-egy puska durranása szólt közbe. Azok is városiak. A bundák, lábzsákok pedig a szán kosarában. Lekivánkoztak az emberről, mert a játék izgalmában jól esik a hideg levegő. Meg se ártott a hideg, csak szép pirosra csípte az arczokat és füleket. Más levegő jár ma. Ha jó a hideg tél, ma is megindul a zarándoklás, de fordított irányban. Jönnek a jó falusiak a városba. Kávéház, színház, orfeum, klubok és fogadótermek megtelnek falusi emberekkel. Viseletük és ruhájuk elárulja a falusit és elárulja, hogy szégyenük, titkolják falusi voltukat. Még jobb egészségüket, virulóbb arczukat is. A jó egészség ma nem divat. Fényes termekben, oszlopos kávéházakban izzik a gázkályha bádogreflektora, amely nem csak melegít, de kápráztat is. Körültök mégis csak a test melegszik, didereg a lélek. És óh! — mily tömegek melegszenek, mily tömegek dideregnek. Fényes kirakatablakokon át, éhes szemekkel néznek be, akiknek nincs módjuk ily pompában melegedni. Azok a kis falusi ablakok legalább jégvirágosak voltak és elrejtették a lustálkodókat. Dr. Hajós Lajos idegorvos.