Kazán- és Gépujság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-01 / 1. szám

2. oldal. Kazán- és Gép-Ujság Budapest, 1907 január 1. rendszerű befalazott gőzkazánnál a belső és külső revizió alkalmával 250 milliméteres közterületen 15 milliméter emel­kedésű kipúposodás találtatott. Ebben a kazánban mosás nélkül a rendes üzemtartamnál 2 hétnél tovább dolgoztak és a kazánban összegyűlt iszap folytán a szurólángok be­hatása alatt támadt hőtorlódások okozták a kipuposodást. Az iparfelügyelő nem kívánta a lemez kicserélését, vagy megfoltozását, hanem a lánghidat hátrább és lejebb hozva, a szurólángot elterelte a kipuposodás helyéről, a­melynek állandó megfigyelését is elrendelte. Egy gőzmalomban egy 20 éves Cornwall-kazán tüzelő csövét a homlokfalhoz illesztett részén, összesen 400 milliméter hosszúságban megrepedve találta. A kazánnak ezen sérülé­sét szerkezeti hiba okozta, a­mennyiben a kazán mellső homlokfala túlságosan ki volt merevítve, a­mi megakadá­lyozta a tüzelő azon részeinek szabad kiterjeszkedését, a­hol a repedéseket észlelték. Egy lokomobil gőzkazán tűzszekrénye a csőfalának alsó lapján kazánkő lerakódásból 25 milliméteres kipúposo­dás állapíttatott meg, a­minek következtében elrendelte a kipúposodott rész kivágását és foltozását. Egy gőzfűrésztelepen 2 forralóval kombinált hengeres gőzkazán 2-ik huzamában fekvő forraló egyik fedő lemeze üzem közben keresztirányban megrepedt. Miután ott kazánkő­­képződést nem észleltek, a megrepedt részen sem kipúpo­sodás, sem elégés látható nem volt, ezt a hibát a kazán­anyag rideg voltának tulajdonítja az iparfelügyelő, illetőleg annak, hogy a rideg anyag a hőtorlódás okozta egyenletlen kiterjedés következtében repedt meg. A debreczeni kerületben 3233 gőzkazán volt fel­ügyelet alatt. A szaporulat 121 kazánt tett. Az ipari kazá­nok száma 65-tel növekedett. A kazánfűtők vizsgáló bizott­sága előtt 234-en jelentkeztek. A vizsgázók közül a vizsgán 70-en elbuktak, vagyis a jelentkezőknek 30%-a. A compound kondenzácziós gőzgépkezelői vizsgákra 32-en jelentkeztek, ezek közül a bizottság 25-öt buktatott el, ami ékesen szól a mellett, hogy a magasabb gépészi képzettség elsajátítása megfelelő tanfolyamok nélkül alig lehetséges. A fiumei kerületben mindössze 71 kazán volt fel­ügyelet alatt, a szaporulat, az előző évekhez képest, 6 kazánt tesz. Az iparfelügyelő mint érdekes esetet felemlíti, hogy egy ottani gép- és hajófelszerelő gyár leégése alkalmából egy Magdeburg-Buckauból származó kazán éjjeli 11 órától reggeli 5 óráig a legnagyobb tűznek volt egyfolytában kitéve, a biztonsági szelepek folyton lefújtak és mindazonáltal a kazán nem robbant fel. A győri iparfelügyelői kerületben az összes kazá­nok száma 1242 volt, a szaporulat 52. A kazánok közül 310 volt ipari, 821 gazdasági és 111 egyéb c­élú kazán. A kazánüzemet 6 esetben kellett az iparfelügyelőnek be­szüntetnie, még­pedig 4 esetben azért, mert a kazánok biztonsági szelepeit b­ékélve találta és 2 esetben azért, mert vizsgálatlan egyének tartották a kazánt üzemben. Vizs­gálatra a győri bizottság előtt 112-en jelentkeztek, ezek közül 95-öt képesítettek. A kassai kerületben 1611 gőzkazán volt nyilvántartás alatt, 40-nel több, mint az előző évben. Felemlíti a fel­ügyelő, hogy ebben az évben a külföldi kazánok egész inváziója volt különösen Szepes vármegye területén észlel­hető, ahol egy leégett fűrésztelep osztrák tulajdonosa egy brünni gépgyár által szereltette fel telepét. A nevezett gép­gyár azonfelül még egy sörgyárhoz, egy malomhoz és új gőzfűrésztelephez szállított kazánokat. A tulajdonosok kizá­rólag a külföldi gyár kedvező díjfeltételei által nyerettek meg, a­mi igazolja azt, hogy a fizetési módozatok könnyítése sok esetben a gépgyár igen hathatós fegyvere. A felügyelő, néhány kazánsérülés ismertetése után, megemlékezik a kerületben felállított kohógázokkal hajtott gépekről, vala­mint a gépüzemnek vámőrlő malomban kisebb, 25 lovas Diesel-féle motorral való pótlásáról. Az említett motor be­szerzési költségei nagyok ugyan, de olcsó üzem mellett vámőrlő malomnál mint nagy előnyt említi, hogy a malom min­den előkészület nélkül bármikor üzemképes állapotban van és a gép szünetek alatt se­mminemű üzemköltséget sem igényel. A képesítő vizsgára 244-en jelentkeztek, kik közül 200 nyert képesítést. A kolozsvári kerületben 884 kazán állt felügyelet alatt, 42-vel több, mint az előző évben. A jelentést tevő felügyelő hangsúlyozza, hogy a gőzkazánüzem biztonságá­nak egyik lefontosabb tényezője a szabályzatok folytonos ellenőrzése és az iparfelügyelő e téren szerzett tapasztalatai alapján kívánatosnak tartaná, ha az ellenőrzési szemlék alkalmával a vizsgálat a kezelő személyzetre ilyen irányban mindenkor kiterjedne; különösen meggyőződés volna szer­­zendő arról, hogy a fontosabb biztonsági szabályokkal tisztában vannak-e a kezelő egyének, hogy ebben a tekin­tetben mutatkozó hiányok kellő útbaigazítással és oktatás­sal kiküszöbölhetők legyenek. Ezt a körülményt az iparfel­ügyelő oly fontosnak tartja, hogy azt javasolja, mely sze­rint az általános szolgálati utasításban erre nézve megfelelő részletes utasítás kidolgozását kívánja az iparfelügyelők szá­mára. Hivatkozik a németországi kazánbiztonsági szövetke­zetek szabályzataira, amelyek erre vonatkozólag kimerítő utasításokat tartalmaznak, sőt a németországi vizsgáló bizottságok a kezelő személyzetet nemcsak folytonosan oktatják és vizsgáztatják, hanem nekik a különféle géprend­szerek körül felmutatott tájékozottságuk, szakismeretük és tudományos működéseiről időközönként külön bizonyít­ványt is szolgáltatnak ki. A kolozsvári bizottságnál 140 egyén jelentkezett, közülük 17 vizsgázót visszautasítottak. A marosvásárhelyi kerületben 558 kazán állt nyilvántartás alatt, a szaporulat 39 kazán. Az új kazánok közül 3 stabil- és egy lokomobil-kazán Bécsből származott, a többi hazai gyárban készült. Fejlett kazán- és gépipa­runkra való tekintettel az erdők kihasználására szolgáló gépészeti berendezések berendezésénél, a­hol még gyak­ran mutatkozik az idegen gyártmányok iránt való indoko­latlan hajlandóság, az iparfelügyelő úgy véli a hazai gyárt­mányok fokozottabb védelmét elérhetőnek, ha a túlnyomóan megyei és községi erdők árlejtésénél kikötnék a gépészeti berendezéseknek hazai forrásokból való beszerzését. Szintén rámutat különösen az iparszerű­leg folytatott cséplést vállalók körében mindinkább terjedő benzinmoto­rokra, aminek magyarázatát főképen abban leli, hogy a ható­sági intézkedések tűzbiztonság szempontjából a községek belterületén lokomobilokkal való cséplést korlátoznák. A gép­kezelők képesítésére nézve fölemlíti, hogy a munkaadók részéről igen gyakran merülnek föl panaszok a gépészek képességét illetőleg. Közóhaj, hogy csak tanult és szakkép­zett egyének legyenek gépkezelőknek minősíthetők, mert addig, míg a jelenlegi képesítéssel rendelkezők közül az érdekeltek a megfelelő egyént megtalálják, súlyos üzemi károkat kénytelenek elviselni. Különben is kívánatos volna — úgymond ennek a rég óhajtott kérdésnek végleges rendezése, mert a jelenleg fönnálló rendelkezések mellett még a különböző vizsgáló bizottságok egyöntetű eljárása sincs biztosítva. (Vége köv.) A lendkerék gép, vagy a 19-ik század legnagyobb csodája. Eredeti közlemény. írta: Bemann Miksa. Persze, hogy amerikai találmány! Nem mintha nálunk és másutt mindenütt nem akadna elég feltaláló, bolond ideák­kal és absurd találmányokkal, de csak Amerikában találko­zik ilyenek megvalósítására is elegendő és bőséges tőke. Nálunk még az igazán jó ipari találmányok java része vál­lalkozó, tőke hiányában elvész. A lendkerék gép, vagy mint feltalálója nevezi: «Mo­mentum Engine» (forgató nyomaték gép) nem kisebb lehe­tetlenség, nem kevésbé műszaki absurdum, mint a perpetuum mobile, mégis talált tőkét megvalósításához. 1868-ban egy magyar gépész hőléggépet szerkesztett és már a gőzbefecskendezést is alkalmazta. A pénzemberek azt mondták neki, csinálja meg az első példányt saját költ­ségén, a tudósok megtagadták az érdembeli műszaki véle­ményt, mivel még e gépnek nincsen meg a theóriája! Az amerikainak lendkerék gépét nemcsak mintában készítették el, hanem egyebeken kívül most két drbot 500—500 HP nagyságban építenek, villamosság fejlesztésére.

Next