Kazán- és Gépujság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-01 / 1. szám
2. oldal. Kazán- és Gép-Ujság Budapest, 1907 január 1. rendszerű befalazott gőzkazánnál a belső és külső revizió alkalmával 250 milliméteres közterületen 15 milliméter emelkedésű kipúposodás találtatott. Ebben a kazánban mosás nélkül a rendes üzemtartamnál 2 hétnél tovább dolgoztak és a kazánban összegyűlt iszap folytán a szurólángok behatása alatt támadt hőtorlódások okozták a kipuposodást. Az iparfelügyelő nem kívánta a lemez kicserélését, vagy megfoltozását, hanem a lánghidat hátrább és lejebb hozva, a szurólángot elterelte a kipuposodás helyéről, amelynek állandó megfigyelését is elrendelte. Egy gőzmalomban egy 20 éves Cornwall-kazán tüzelő csövét a homlokfalhoz illesztett részén, összesen 400 milliméter hosszúságban megrepedve találta. A kazánnak ezen sérülését szerkezeti hiba okozta, amennyiben a kazán mellső homlokfala túlságosan ki volt merevítve, ami megakadályozta a tüzelő azon részeinek szabad kiterjeszkedését, ahol a repedéseket észlelték. Egy lokomobil gőzkazán tűzszekrénye a csőfalának alsó lapján kazánkő lerakódásból 25 milliméteres kipúposodás állapíttatott meg, aminek következtében elrendelte a kipúposodott rész kivágását és foltozását. Egy gőzfűrésztelepen 2 forralóval kombinált hengeres gőzkazán 2-ik huzamában fekvő forraló egyik fedő lemeze üzem közben keresztirányban megrepedt. Miután ott kazánkőképződést nem észleltek, a megrepedt részen sem kipúposodás, sem elégés látható nem volt, ezt a hibát a kazánanyag rideg voltának tulajdonítja az iparfelügyelő, illetőleg annak, hogy a rideg anyag a hőtorlódás okozta egyenletlen kiterjedés következtében repedt meg. A debreczeni kerületben 3233 gőzkazán volt felügyelet alatt. A szaporulat 121 kazánt tett. Az ipari kazánok száma 65-tel növekedett. A kazánfűtők vizsgáló bizottsága előtt 234-en jelentkeztek. A vizsgázók közül a vizsgán 70-en elbuktak, vagyis a jelentkezőknek 30%-a. A compound kondenzácziós gőzgépkezelői vizsgákra 32-en jelentkeztek, ezek közül a bizottság 25-öt buktatott el, ami ékesen szól a mellett, hogy a magasabb gépészi képzettség elsajátítása megfelelő tanfolyamok nélkül alig lehetséges. A fiumei kerületben mindössze 71 kazán volt felügyelet alatt, a szaporulat, az előző évekhez képest, 6 kazánt tesz. Az iparfelügyelő mint érdekes esetet felemlíti, hogy egy ottani gép- és hajófelszerelő gyár leégése alkalmából egy Magdeburg-Buckauból származó kazán éjjeli 11 órától reggeli 5 óráig a legnagyobb tűznek volt egyfolytában kitéve, a biztonsági szelepek folyton lefújtak és mindazonáltal a kazán nem robbant fel. A győri iparfelügyelői kerületben az összes kazánok száma 1242 volt, a szaporulat 52. A kazánok közül 310 volt ipari, 821 gazdasági és 111 egyéb célú kazán. A kazánüzemet 6 esetben kellett az iparfelügyelőnek beszüntetnie, mégpedig 4 esetben azért, mert a kazánok biztonsági szelepeit békélve találta és 2 esetben azért, mert vizsgálatlan egyének tartották a kazánt üzemben. Vizsgálatra a győri bizottság előtt 112-en jelentkeztek, ezek közül 95-öt képesítettek. A kassai kerületben 1611 gőzkazán volt nyilvántartás alatt, 40-nel több, mint az előző évben. Felemlíti a felügyelő, hogy ebben az évben a külföldi kazánok egész inváziója volt különösen Szepes vármegye területén észlelhető, ahol egy leégett fűrésztelep osztrák tulajdonosa egy brünni gépgyár által szereltette fel telepét. A nevezett gépgyár azonfelül még egy sörgyárhoz, egy malomhoz és új gőzfűrésztelephez szállított kazánokat. A tulajdonosok kizárólag a külföldi gyár kedvező díjfeltételei által nyerettek meg, ami igazolja azt, hogy a fizetési módozatok könnyítése sok esetben a gépgyár igen hathatós fegyvere. A felügyelő, néhány kazánsérülés ismertetése után, megemlékezik a kerületben felállított kohógázokkal hajtott gépekről, valamint a gépüzemnek vámőrlő malomban kisebb, 25 lovas Diesel-féle motorral való pótlásáról. Az említett motor beszerzési költségei nagyok ugyan, de olcsó üzem mellett vámőrlő malomnál mint nagy előnyt említi, hogy a malom minden előkészület nélkül bármikor üzemképes állapotban van és a gép szünetek alatt semminemű üzemköltséget sem igényel. A képesítő vizsgára 244-en jelentkeztek, kik közül 200 nyert képesítést. A kolozsvári kerületben 884 kazán állt felügyelet alatt, 42-vel több, mint az előző évben. A jelentést tevő felügyelő hangsúlyozza, hogy a gőzkazánüzem biztonságának egyik lefontosabb tényezője a szabályzatok folytonos ellenőrzése és az iparfelügyelő e téren szerzett tapasztalatai alapján kívánatosnak tartaná, ha az ellenőrzési szemlék alkalmával a vizsgálat a kezelő személyzetre ilyen irányban mindenkor kiterjedne; különösen meggyőződés volna szerzendő arról, hogy a fontosabb biztonsági szabályokkal tisztában vannak-e a kezelő egyének, hogy ebben a tekintetben mutatkozó hiányok kellő útbaigazítással és oktatással kiküszöbölhetők legyenek. Ezt a körülményt az iparfelügyelő oly fontosnak tartja, hogy azt javasolja, mely szerint az általános szolgálati utasításban erre nézve megfelelő részletes utasítás kidolgozását kívánja az iparfelügyelők számára. Hivatkozik a németországi kazánbiztonsági szövetkezetek szabályzataira, amelyek erre vonatkozólag kimerítő utasításokat tartalmaznak, sőt a németországi vizsgáló bizottságok a kezelő személyzetet nemcsak folytonosan oktatják és vizsgáztatják, hanem nekik a különféle géprendszerek körül felmutatott tájékozottságuk, szakismeretük és tudományos működéseiről időközönként külön bizonyítványt is szolgáltatnak ki. A kolozsvári bizottságnál 140 egyén jelentkezett, közülük 17 vizsgázót visszautasítottak. A marosvásárhelyi kerületben 558 kazán állt nyilvántartás alatt, a szaporulat 39 kazán. Az új kazánok közül 3 stabil- és egy lokomobil-kazán Bécsből származott, a többi hazai gyárban készült. Fejlett kazán- és gépiparunkra való tekintettel az erdők kihasználására szolgáló gépészeti berendezések berendezésénél, ahol még gyakran mutatkozik az idegen gyártmányok iránt való indokolatlan hajlandóság, az iparfelügyelő úgy véli a hazai gyártmányok fokozottabb védelmét elérhetőnek, ha a túlnyomóan megyei és községi erdők árlejtésénél kikötnék a gépészeti berendezéseknek hazai forrásokból való beszerzését. Szintén rámutat különösen az iparszerűleg folytatott cséplést vállalók körében mindinkább terjedő benzinmotorokra, aminek magyarázatát főképen abban leli, hogy a hatósági intézkedések tűzbiztonság szempontjából a községek belterületén lokomobilokkal való cséplést korlátoznák. A gépkezelők képesítésére nézve fölemlíti, hogy a munkaadók részéről igen gyakran merülnek föl panaszok a gépészek képességét illetőleg. Közóhaj, hogy csak tanult és szakképzett egyének legyenek gépkezelőknek minősíthetők, mert addig, míg a jelenlegi képesítéssel rendelkezők közül az érdekeltek a megfelelő egyént megtalálják, súlyos üzemi károkat kénytelenek elviselni. Különben is kívánatos volna — úgymond ennek a rég óhajtott kérdésnek végleges rendezése, mert a jelenleg fönnálló rendelkezések mellett még a különböző vizsgáló bizottságok egyöntetű eljárása sincs biztosítva. (Vége köv.) A lendkerék gép, vagy a 19-ik század legnagyobb csodája. Eredeti közlemény. írta: Bemann Miksa. Persze, hogy amerikai találmány! Nem mintha nálunk és másutt mindenütt nem akadna elég feltaláló, bolond ideákkal és absurd találmányokkal, de csak Amerikában találkozik ilyenek megvalósítására is elegendő és bőséges tőke. Nálunk még az igazán jó ipari találmányok java része vállalkozó, tőke hiányában elvész. A lendkerék gép, vagy mint feltalálója nevezi: «Momentum Engine» (forgató nyomaték gép) nem kisebb lehetetlenség, nem kevésbé műszaki absurdum, mint a perpetuum mobile, mégis talált tőkét megvalósításához. 1868-ban egy magyar gépész hőléggépet szerkesztett és már a gőzbefecskendezést is alkalmazta. A pénzemberek azt mondták neki, csinálja meg az első példányt saját költségén, a tudósok megtagadták az érdembeli műszaki véleményt, mivel még e gépnek nincsen meg a theóriája! Az amerikainak lendkerék gépét nemcsak mintában készítették el, hanem egyebeken kívül most két drbot 500—500 HP nagyságban építenek, villamosság fejlesztésére.