Kazán- és Gépujság, 1912 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-01 / 1. szám

Budapest, 1­912 január 1 Kazám­- és Géta-Újság 5. oldal. ,, Ha valamely helyiség fűtőberendezését akarjuk elké­szíteni, meg kell állapítani először, hogy a helyiséget mily hőfokon kívánjuk tartani és ebből kifolyólag meg kell álla­pítani, hogy mennyi az a melegmennyiség, figyelembe véve az állandó melegveszteségeket. A helyiségek hőfoka. A helyiségekben a levegő soha­sem egyenlő hőmérsékletű annak minden részében. A me­leg levegő ugyanis a hidegnél könnyebb lévén, a magasba száll és így a menyezetnél mindig nagyobb a hőmérséklet, mint a padlózatnál. Számításoknál mindig a legkisebb és legnagyobb hőfok átlagát vesszük. Az átlagosan megkívánt hőmérséklet: lakatosműhelyek ____... ______... -j- 12° C Ezeket a hőmérsékleteket embermagasságban kell érteni. Melegveszteség. A már befűtött helyiség hosszabb vagy rövidebb idő múlva kihűl. Ennek az az oka, hogy a helyiség levegője a falak lyukacsain, az ajtó és ablak nyí­lásokon át állandóan kicserélődik a külső, hidegebb levegő­vel. Hogy mennyi meleg adódik ily módon át a küllevegő­­nek, az lényegesen függ az épület építési módjától, a falak anyagától, vastagságától, az ajtók és ablakok szerkezetétől. E hőveszteség mindenesetre annál nagyobb, minél na­gyobb a helyiség felülete és minél nagyobb a külső és belső hőmérséklet közti különbség. Az óránként meleg­veszteség kalóriákban: M .­k. F. (t — ti) hol «F» a helyiség felülete m2-ben, «t» a belső «ti» a külső hőmérséklet, «k» pedig az épület építési módjától és fekvésétől függő tényező. E tényező pontos megállapí­tása sok tényezőtől függ, átlagban azonban : 1 m2 felületen óránként a következő melegmennyiség adódik át küllevegőnek, a külső és belső levegő közt 1°C hőmérséklet különbséget feltételezve: Megnevezés 1 m2 átbocsát kalóriát Megnevezés 1 m­2 átbocsát kalóriát Téglafal 15 cm............ 2 — Bádogfedés ... ............... 4­0 « 32 « ... ... ... 1-4 Palafedés... ____ ... ... 20 « 64 « ............... 0-9 Felülvilágító, egyszerű... 5­3 « 90 « ............... 0-65 « kettős____ 2-4 Gipsz, cementfal 4—6 cm. 3-0 Egyszerű ablak .................. 5-0 « « 8-10 cm. 24 Kettős « ... ... ... 2-3 Egyszerű deszkafal... ... 1-9 Ajtók ... . ... .. 20 Kettős « ... ... 1-2 « ablak .. ... ... 50 Kettős deszkafal légkörzel 0-92 Padlózat t Mennyezet f a ° Padlózat 1 asfalt Mennyezet j falazott 0-8 10 Cserépfedés ... .................. 4­9 E számok csak normális viszonyok között adják meg az átadott meleget. Északnak fekvő részeknél e szá­mokhoz még 20%-ot, északkeletnek vagy északnyugatnak fekvő részeknél 10 15°/0-ot kell hozzáadni. 4 m.-nél ma­gasabb helyiségeknél m.­kint még 2°/0-ot kell hozzászámí­tani a nyert eredményen felül. Fűtési rendszerek lényegében kétféle fűtési rendszer van. Az egyik (közvetlen) rendszernél a meleget termelő készülék a fölmelegítendő helyiségben van és a helyiség levegője a melegtermelő készülék felületével való érintkezés útján melegszik fel. Ez a kályhafűtés. A másik rendszernél a melegtermelő készülék a helyiségen kívül van és a készü­lék által termelt gőzt, vagy meleg vizet, vagy az általa fel­­melegített levegőt vezetjük a helyiségbe csöveken vagy csatornákon keresztül. E rendszerhez tartozik a gőzfűtés, vízfű­tés és légfűtés. Akármelyik fűtési rendszert alkalmazzuk is, a helyiség fűtése alkalmával légáramlat keletkezik a meleg levegőnek fölfelé s a hideg levegőnek lefelé áramlása folytán. Ha az áram­lás sebessége 0 5 m.-nél nagyobb, ezt már léghuzam alakjá­ban érezzük. Ebből kifolyólag nem czélszerű nagyobb helyi­séget egy­­ kályhával (fűtőtesttel) melegíteni, mert ekkor a helyiségben a levegőnek csak egy áramköre van, t. i. a hide­gebb levegő a pálya felé, a melegebb attól eláramlik és a levegő egyenlőtlen melegedése miatt léghuzam támad. Több fűtőtestet (kályhát) kell tehát alkalmaznunk, hogy ezeket az áramköröket megosszuk. Igen czélszerű azonkívül a hideg levegő áramlási irányát úgy terelni, hogy az kellemetlen ne legyen. Nagyobb ablakok elé, hol a legtöbb hideg jön be, kívánatos védőfalakat — üvegből — készíteni és a fűtőtes­teket e fal elé állítani. Az áramkörök megosztására különö­sen magas helyiségekben, hol felülvilágítók vannak, kell vigyázni. Ily helyeken a helyiség félmagasságában is taná­csos fűtőtesteket alkalmazni. A fűtőtestek (kályhák) ne legyenek nagyon magasak. A levegőnek átadott melegmennyiség ugyanis annál hatá­sosabb, minél nagyobb a levegő és a fűtőtest hőfokkülönb­sége. Minthogy a magas fűtőtest felső részét már felmele­gedett levegő érinti, a hőátadás nem lesz oly hatásos. Nagyon czélszerű a felmelegítendő levegőt úgy vezetni, hogy annak iránya megváltozzék. Ezzel azt érjük el, hogy a levegőnek több része érintkezik közvetlen a fűtőtesttel és így a felme­legítés hatásosabb. A fűtőtestek alakjára meg kell jegyeznünk, hogy azok lehetőleg simák legyenek, hogy a portól könnyen meg le­hessen tisztítani. A fűtőtestekre rakódott por ugyanis nagyon egészségtelen, mert ha 70 -80°-ra felmelegszik a főleg szerves anyagokból álló por, az egészségre ártalmas bomlási termékek keletkeznek. 1— A helyiségA hűtő f­e­lü 1­et Hő f 0k ■§›! gl Me 1­eg PótlékSjO magassága ›V . B cCJ ba 'cc ■2 br­­i—l '<u _! c/3 J» Irt C/JcuN száma hossza szélessége köbtartalm m3 megjelölés fekvése hossza szélessége területe száma levonandó számításba veendő cobü) w cn a > 13 U-belül kívül különbség ^ 50 eű A ?. o U]ü o r—t veszteség nyereség A 21. és 21 vat különb S B O § 0) « 'O aj «2­0 D » (finaNCD C/1 O Jegyzet 7 5431505 B. a. é. 1-42 282 — 5­0— +20 —20 405 1120— 1120224 0)« ny. 1-42 2-81 2-8— +20 —20 405 560— 560 84 JS'O A .t1.-3 B. a.— 1-5 2-5 3-751 — 3-75— +20 +155 2 37— 37— ű !0 «o ~ K. f. é.7 4-3 30-11 56 24-5 64 +20 —20 40 0-9 882— 882 176 STD 3 ~S 12 ^ Sf (( ny.5 4-3 21-51 2-8 18-7 64 +20 o 1 40 0-9 673— 673 105 II II II || c B. f.— 5 4-3 21-51 3-75 17-7 15 +20 +155 2 177— 177— ««^•11 || II P.— 7 5 351 — 35— +200 20 0.8 560— 560— w od Srf oá cű vű c 4009 589 4598 7 34-3 90-3E. a. é. 1-4 20 2-81 2-8— 15 -20 355 490 490 98 (2) B. a.— 1-5 2-5 3-751 — 3-75— 15 20 -52 37 -37— K. f. é.3 4-3 12-91 2-8 101 64 15—20 35 0-9 318 318 63 B. f.5 4-3 21-51 375 17-7 15 15 20 —52 177—177— « 3 4 3 12-91 — 12 9 15 15 205 2 129 —129— P.3 5 151 — 15— 150 15 0-3 180 188— 1 lakóházaknál, irodáknál - . ............. -1- 20° C nagyobb termeknél ... _ ...____ -j- 18° C műhelyekben, hol a munkás keveseb­bet mozog (eszterga-műhelyek) _ -j- 14° C 645 161 806 4*

Next