Kazán- és Gépujság, 1914 (13. évfolyam, 1-15. szám)

1914-01-01 / 1. szám

Budapest, 1914 január 1. 5. oldal. Kazán- és Gép-Csjság Munkateljesítménye 10 órai munkaidővel, közepes kötött földben, 21 cm, mély szántás mellett 12 — 15 magyar hold, tarlószántásnál 20 ~ 22 magyar hold. Egy hold szántási költsége 9 koronára tehető. A szerkezet beszerzési ára (csak előre járó motor­­ekével) 26.000 k, az egy évre eső teljesítmény 1200 magyar holdnak tehető. Benzinfogyasztás holdanként 13 kgr. A gép amortizácziója (10 évre vesszük fel) ... ... 2.600 K Gépkezelő 100 napi szántásnál : 7 50­0 ... ... 750 « Tűzbiztosítás... ... ........................ 65 « Karbantartási költség ................................... ... 400 « 3.815 K Benzin 1200 holdra ä 13 kgr.= 156 q ä 28 K— 4.368 K Olaj 1200 holdra (holdankint T5 kgr.) = 18 q ä 95 K -_____ 1.710 « 1200 hold szántási költség összesen ... ............ 9.893 K 1 holdra esik ........................................................ 8 25 K. A beszerzési ár tehát aránylag kicsiny a teljesítmény­hez képest s igy kisebb gazdák is beszerezhetik. A szerkezet könnyű, egyszerű, nincsenek nagy rázó tömegei, kevés a pusztulható alkatrész benne, általában jól méretezett és igy a mi különböző talajviszonyainknál is előreláthatólag sok uradalom be fogja szerezni. A Stock-féle motereke részt vett ez évben a galántai ekeversenyen s ez alkalommal 5 hektár . 11 *5 magyar hold területet igen nehéz kötött talajban 83/4 óra alatt szán­totta fel 80 mélyen, benzinfogyasztás 106 kgr., olajfogyasz­tás 13 kgr. volt. Az eddig tárgyalt szántógépek után egy, a többi talaj­művelő gépektől teljesen elütő, különleges rendszerű gépre térek át, mely bennünket egyrészt azért érdekel, mivel a rendszer feltalálója, Kőszegi, magyar ember, másrészt, mivel ezen rendszer hivatottnak látszik egészen átalakítani az eddigi szokásos talajmivelést. Elvben a kerti kapálás vagy ásás műveletét iparkodik gépi erővel megoldani. A régi elv, a szántás elve, ekevas segélyével, — azt lehetne mondani — gyaluszerűen hántja a földet és a föld­forgácsokat, hantokat átforgatva egymás mellé fekteti. Kőszegi rendszerénél a földet művelő szerszám, forgó tengelyen marószerűen működő tárcsás kaparendszer, forgó késes dob. 2. ábra a kapatengelyt tünteti fel. Vízszintes tengelyre 10 darab tárcsa van felerősítve párhuzamosan egymás mellé. A tárcsák mindegyikén 3 darab szívalakú kapaszer­szám (3. ábra) van felszerelve olyképen, hogy balról jobbra nézve mindegyik kapa a másikkal szemben hátrafelé eltoló­dást szenved, vagyis a kapák hegyei képzelt görbével összekötve egy-egy magas menetű csavarvonalat alkotnak. Maga a képezet egyszerű. Egy kocsiszerkezeten, (Lanz mannheimi gyáros kivitelénél) egy automobilhoz hasonló elrendezésű alváz elején van a négyhengerű motor, mely a középen levő két széles, talpas kereket hozza forgásba meg­felelő fogaskerékáttétellel. A kocsiszerkezet végén van elhelyezve, párhuzamo­san a talpas kerék tengelyével, maga a kapahenger tengelye, mely tulajdonkép kétkarú emeltyűre van szerelve olyképen, hogy munka közben a kapahenger lesülyeszthető, illetve üres menetnél a talajból kiemelhető. Lanz kivitelénél az emelést, illetve sülyesztést egy külön dugattyúval bíró olajsajtó eszközli. 4. ábra. (Kőszegi-féle talajmivelő Lanz-gyártmány). A kapahenger forgását a gépezettől lánczhajtás útján nyeri (a láncz burkolva van). A kapahenger forgásiránya megegyezik a járókerekek forgásirányával. Maga a talajmivelő kapák munkája a következő: A lesü­­lyesztett, illetve forgásba hozott henger kapái a kézi kapálást utánozva bele­vágnak a földbe, a földet felkapják s forgás közben a kapahengert burkoló laphoz, helyesebben törő­laphoz dobják. A föltépett rög tehát alaposan szét lesz aprózva és egyenletesen széjjel szórva. Amíg az ekevas csak földforgácsokat adott, addig a Kőszegi-féle talajmivelő a földet megforgatta, aprózta, por­­banyitotta, szóval elvégezte mindjárt a korona munkáját is, mondhatni, a talajt előkészítette a mag befogadásához. Az ekével szántott földnél a borona csak a rögök felső részét tördeli el, alul azonban a hantok még egymás mellett fekve megtartották a párhuzamosan képződött kis föld alatti alagutakat, egér- és patkányjáratokat. Az egymás mellett fekvő magas hanthegyeket a szél alaposan átfújja és a talajnedvesség jó része elvész, el­párolog. A Kőszegi-féle talajmivelő által megmunkált talaj szer­kezete már porhanyó, apró, a szél nem szárítja ki, elraktá­rozza a nedvességet. Még szembetűnőbb munkájának tökéletessége például a trágyaalászántásnál. Az eke durván egy-egy csomóba dönti le a trágyát s egy hanttal letakarja, tehát egyenletes trágyaelosztásról szó sem lehet. Addig a Kőszegi-féle talajművelő kapái a trágyát dara­bokra vágják, szétaprózzák és úgy keverik be a földbe egyen­letesen. A föld egyenletes megmunkálásának, átdolgozásá­nak természetes következménye, hogy a vetőmagvak mind jól, egyenletesen kelnek s a vetés is szép, egyenletes sűrü lesz.­ ­ 2. ábra. Kőszegi-féle talajmivelő kapu- 3. ábra. Kőszegi-féle talaj­tengelye, mivelő egy kapuja. 4. ábra. Kőszegi-féle talajmivelő, Lanz-elrendezés. 5. ábra. Kőszegi-féle talajmivelő a resicai gazdasági gépgyárból.

Next