Kelmefestő Ujság, 1934 (11. évfolyam, 10-12. szám)

1934-10-01 / 10. szám

KELMEFESTŐ ÚJSÁG !II!IIII!IIIIIIIIIIIII1II!IIIII!IIIIIIIIIII!II!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIII!I!IIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIIIIIIIIM Az oly ruhákat, melyek h­émisezve lettek, leg­jobb 30° C melegű vizekben tisztítani, vagyis ke­zelni, színes ruhákat a fehérek után tisztítjuk és mindig az oly színűeket vesszük először munkába, melyek kevésbé engedik színüket, pl. a piros, sárga és kék színűeket utoljára kell hagynunk, hogy a vizeinket amennyire csak lehet, be ne fogassuk, mert az ily befogott, beszínezett vizeinktől az eset­leges fehér díszítések könnyen összefogattatnak, melyeket aztán csak a lefejtéssel és utána a fehérí­téssel tudunk ismét rendbehozni. A ruhák színbeengedését gátolni tudjuk úgy, ha az áztatónkba nem teszünk sok szódát és szap­pant, mert a túl lúgos áztató gyorsan bontja a szí­neket, viszont a kevés szóda és szappanadagolásnál elérjük azt, hogy a tisztítandó ruhába beletörik a szappanunk, mely esetnél szintén kellemetlensége­ink származnak. Azért nagy fontossággal bír az, hogy a fürdőinket, öblítőnket kellő gonddal és szak­értelemmel készítsük el, mert a kellő gonddal elké­szített vizek sok kellemetlenségtől mentesítik a szakembert. A szappanos tisztításnál úgy mint a chémisben a fehéreket vesszük először munkába. A fehérek között van, vagy lehet pamut, selyem és gyapjú­­anyag. "Részemről elsőnek a pamutárut veszem mun­kába még pedig azért, mert az kevésbé tartalmaz savat és így kevésbé teszem megtörtté áztatómat, valamint könnyebben bírja a meleget és az appre­­tura is jól feloldódik, utána a selymeket veszem munkába, mindenesetre kiválogatva és a ruha anya­gához igazodva, az ily túlsavazott selymeket első­sorban langyos tiszta vízbe áztatom, hogy az ázta­­tomat idő előtt tönkre ne tegyem. A kellő tisztítás után öblítek, az öblítés után külön válogatom, me­lyeket kell fehéríteni, melyeket tehetek öblítés után savra, a foltosokat detalálom, a foltokhoz mérten a fehérítendőket fehérítem, még­pedig Burmollal, melyet legtöbb esetben melegen végzek, a pamut­árut, ha tiszta fehér, kifőzöm szappanba, melybe tehetek burmolt vagy Unka TV-et. Nátriumperbo­­ráttal is szép eredményt lehet elérni Ha az ily fe­­hérítési eljárás nem hozza meg a kívánt eredményt, úgy folyamodhatunk a klór vagy klórlúg használa­tához. Ha klórmeszet használunk, úgy azt tanácsos először péppé gyúrni, hogy a klórcsomók szétmál­­janak, a kellő szétmállás után forrázzuk le, vagy főzzük fel és hagyjuk leülepedni és szitán való át­szőréssel használjuk csak, mert a csomós klór hasz­nálata a fehérítendő anyag rostjaiban nagy kárt okoz. A kellő, de mindig mértékletes klórozás után az anyagot kell, hogy savazzuk, legjobb a savazás­­ról kén vagy sósavat alkalmazni forró állapotban és ekkor megtörhetjük a klór szagát és ki van zárva az az eshetőség, hogy az anyagban bent ma­radt a klór, a savazás után tanácsos az anyagot lo­­kálizni és az ily eljárással szép fehér árut érhetünk el, de nagy fontossággal bír az, ha az anyagot min­den vizünkből vagy fürdőnkből jól kiöblítjük. A fehérített anyagot ne szárítsuk hirtelen és zárt he­lyiségben, legjobb aki teheti, a szabadban napos he­lyen szárítani, de ha ezzel nem rendelkezünk, akkor is szellős helyen szárítsunk, mert a túl meleg­­,és zárt helyiségben a száradás közben sárgásan szá­raikat. Megjegyzendő: ha gyors fehérítést akarunk elérni klórozással, úgy tegyünk a klórfürdőbe egy kevés szódát, mellyel e fehérítési folyamatot meg­gyorsíthatjuk. A fehérítés és annak öblítése után, amit kell appretálunk, az appretáló szerünkbe te­hetünk egy kis kékítőt. Az elsárgult selyemanya­gokat is kékíthetjü­k, de nem a vett Békítővel, ha­nem methylenblau vagy violettel, legszebben ha viole­tel dolgozhatunk, mivel az a sárga árnyalatot legjobban megtöri. A methylenek kezelésénél na­gyon vigyáznunk kell arra, hogy az oldott festé­künk ne legyen csomós, mert az ily vigyázatlanság­gal újra kezdhetjük a fehérítési munkánkat. A fes­tékkel való fehérítést a legutolsó vízben végezzük és onnan centrifugázunk és a centrifugázás után az anyagot kézközt jól kiveregetjük, vagyis prak­­koljuk. A vizes vegytisztításnál­ nagy fontossággal bír a savak alkalmazása. A savazást, mint sokan, szín­­kötő szerként ismerik, pedig a helytelen savazással épp oly kellemetlenséget okozhatunk magunknak mintha nem is használnánk savat. A gyenge savazás nem hozza meg a kellő si­kert, a túl erős savazás megbonthatja a színeket, éppen úgy, mint a lúg vagy annak kivonatai, tehát itt is a szakértelem érvényesül csak, mert vannak színek, amelyek a kénsavban változtatják meg a színüket. Vannak olyan színek, melyeket a hangya vagy ecetsav hont meg, ennek ismertetését a kelme­festési cikkemben kívánom ismertetni majd, mert ezeknek színbontásuk nem jelentik a szín lehúzá­sát. Vannak színek, melyek a sav helytelen kezelése következtében színüket változtatják. Az ily szín­változásokra előre kell számolnunk és tudnunk kell azt, hogy mily festékkel lett festve, vagy legalább azt, hogy mily festési tortúrán ment keresztül. (Folyt. köv.) 1­1 DARAB CSAVARÓGÉP rézdobbal, kézihajtással eladó. Hullám grízmosoda Kispest, Üllői út 143. sz. 5 A ..Cihal védjegyű CHLORANTINLICHT-FESTÉKKEL egyszerű glaubersós-fürdőben napfényálló­ festéseket érünk el. Nyári halvány és világos színeknél a legjobb eredményeket biztosítják. Egységes festékek, könnyen egalizálnak. Állandóan raktáron tartja: MARTINYI ALADÁR, BUDAPEST, VII., Murányi utca 36.

Next