Kelmefestő Ujság, 1937 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-04 / 1. szám

KELMEFESTŐ ÚJSÁG tavaszba vetett hit a csodavárás ideje. Most még elég idő áll rendelkezésünkre, hogy tavaszig gondolkozzunk azon, hogy melyik jobb. Tisztes árért tisztes munkát és serkenteni megbí­zóinkat tisztességes munkánkkal arra, hogy kedve legyen máskor is és többet festessen és tisztíttas­­son, annál többet, mint amit megbízóink szándé­koztak munkába adni, olyan munkába, melyben örömét leli. Minőségi és megbízható munkával fokozzuk megrendelőink szakmánkba vetett hitét és korbá­csoljuk fel érdeklődését szakmánk értékei iránt. Pénzéért értéket adjunk, nem pedig olcsóért csa­lódást, ha ezt tesszük, joggal remélhetjük, hogy értékes tavaszokra virradunk. III A szövetgyártás Az egyszerű láncfonalas fonakos árukban a fonalak csak félig kulcsolják át egymást, haladá­suk iránya pedig a kelme hosszúságához képest ferde. Ha a fonalak e kulcsosodását továbbra is fenntartjuk, de azokat úgy irányítjuk, hogy egy­mással derékszögben találkozzanak, úgy a fona­lak két csoportra oszlanak. Az egyik a szövethossz irányában halad, ezt láncfonnalnak, a másik pedig ezt keresztezi, vagyis derékszöget alkot az előbbi­vel, ezt a fonalat vetüléknek nevezik. Itt a fona­lak kulcsolódását azaz kereszteződését kötéspont­nak, az ily kötésekkel készült lapot pedig szövet­nek nevezik. A szövés legősibb fajtája, mikor a láncfona­lakat egy vízszintes rúdra egymástól egyenlő tá­volságra egyenként kötötték fel és minden lánc­­fonalat külön súllyal terhelték. Vászonszövéskor a munkás kiválogatja a páratlanszámú láncfonala­kat és ezeket a párosszámúaktól széthúzza, azaz „szádat“ alkot, melybe a vetüléket tartalmazó csé­­vét beveti. Ez a vetülékfonal a szövet egész szé­lességén áthaladva, a tartott láncfonalakat eleresz­ti, a vetüléket egy fésűvel feltolja, hogy sűrűbb elrendezést nyerjen, ezután újabb szádat képez a párosszámú láncfonalak széthúzásával és ebbe a vetüléket ellenkező irányból dobja be. Ily módon nyert szövet csak rövid darab lehetett, ezért ezt az idők folyamán szövőszékké fejlesztették, mellyel tetszőleges hosszúságú szövetet szőhettek. A kelmekészítés különböző módjai közül a szö­vés a legelterjedtebb és nagyipari üzemre a leg­alkalmasabb. A szöveteket a lánc és a vetülékrend­­szerek száma szerint így csoportosítjuk: Az egy lánc s egy vetülékrendszerrel bíró szövetek az egyszerűekhez, a két­ lánc és egy vetülék­rend­­szerrel bírók a láncfonállal béleltekhez, az egy lánc és két vetü­lék­rendszerrel bírók a vetülék­fonallal bélelt szövetekhez, végre a több lánc- és vetülék­rendszerrel bírók a többszörös szövetek csoportjához tartoznak, ez utóbbiak a rendszerek száma szerint kettős, hármas, stb. szöveteknek ne­­vezendők. A fonalrendszerek számán kívül mér­tékadó a gyártás menetére a fonalak helyzete is. Ha ugyanis úgy a lánc, mint a vetülék-rendszert alkot, fonalak haladás-iránya párhuzamos, a szö­vetet simának, ellenben ha a fonalak egy része a szövet síkjából kiemelkedve hurkokat vagy bolyho­­kat alkot, bársonyszerűnek mondjuk, abban az esetben pedig, ha a fonalak át is kulcsolják egy­mást, ekkor a kelmét gaze-szövetnek mondjuk. A gyártás szempontjából figyelembe veendő továbbá még a kötéspontok által előállott mintá­zat is. Az egyenletes felületű szövetek ugyanis mindig nyüstökkel készülnek, éppen úgy az ábrás szövetek, h­a mintázatuk apró, ezért nevezik nyüs­­tös szövetnek, ha azonban mintázatuk nagyméretű,­­készítésükhöz Jacquard-gép kell és ezt Jacquard­­árunak mondják. Színes ábrákat úgy állítanak elő, hogy a szövet némely részeibe különböző színű vetülék­fonalakat szőnek bele, az ilyen szövetet brossozottnak nevezik, ha pedig színes láncfona­lakkal alkották a­­mintát, úgy láncozott, végre a kész szövetet lehet színes fonalakkal díszíteni, ilyenkor ezt hímzett szövetnek mondjuk. Bármily szövetfajtát készítsünk is, elsősorban meg kell állapítani a különböző fonalrendszerek lekötésének módját, aza­z kötésük ábráját. A szö­vés megindítása céljából pedig a láncfonalakat a gépre fel kell vetnünk, a bevető fonalat csévélni kell, vagyis előkészítő műveletnek vetendő alá. A láncfonalak azután a nyüstökbe és a bordába be­­húzandók, a nyüstöket pedig a szádképzés céljából kellőleg felszerelik. Az ily módon felszerelt szövő­eszközökön a vetés átlökése kézzel, vagy gépi erővel végezhető, az első esetben a szövőeszközt szövőszéknek, az utóbbi esetben pedig szövőgép­nek nevezik. 3 GEBRÜDER LEITZ FRANKFURT am Main kiváló minőségükről elismert anilinfestékeinek képviselete és lerakata Schalk Ernő Budapest, VI., Csengery­ u. 55. Telefon: 1-159-90. állandóan raktárról szállíthatók eredeti csomagolásban: VEGAMIN EXCELSIOR pamutra és műselyemre gyapjúra és selyemre UNION félszőrre AZ ETOL UNIZET tiszta acetátselyemre más anyagokkal kevert acetátselyemre Ha súlyt helyez arra, hogy munkája tökéletes és minden igényt kielégítő legyen, úgy saját érdekében tegyen egy próbarendelést!

Next