Kelmefestő Ujság, 1944 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-01 / 1. szám

XXI, er Budapest 1944 január 1. i. fKÉPa=SiYSr^.KSi!rcKPE!5TO ÉS VESYTlSSTtT«* MESTEREK OKSSáGm l-G^tyiETÉNEK KIVfiTALOS LAPJA \.iX vf'y,t ""—— __—-rrr^Tyj SX \ A B*MJa»esí€ Relmcrj>,©t*asgj*sSá»fe és Vesvlisitttók Ipariesliileténeii hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal : > BUDAPEST, HGRÁNSZKY-U. 5. I Felelős szerkesztő és kiadó: Telefon: 143 036. I NAGY JÁFÍOS Megjelenik havonta g Hirdetések ügyében felvilágosítás : BUDAPEST, HORÁNSZKY-U. 5. Telefon: 143-036. Laptulajdonos; a KÉPESÍTETT KELMEFESTŐ- ÉS VEGYTISZTÍTÓ MESTEREK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Előfizetési dij évi 17 pengő. • Segédeknek évi 10 pengő. Köszöntés újesztendőre Irta : Kovalet István Ősi szokás Szilveszter estéjén, hogy magasra emel­jük a poharat: búcsúzunk az elmúlt esztendőtől s köszöntjük az újat. Amint múlnak az évek, a meg- v próbáltatásokkal Terhes, nehéz magyar esztendők, egyre könnyebb szívvel fordulunk el a megsemmisülésbe merülő ó-esztendőtől és egyre szorongóbban nézünk szembe a naptár újszülöttjével: a küszöbünkre érkezett újesztendővel. Könnyen búcsúzunk a múló évtől, mert nem 'sok jót adott nekünk. És azt kérdezzük az újévtől: Mit tartogatsz a számunkra? Mennyi jót és mennyi rosszat? Mennyi reménységet és mennyi megpróbál­tatást? Oly rejtélyes arccal közeledik hozzánk az új- esztendő is, mint a maszületett gyermek, akinek le­zárt szemét, összeszorított ajkát, piciny kezét für­készve nézzük s arra gondolunk: Mire kinyitod a szemedet, mosolyogva nézel-e ránk, vagy zordonon? Mire megnyílik majd az ajkad érthető beszédre, ál­dást mondasz-e. vagy átkot? És mit tartogatsz a bezárt tenyeredben? Mit hoztál nekünk? A magyar ember kezében sohasem szokott resz­ketni sem pohár, sem fegyver, sem szerszám.. Nyis­suk ki hát a szemünket, s bátran nézzünk szembe azzal is, ami elmúlt s messze tűnik — azzal is, ami új s ami vár ránk. A mi megpróbált szakmánkat nagy gyász érte a most messze tűnő esztendőben, Elvesztettük elnö­künket, Hegedűs Imrét. Az ő önfeláldozó munkája igyekezett a kölcsönös megbecsülésen alapuló meg­értést a szakmában nagyra nevelni. És megmutatta azt, hogy ez a becsülésen fölépülő megértés milyen termékeny s mekkora biztosítéka az eredményes mun­kának. A kiváló előd nyomába kiváló új elnök lépett. Az egyesület új vezetőségét is az a szándék vezeti, hogy megmaradjon a kipróbált úton és céltudatosan haladjon előre, mindenkor megvédelmezve a szakma jogos érdekeit. Mikor azt mondom, hog/ „a szakma érdekeit", ne gondolja' senki, hogy kicsinyes, önző, alacsonyrendű érdekekre gondolok. A mi magas szín­vonalú szakmánk mindenkor versenyezni tudott az ipar elismert európai képviselőivel és bátran elmond­hatom, hogy hírnevünk messze túl járt az ország

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents