Közlekedési Tudósító, 1930 (3. évfolyam, 1-38. szám)
1930-01-01 / 1-2. szám
III. évfolyam Budapest, 1930. január 1. 1—2. szám ■ ■ KÖZLEKEDÉSI TUDÓSÍTÓ KÖZLEKEDÉSÜGYI, SZÁLLÍTÁSI, PÁLYÁZATI, ELEKTRIFIKÁLÁSI, GAZDASÁGI SZAKLAP A H. KIR. ÁLLAMVASUTAK, A M. KIR. POSTA, AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEN LEVŐ VASUTAK, A MAGÁN- ÉS KISVASUTAK (GAZDASÁGI VASUTAK), VILLAMOSVASUTAK, HAJÓZÁSI, LÉGIFORGALMI, AUTÓBUSZ- ÉS AUTOMOBILFORGALMI, GÉPJÁRMŰVÁLLALATOK SZÁMÁRA BOJEUm iratokként ketszer HIRDETÉSEK DÍJSZABÁS SZERINT POSTATAKARÉKPÉNZTÁR] CSEKKSZÁMLA 46173 Felelős szerkesztő és kiadó : Dr. HOMONNAY TIVADAR országgyűlési képviselő SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: L. TAMÁS UTCA 17. — TEL: 662—33. ELŐFIZETÉSI DÍJ: A KÜLÖN KŐNYOMATOS SZÁMOKKAL EGYÜTT FOG.SZ ÉVRE SO.— I* IV.' . Az idegenforgalom fontosságát közgazdasági szempontból is elismerték Magyarországon. Eljutottunk odáig, hogy a hibákat, amelyeket a háború utáni időben a csonka országban elkövettek, kezdik orvosolni és az intéző körök figyelme fokozottabb mértékben fordul az idegenforgalom fejlesztése felé. Ezen a téren a közlekedési eszközökre természetesen rendkívül fontos szerep hárul. Látjuk, hogy a vasút, a hajózás és az autóforgalom állandó fejlődése mellett meghonosodott hazánkban a légiforgalom is, a repülőgép bevonult a rendes közlekedési eszközök sorába. Ezúttal legelsősorban az autóközlekedés fontosságával kívánok foglalkozni, mert véleményem szerint az autóközlekedésnek kell hozzájárulnia a legintenzívebben a magyarországi idegenforgalom emeléséhez. Az idegenforgalmi problémákkal foglalkozó hazai körök figyelme elsősorban a külföldről várható idegenek felé terelődik. Véleményem szerint ez a felfogás helytelen. Ezekben a körökben a kérdést úgy állítják be, mintha csak az volna a fontos, hogy külföldi jöjjön be Magyarországba és csak mellesleg foglalkoznak a magyar vándorforgalommal, továbbá azokkal a turisztikai látnivalókkal, amelyeket Magyarországnak nyújtania kell és lehet. Szerintem ez az álláspont téves. Téves mindenekelőtt azért, mert közgazdasági szempontból ép olyan fontos a külföldi idegenforgalom, mint a belföldi vándorforgalom. Mind a két irányú idegenforgalom fejlesztésére nagy hatással van a vasút, a hajózás és a légiforgalom, de ezek mellett napról-napra nő az autóforgalom jelentősége. Ebből következik, hogy most egyik legfontosabb feladatunk az úthálózat kiépítése és meglevő utaink gondozása s jó karban tartása. Azt látjuk, hogy a kereskedelmi kormány fokozott figyelemmel fordul a magyar úthálózat színvonalának és terjedelmének emelése felé és ha nagy nehézségekbe ütközik is a költségvetési fedezet előteremtése, mindenesetre látunk nagyszabású programot, amely ha csak részben is valóra válik, hatalmas lépéssel viszi előre Magyarország idegenforgalmát. Kívánatos volna, ha az útépítési program keretében a sorrendet úgy állapítanák meg, hogy mindenekelőtt azoknak az útvonalaknak a kiépítését és fentartását tűzné ki fő céljául a kereskedelmi kormány, amelyek turisztikai, idegenforgalmi szempontból elsősorban jönnek tekintetbe modern, nagyszabású nemzetközi automobilforgalom lebonyolítására. A tehetősebb magyar közönség a nyári utazószezon kezdetén mind nagyobb számban hagyja el az országot, hogy valamelyik külföldi államban jó autóutakon élvezetes kirándulásokat tegyen. Tisztában van mindenki azzal, mily óriási összeg vándorol ilyen módon külföldre, mennyire romlik ezzel kereskedelmi mérlegünk. Ezt a hiányt nem pótolják külföldről ideérkező autóturisták. A külföldi autóturistát elriasztják a vízumnehézségek, a triptik körülményességei, mindenek felett pedig az a körülmény, hogy csak most kezdtük meg néhány útvonalunknak a kiépítését és rendbehozását, amiről a külföld még nem is tud. Ha rendbehozzuk az útszakaszokat, amelyek bővelkednek természeti szépségekben és amelyek a nyugati országok sok világhírű tájával felvehetik a versenyt, nagy mértékben emeljük a belföldi vándorforgalmat és itthon tartunk sok olyan turistát, aki máskülönben külföldre ment volna. Trianon megfosztotta Magyarországot számos gyönyörű vidékétől. A meglévő szép tájaink közlekedési eszközeinek fejlesztésével kell pótolnunk, amit elvesztettünk. Mióta a trianoni határ kettévágta a budapest—marcheggi vasútvonalat, a magyar közönség valósággal elfeledkezett arról, hogy Budapesten kivül is van Duna és alig jut eszébe, hogy felkeresse a páratlan szépségű budapest—esztergomi Dunaszakaszt. A Duna Szövetség elismerésre méltó buzgósággal dolgozik ennek a tájéknak fejlődéséért és véleményem szerint nagyobb támogatást érdemelne. Akkor, amikor a balatoni probléma sokszor szőnyegre kerül azon a címen, hogy ott pompás víz mellett kitűnő üdülés kínálkozik, nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk az illetékes köröknek, hogy a Duna esztergom—budapesti szakasza éppen beleesik a nyugatról jövő fő turisztikai vonalba, tehát külföldi idegenforgalom szempontjából rendkívül fontos. A háború utáni években nyomorenyhítés címén különböző szükségmunkákat eszközöltek. A főváros és Visegrád között rengeteg földmunkát végeztek, száz holdszámra sajátítottak ki területet, hogy vasútvonal, vagy pedig modern autostrada épülhessen Visegrádig. Sem egyik, sem másik közlekedési útvonal nem valósult meg és a nagyszabású munka immár esztendők óta parlagon fekszik. A külső és belső idegenforgalom fejlesztése érdekében nagyon üdvös lenne, ha ezt a kérdést újból felkarolnák. SS^==S55SS^=5SS=SS9 A közlekedési eszközök szerepe az idegenforgalomban írta: appohyi antal gróf