Lakatosmesterek Lapja, 1930 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-10 / 1. szám

1930 január 10 LAKATOS MESTEREK LAPJA 3. oldal helyen deponálandó a vita választott birósági eldöntéséig. Az építtető köteles az előírt utalványozási el­járáshoz alkalmazkodni és a legjobb gondosság­gal eljárni, ellenkező esetben a károsultaknak kártérítéssel tartozik. Egyébként azonban az al­vállalkozónak a vele nem szerződő építtetővel szemben követelési joga nincsen. A fővállalkozók úgy az építtetővel, mint az alvállalkozókkal a törvény életbeléptetésétől kezdve oly megállapodásokat nem köthetnek, amelyek a törvény iparosvédő célzatát meghiúsítani alkalma­sak. A határozmányok tehát cogens jellegűek. A fővállalkozók pontos könyveket tartoznak vezetni, amelyekből ki kell tűnnie a munka ha­ladásának, az alvállalkozók teljesítményeinek és annak, hogy a folyósítások alkalmával az al­vállalkozók az őket megillető aránylagos részeket kézhez kapták-e ? Minden egyes építkezésről elkülönített feljegy­zés vezetendő. Bűncselekményt követ el az a vállalkozó, aki az alvállalkozókat megillető kézhez vett arányla­gos részösszeget indokolatlanul nem folyósítja, aki az előírt könyveket nem vezeti, aki a történt utalványozásról az alvállalkozókat vagy az épít­tetőt félrevezeti. A csalás vagy okirathamisítás a fennálló büntetőjogi szabályok értelmében bün­­tettetik. A törvény megkönnyíti oly választott bíróságok létrejöttét, amelyek az egyes építkezéseknél egy­részt az építtető és vállalkozó másrészt a vállal­kozó és az alvállalkozók között felmerülő jogvi­ták gyors és olcsó szakszerű elintézésére alkal­masak. Ha a fővállalkozó a fent körülírt visszaélések valamelyikéért jogerősen elítéltetik, iparigazolvá­nyát is elveszti.­­ Eddig a javaslat. Nem mondhatjuk el róla, hogy az építőiparosságot telje­sen kielégíti, de némely tekintetben, így különösen az építtetőt terhelő utal­ványozási és kártérítési kötelezettség nagy mértékben megközelíti a jogos kívánságokat. Annál érthetetlenebb, hogy az építőmesteri érdekeltség még ezt a minimumot is ellenvéleménnyel igyekszik ellensúlyozni. Ez az ellen­­vélemény azonban alighanem a javaslat erejét fogja növelni. HHH VWW*VWW*VW­VW­VWW*WVW*­VW*VWWW*WWWVWW‘WVWWWWW*VVVWW*VW% Szegezőmunkák kalkulációja. Közli : Jablonszky Gyula. Külső-belső befelé nyíló 2—2 szárnyú ablak. Fenti árelemezés a Lakatosmesterek és Rokonszakmák Országos Szö­vetségének 1927-es árszabályzata nyomán a jelenlegi anyagárak és munka­bérek alapulvételével állíttatott össze. (Folytatjuk.) Darab Vasalati anyagok Át Fordítóval Nyelv­zárral Lepter rugzárral Pengő Pengő Pengő Pengő 16 szegletvas 4-es .­­ . . —.02-6 —.42 -.42 —.42 10 diópánt 7-es___ ... — ... ... .. -.11 1.10 1.10 1.10 6 félfordító r. g. és nyereg ... ... -.13 -.90 1 J» ,, ,, ,, ---- ---­-.13 -.15 -.15 4 vasgomb _ ... -.04 -.16 1 -.04 -.04 —.04 5 nyelvzár és lemez ... ... ... ... —.12 -.60 1 -.12 —.12 2 Lepter old. rugzár 100 cm. 2.70 5.40 1 ablakcsappantyú.­. ... ... ... ... -.22 -.22 -.22 -.22 5 Elég. félablak kilincs és cim .44 2.20 1 JJ » » 1 5 «1 -.44 —.44 2 „ rugzár „ „ „ 1.46 2.92 1 s. r. védőgomb hajlított I —.20 -.20 -.20­­összesen 2.80 4.93 11.01 5°/o hulladék és csavarra —.14 -.25 —.55 munkabér 3.14 4 51 5.51 munkabérre 40% regie 1.26 1.80 2.20 összesen 7.34 11.49 19.27 2% haszon 1.47 2.30 3.85 összesen­­ 8.81 13.79 23.10 éjféli harangszó! Karácsony szent ünnepén beteg volt a kis fiam és családom szórakozása az otthon ülők jóbarátja — a rádió volt. Az ünnepi áhítatot is oda hozta közénk az éjféli misére hívó harangszó. Mikor azután családom nyugvóra tért, a modern idők jóbarátja — a rá­dió és az általa közvetített közel 2000 éves múltú szertartás látszólagos ellentéte és tényleges összműködése gondolko­dásra késztetett az éj csendjében. Azon gondolkoztam, hogy miért nem akarják még ma se megérteni az „eszmét“, amiért az Istenember értünk szenvedett ? miért nincs ma se közöt­tünk megértés, szeretet? Miért úz még ma is közöttünk az irigység, az önhittség, az önzés, a kapzsiság ? A világ, a nemzetek, az országok, sőt még a mi szegény megnyomorított Magyarországunk életére se tud befo­lyást gyakorolni egy szerényképességű, a két keze munkájából verejtékesen élő kézműves iparosember, de már­­már lankadó készségemet, hogy abban a körben, ameddig az én halk szavam elhangzik, kötelességem az „eszméből“ rám eső parányi részt tovább terjesz­teni, az „éjféli harangszó“ újra élesz­tette. Meg kell újra és újra kísérelnünk felrázni a tespedésből, értetlenségből azokat, kikhez halk szavunk eljuthat, szólnunk kell az én szeretett kartár­saimhoz. Add Uram, hogy a 12-ik órában meghallgassanak. Nehéz időket élünk, a gazdasági és politikai életben egy­aránt kérlelhetetlen harc tombol. Kartársaim e harcban a gyengét le­tapossák, elpusztítják! E harcban csak a „kivételes egyes ember“ tud megállani, nékünk önhitt­ségünkben nem szabad magunkat ily „kivételeseknek“ tartanunk s nem sza­bad megengednünk, hogy a tévelygők irigységből, önhittségből, önzésből, kap­zsiságból — mellyel maguknak csak átmeneti csalóka csipri-csupri előnyö­ket agyalnak és könyökölnek ki, vég­eredményben a saját, kortársi összesség romlását okozzák, míg a szeretet és megértés, a kölcsönös megbecsülés, a vállvetett együttműködés révén meg­tudnánk menekülni, s magunkat egyen­ként és összesen át tudnánk menteni egy jobb jövőre a mai gazdasági po­kolból. Oly sokszor, oly hiába hangzott el már halk szavunkkal az intés, most az új esztendő küszöbén ismét kiáltjuk: „Összetartás, együttműködés, megértés, támogató szeretet, különben elpusztu­lunk“ ! Elhangzott az éjféli harangszó, tér­jetek magatokba, hallgassátok meg hivó szavát. — Tarr Béla.

Next