Lakatosmesterek Lapja, 1931 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-10 / 1. szám

2. oldal LAKATOSMESTEREK LAPJA 1931 január 10 Kü­lföldiek munkavállalása. A m. kir. belügyminiszter 100.000. 1930. B. M. rendeletével a külföldiek munkavállalását újból szabályozta. A rendelet szerint külföldnek az ország területén munkát vagy alkalmazást vál­lalni csak érvényes munkavállalási en­gedély alapján szabad. A munkaválla­lási engedélyt a munkaadónak kell a munkahely szerint illetékes hatóságnál kérelmeznie, amely azt a munkakör sze­rint érdekelt szakminiszter döntés alá bocsátja. Illetékes hatóság Budapesten a Külföldieket Ellenőrző Országos Köz­ponti Hatóság, vidéken a járási főszol­gabíró, illetve a rendőrkapitányság. Az a munkaadó, aki kettőnél több külföldi munkást (alkalmazottat) foglalkoztat, kö­teles ezekről névjegyzéket vezetni és annak egy példányát a hatósághoz ne­gyedévenként beszolgáltatni. E névjegy­zék céljaira szolgáló űrlapokat a ható­ság díjtalanul adja. Munkavállalási engedélyt csak az a külföldi kaphat, akinek lakhatási en­gedélye van, illetőleg, aki egyidejűleg lakhatási engedélyt is kér. A külföldi a munkavállalási engedély alapján jogo­sult az engedélyben megjelölt munka­körbe tartozó tevékenységet az abban megállapított helyen, időtartam alatt és a kikötött feltételek betartása mellett folytatni. A munkavállalási engedély meghosszabbítását a lejárat előtt legalább 30 nappal kell kérni. Munkavállalási engedélyre nincs szüksége annak a kül­­földinek, aki 1925. évi augusztus hó 1 -ét megelőző idő óta egyfolytában há­rom hónapot meg nem haladó megsza­kítás nélkül lakik az ország jelenlegi területén ; továbbá annak a külföldinek, aki az ország területére beköltözési en­gedélyt kapott vagy akinek állama Ma­gyarországgal a szabad foglalkozás űzése tekintetében viszonosságban áll. Három hónapig nem szükséges munkavállalási engedély akkor, ha a külföldi szerelési munkálatokat végez a külföldről be­hozott gépeken vagy ha hazai munká­sokat oktat ilyen gépek kezelésére. A rendelet szerint kihágást követ el s 15 napig terjedhető elzárással büntetendő az a munkaadó, aki az ország terüle­tén munkára vagy szolgálatra olyan kül­földit alkalmaz, aki munkavállalási tilalom alatt áll; kihágást követ el s pénzbüntetéssel büntetendő az a mun­kaadó, aki a külföldi munkásokra vo­natkozó névjegyzék vezetésére vagy be­szolgáltatására előírt kötelezettséget nem teljesíti. A rendelet 1931 február hó 1-én lép életbe, hojd dr. FELKÉRJÜK lapunk olvasóit, hogy rendeléseiket és bevásárlásaikat hir­detőinknél eszközölni szíveskedjenek. Az ipari munkások egyenletesebb foglakoztatása az építőiparban. Körrendelet. Valamennyi kebelbeli szakosztálynak, a miniszteri számvevőségnek, a segéd­­hivatalok főigazgatójának, valamennyi alárendelt hatóságnak, hivatalnak, inté­zetnek és üzemnek. (144,974 1930. K. M. XV. sz.) A soproni kereskedelmi és iparka­mara felterjesztése folytán felhívom a Cim figyelmét arra, hogy az építési munkálatokkal összefüggő iparokban és a mezőgazdaság által első­sorban fog­lalkoztatott iparágak megrendeléseiben (lakatos-, géplakatos-, kovács-, stb.) a nyári hónapokban, valamint az ősz ele­jén rendszerint torlódás áll elő. Az ipari munkásság egyenletesebb foglalkoztatása érdekében tehát kívá­natos, hogy ama állami és egyéb köz­­építési munkálatok, amelyeknek költ­ségei engedélyezve vannak, már a tél folyamán teljesen előkészíttessenek, az azokra vonatkozó versenytárgyalások január—február hónapokban kavassa­nak, az odaítélés pedig lehetőleg már­cius hó végéig megtörténjen, úgy hogy a munkálatok április hóban meg­kezdhetők legyenek és az ipari mun­kásság­a kora tavasszal keresethez jusson. Felhívom tehát a Cim figyelmét arra, hogy építési munkálatainak intézésénél, továbbá a fent említett lakatos-, gépla­katos és kovács szakmákat érdeklő meg­rendeléseinek kiadásánál az iparosok egyenletes foglalkoztatására is tekintet­tel legyen. Budapest, 1930 november hó 27. A miniszter helyett : Kállay L. k. államtitkár. 4. a márványburkolattal, továbbá a faragással vagy fémverettel diszitett fa­burkolattal ellátott fűtőtestek, valamint külön szállítás esetén a fűtőtestek ilyen burkolatai is; 5. csempékkel vagy márvánnyal dí­szített tűzhelyek­(2) Az (1) bekezdésben felsorolt fényűzési tárgyak után 13 százalékos adókulccsal számítandó fényűzési for­galmi adót kell a gyártás (keresetszerű előállítás) helyén, illetőleg vámkülföld­­ről történő behozatal esetén, a behoza­tali vámkezelés alkalmával fizetni. 2­ §• A köztetek után járó adó befizetése. (1) Azok a kereskedők és iparo­sok, akik az 1. §. (I) bekezdésében körülírt fényűzési tárgyak előállításával nem foglalkoznak, az 1. §. (I) bekez­désében felsorolt s az 1930. évi de­cember hó 31-iki üzletzárás után tu­lajdonukban (birtokukban) levő fény­űzési tárgyak mennyiségét és forgalmi értékét, a rendelet életbeléptetésétől szá­mított 8 nap alatt az illetékes forgalmi adóhivatalhoz (Budapesten a kerületi forgalmi adóosztályhoz) írásban beje­lenteni kötelesek. (2) A bejelentésre kötelezettek, a készlet forgalmi értéke után 10 száza­lékos adókulccsal számítandó fényűzési forgalmi adót kötelesek az 1931. évi január hó végéig befizetni. (3) Ha a készlet után járó fény­űzési forgalmi adó egy összegben való befizetésére az adózó nem képes, a pénzügyigazgatóság (kerületi adófelügye­lőség) — kérelmére — legfeljebb 12 havi — adópótlékmentes — részletfi­zetést engedélyezhet. A rendelet 1931. évi január hó 1-én lépett életbe.­ A rendelet értelmezésére nézve a pénzügyminisztériumban az illetékes elő­adótól a következő felvilágosításokat nyertük : A csempék közül kizárólag a cserép­­kályhacsempék képeznek fényűzési tár­gyat, a tűzhelyeknél és vaskályháknál felhasznált csempék nem­ s igy a két­szeres megadóztatás ki van zárva ; a tűzhelyek és vaskályhák bármilyen szerkezetűek vagy értékűek is, csak abban az esetben esnek fényűzési for­galmi adó alá, ha csempékkel vagy márvánnyal (akármilyen csempével) van­nak diszítve ; a készletek bejelentése és az azok után járó adó befizetése a tűzhely- és vaskályhaiparosokra nem vonatkozik, mert azok az eladás alkalmával úgyis le fogják róni a fényűzési forgalmi adót; a fényűzési forgalmi adó lerovása a szokásos módon történik az eladás alkalmával és az eladási ár után (nem a forgalmi érték) számítva, h­aj—dr. Kályhák és tűzhelyek fényűzési forgalmi adókötelezettségének újabb szabályozása. A pénzügyminiszter 1­930. évi 1­37000. számú rendeletével a kályhák és tűz­helyek fényűzési forgalmi adókötelezett­ségét a következőkép szabályozta : 1. §• Fényűzési forgalmi adó alá eső kályha- (kandalló-) csempék, kályhák, fűtőtestek és tűzhelyek­(1) Fényűzési tárgyak: 1. minden olyan cserépkályhacsempe, amely a zománcozáson kívül még fes­téssel, aranyozással vagy ezüstözéssel van diszítve; 2. a figurális kandallócsempék ; 3. a csempékkel vagy márvánnyal diszített vaskályhák;

Next