Lakatosmesterek Lapja, 1935 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-10 / 1. szám

1935 január 10. LAKATOSMESTEREK LAPJA Glasz Ferenc (Drabek F. műhelyből) ipartestületi elismerő oklevél; Simon János (Óbudai fehérítő gyár­ból) ipartestületi oklevél; Bálint László (Ganz és Tsa gyárból) ipartestületi elismerő oklevél; Paár Gusztáv Wertheim gyárból) ipartestületi elismerő oklevél; Jansen Henrik (Magyar Fogaskerék­gyárból) ipartestületi elismerő oklevél; Fritz Jenő (Telefongyárból) ipartes­tületi elismerő oklevél; Nagy Jenő (Láng gépgyárból) ipar­­testületi elismerő oklevél; Cibula Károly (Ganz és Tsa gyárból) ipartestületi elismerő oklevél; Noszkay Ernő (D. G. S. gyárból) ipartestületi elismerő oklevél; Leitner József (Láng gépgyárból) ipar­­testületi elismerő oklevél; Sudár Béla (Fegyvergyárból) ipar­­testületi elismerő oklevél; Borsodi Lajos (Danubia r. t. üzem­ből) ipartestületi elismerő oklevél; Gacscsa János (Danuvia r. t. üzem­ből) ipartestületi elismerő oklevél. A kiosztás után az ifjúsághoz Lohász János elöljáró­isági tag, a tanoncvizs­­gálóbizottság elnöke intézett magas­­szárnyalású és lendületes buzdító be­szédet Nagy hatást váltott ki beszédé­nek különösen az a része amelyben a tanoncmunka bemutatót a nemzeti munka ünnepeként jellemezte. Közmunkákra vonatkozó részletes vállalati feltételek észrevételezése A közmunkákra vonatkozó részletes feltételek átdolgozására alakult magas építési Főbizottság elkészítette a laka­tos-munkák részletes feltételeinek ter­vezetét s azokat észrevételezés végett megküldötte ipartestületünknek. Észrevételeink a következők voltak: Vasanyagok. A folytvasnak hiteles szakitási próbákkal való igazolása csak kívánság esetén tétessék kötelezővé. Tervek. Minták. A műhelyrajzok vagy minták módosításánál azt kívántuk, hogy azt az építtető csak az elfogadott költségvetési ár keretében tehesse. Mintadarabok. A mintáknál azt kí­vántuk, hogy azok egyike az építésve­zetőség pecsétjével ellátva, az iparos­nál is megőrzendő. Ajtózárak. Itt azt kívántuk, hogy a lakásokon belül levő ajtókon az ajtó­zárak ne föltétlenül, hanem csak lehe­tőleg bírjanak különböző kulcsokkal. Kívántuk továbbá, hogy a külső-belső befele nyíló ajtókat csak más előírás hijján kelljen kényszerkapcsolású kilin­csekkel ellátni. Sárgaréz felszerelések. Itt külön sza­kaszként kívántuk beiktatni, hogy az idő viszontagságainak kitett és az épít­tető által kívánt külső sárgaréz felsze­relésekért, mint küszöbsinek, védőrá­csok stb.-ért az illető iparos jótállási kötelezettsége ne álljon fel. Vasablakok. Itt azt kívántuk, hogy az ablakok egyéb előírás hijján legalább 12 kgm­­l súllyal készüljenek. Vasrácsok. Itt azt kívántuk, hogy a rácsok egyéb előírás hijján legalább 16 kg m’­ súlyúak legyenek. A lépcső és folyosókorlátrácsoknál azt kívántuk, hogy azok 1 m. magasság mellett folyóméterenként legalább 16 kg. súly­­lyal bírjanak. Vastárgyak kőbe erősítése. Ennek a szakasznak teljes átmódosítását kíván­tuk a következőképen: Kőbe vagy be­tonba erősítésnél a lakatos kötelessége a lyukak pontos megjelölése, azonban annak kifutása vagy kivésése nem a lakatos kötelessége; ugyanúgy nem a lakatos kötelessége azok kitömése sem, hanem csupán az illető vastárgynak helyes beállítása és kiékelése a kőfa­ragó által már kifúrt vagy kivésett lyukba; hasonlóan — mivel mostaná­ban legtöbbször műkővel találkozunk —­ a meglevő lyukak kiöntése a mű­köves iparos kötelessége. Mérlegelés. Itt azt kívántuk, hogy a szükséges pontos mérleget, amennyi­ben a munkák a lakatos műhelyében lesznek átvéve, a lakatosmunkák vállal­kozója köteles rendelkezésre bocsájtani. Utánjavítás. Itt azt kívántuk, hogy a következő kitétel teljesen elhagyandó : „A felszereléseket pedig ki kell fénye­síteni.“ Köszörlikövek fehér bajor, vörös francia, k- k rohitschi és tót árvái. GERGELY ADOLF és FIA Budapest, V­, Pannónia utca 35. Telefon: 92—8—63. főváros polgármesteréhez, illetőleg a törvényhatósági testnevelési bizottság­hoz, amelyben oly egységes intézkedés megtételét kérte, hogy a jövőben az érvényben levő jogszabályok és meg­állapodásokhoz képest kisiparosok le­­ventejárulékkal ne terheltessenek meg. Addig is, míg ebben a kérdésben az egységes intézkedés megtörténik, tájé­koztatásul a következőket közöljük: Amennyiben a kerületi testnevelési bizottságok a kerületi elöljáróságok út­ján az ipartestülethez tartozó kisiparo­soknak fizetési meghagyásokat kézbe­sítenének 1.20 P-s leventejárulék lero­vása tárgyában, ez ellen a fizetési meg­hagyás ellen a kisiparosok a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élhetnek a törvényhatósági testnevelési bizott­sághoz. A törvényhatósági testnevelési bizottságnak címzett fellebbezés annál a kerületi elöljáróságnál nyújtandó be, amely a fizetési meghagyást kibocsá­totta. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. Értesüléseink szerint a törvény­­hatósági testnevelési bizottság, figye­lemmel a kisiparosok mai nehéz hely­zetére, a fellebbezések tárgyalása alkal­mával a lehetőséghez képest mellőzni fogja a kisiparosoknak leventejárulék­kal való megterhelését. Természetesen nem vonatkoznak a fentiek azokra a kisiparosokra, akik hazafias szempontokból a testnevelési járulék fizetését önként vállalták. A leventejárulékok rendezése A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara több ipartestület panaszára elő­terjesztéssel fordult Budapest székes- 3 Az építőmester munka­­egyesítési joga A Kihágási Tanács 2025/1934. kih. sz. alatt hozott végzésével az építő­mester terhelt ellen bádogos és szere­lőipar jogosulatlan gyakorlása miatt hozott alsófokú ítéleteket megsemmi­sítette, az eljárás kiegészítését és új elsőfokú határozat hozatalát rendelte el, a következő megokolással: ..A Kihágási Tanács a másodfokú ítéletet felülbírálat alá vette, mert az

Next