Lakatosmesterek Lapja, 1936 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-10 / 1. szám
1936. január 10. LAKATOSMESTEREK LAPJA után foglalkozni szakismereteinek gyarapításával és szakkönyvek olvasásával. Elképesztően nagy azoknak a száma, amint a fenti adatokból kitűnik, akik sem írni sem olvasni nem tudnak. S ha most arra gondolunk, hogy nem csak ezektől, de még a négy és hat elemit végzett iparosoktól is nehezen várhatjuk, hogy megfelelő kalkulációs ismeretekkel rendelkezzenek, vagy az újabb termelési eljárásokat önállósulásuk után is figyelemmel kísérjék, akkor már rá is mutattunk arra az útra, amelyen haladnunk kell. Érdekes, hogy a fenti kategóriákba tartozó munkaadóknál alkalmazott 398.292 művezető, előmunkás, segéd, tanonc, napszámos és szolga közül 67 végzett főiskolát, 2389 nyolc középiskolát, 1991 hat középiskolát, 39.430 négy középiskolát, 201.871 hat elemit, 124.665 négy elemit, ennél kevesebb vagy egyéb végzettsége van 17.923 nak, csak olvas 796, se írni, se olvasni nem tud 9160. Azaz százalékosan 0.017 százalék főiskolát végzett, 5 százalék nyolc középiskolát, 4 százalék hat középiskolát, 54.55 százalék hat elemit, 30 százalék négy elemit végezve helyezkedett el a fenti kategóriákba sorozható munkaadóknál, 4,5 százalék pedig egyéb iskolát végzett, 2 százalékát teszik ki az össz munkavállalóknak a csak olvasni tudók és 2,27 százalékát a sem írni, sem olvasni nem tudók. Amint látjuk, az írni és olvasni nem tudók az ipari munkavállalóknál jóval kedvezőbb arányt mutatnak, mint az iparból élő önálló egyedeknél és ez remélni engedi, hogy a jövőben az iparosság iskolai képzettségénél is javulásra számíthatunk. A kézművesiparosság társadalmi megbecsülésének kivívásához az út tehát a helyes nevelésen és a magasabb iskolai képzettségen keresztül vezet. Ha majd sikerül leküzdenünk iparosaink körében azt a rossz szokást, hogy gyermekeiket, vagy nem iskoláztatják, vagy pedig nem nevelik arra a mesterségre, amelyet saját maguk is űznek és ha majd a jövő iparosnemzedék kommerciálisabb nevelése folytán iparosaink nemcsak a munkaalkalom elnyerésére, hanem a vevőkör megtartására is nagyobb súlyt fognak helyezni, akkor majd kézművesiparosaink a társadalmi értékelés terén is elfoglalják azt a helyet, amely a társadalom rétegeződésében való elhelyezkedésük folytán őket méltán megilleti. A magyar kézművesiparosságra vár tehát a feladat, hogy ezt a társadalmi értékelést kivívja oly módon, hogy gyermekeiket az ipari pályák megbecsülésére neveli és fiait megfelelően iskoláztatva, irányítja azokra a pályákra, amelyek függetlenséget, önnállóságot és — ha szerény keretek között is — megélhetést biztosítanak számukra. Tisztességtelen verseny A szeretet, béke és megértés jegyében hirdetjük a munka megbecsülésének szükségességét, a munkáét, amely minden emberi haladásnak alapja és megindítója. A munka megbecsülésének gondolata hozta létre a tisztességtelen versenyről szóló törvényt, amely korlátok közé szorítja a versenytársak ádáz, minden erkölcsi és gazdasági akadályt félretevő harcát. Az árrombolásnak nem minden fajtáját teszi ugyan lehetetlenné, de a törvény tilalomfai emlékeztető jelül szolgálnak akkor is, amikor a törvény sújtó keze nem éri el a tévelygőt. A tisztességtelen versenyről szóló törvény alapgondolata, hogy senki sem gyakorolhatja tevékenységét a jó erkölcsökbe ütköző módon. A jó erkölcsökbe való ütközés megállapítását a bíróságra bízza és ezzel azt a kört, amelyen belül a versenytevékenység mozoghat, a törvény a mindenkori erkölcsi felfogás korlátai és ellenőrzése alá helyezi, ami a fokozatos fejlődés lehetőségének egyik alapfeltétele. Nagyszerű nevelő ereje van e téren az Ipartestületi Széknek, amint ezt saját ipartestületünkben működő széknél tapasztalhatjuk. Nagy örömmel és megnyugvással látjuk, hogy ipartestületi székünk vezetése és működése elsőrangú kezekbe van letéve és ha visszatekintünk Schubauer Ferenc elnöksége alatt Prohászka János és Vörös Lajos széktagok közreműködésével elért ezévi eredményeire, akkor nem mulaszthatjuk el annak megállapítását, hogy az ipartestületi székünk úgy a tárgyalás vezetésében, mint az eléje került ügyek objektív és igazságos kivizsgálásában felveheti a versenyt bármely szakbíróság működésével. Amelett megvan az a nagy és elvitathatatlan előnye, hogy gyors és költségmentes, amint ezt a legutóbb tartott tárgyalásokon is láthattuk, amikor bizony megtörtént az is, hogy kiderítvén a panaszlott ártatlansága, annak a legteljesebb rehabilitációt adta meg, mert a konkrét esetben megállapította, hogy nemcsak, hogy nem áll meg a felhozott árrombolási vád, hanem az irányárak becsületes megtartásáról győződhetett meg. Ebből az alkalomból ismételten felvetjük azt a gondolatot, hogy szükséges, célszerű és hasznos volna, ha az ipartestület tagjai egymás közti differenciáik kiküszöbölésére az Ipartestületi Szék döntését vennék igénybe, de nemcsak az árrombolás megakadályozására, hanem egyéb ügyeik békés elintézésére is. Ez mindenkképen előmozdítaná a békés fejlődés lehetőségét, megerősítené a tisztességes boldogulás lehetőségébe vetett hitet, bizalmat és akaratot. Dr. Schubert Ignác : Megrendelésgyűjtés Az 1900: XXV. t.-c. 1. §-a megengedi ugyan, hogy az iparos vagy kereskedő vagy ezek megbízottja lakóhelyén kívül székhellyel bíró iparosokat vagy kereskedőket megrendelések gyűjtése végett mintával vagy minta nélkül felkeressen, azonban a megrendelésgyűjtés fogalma kizárja azt, hogy ilyen alkalommal az áru azonnal át is adassék, amiből következik, hogy az ilyen módon való megrendelésgyűjtés az idézett t.-c. értelmében tilos. A feleket és pedig úgy a fogyasztókat, mint a továbbelárusítókat oly természetű üzletkötés végett felkeresni, hogy az árukat, amelyeket magával visz a kereskedő, rögtön át is adja, — amint azt a miniszter már a 17.233/ 1902. K. M. sz. elvi határozatával kimondottan csak házalási engedély alapján szabad. A megrendelésgyűjtésnek akként való eszközlése