Lakatosmesterek Lapja, 1938 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-10 / 1. szám

1938. január 1ó LAKATOSMESTEREK LAPJA kérhetnek, ezt a kérelmet azonban az illetékes adóhivatalokhoz még január hó folyamán be kell nyújtani, úgy erre a kérvényre, mint az adófelszólamlást tartalmazóra két pengős okmánybélye­get kell ragasztani. Megjegyezzük, hogy az elmúlt év folyamán többen tettek panaszt, hogy­­az adóhatóságok a felmondott adókat leszállítás helyett felemelték! Nyoma­tékosan hangsúlyozzuk, hogy csak azok mondják fel adójukat, akiknek a meg­állapítás időpontjához képest bevéte­leik szembeötlően csökkentek. vesipar érdekében e kérések­­nek­ eleget tehessen és ezzel a jó minőségű, kivitelben kiváló magyar kézművesipari munká­kat minél szélesebb körben is­mertekké tegye s hogy ezáltal az egyes kézművesipari szak­mák kollektív propagandáját eredményesen szolgálja. Az IPOK ezért felkéri az ipa­ros kartársakat, hogy amennyi­ben kiváló kézművesipari mun­káikról fényképeik vannak, azo­kat a fenti cél érdekében küld­jék be hozzá, megjelölve az egyes tárgyakon azok eladási árait és beszerzési forrásait. C­­­m : Ipartestületek Országos Központja, Budapest, VII., Er­­zsébet­ körút 9­11. Adózók figyelmébe A jövedelem- és vagyonadóról, va­lamint a kereseti adóról szóló törvé­nyes rendelkezések módot nyújtanak­­arra, hogy mindazok az adózók, akik­nek kereseti-, vagyon- és jövedelem­­adója az elmúlt esztendeihez képest túl magas, azt minden év január hó végéig felmondhassák. A felmondási­­kérelmet január hó­ végéig kell beadni az adóhivataloknál. A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amiért a ké­­­relmező az előző évre kivetett adónak a folyó évre változatlanul fenntartását elviselhetetlennek tartja. A bélyeg­­­mentes kérelemhez vallomási ívet kell­­mellékelni. A v­allomási ivén fel kell tüntetni a nyersbevételt terhelő minden kiadást (nyersanyag, üzletbér, alkal­mazottak járandósága, szociális biztosí­tás, fűtés, világítás, üzleti veszteségek és tartozások, forgalmi adó, kereskedel­mi és iparkamarai illeték, ipartestületi tagdíj stb.) A nyers bevételből a ki­adási tételek levonása után fennmaradó tiszta jövedelem képezi az adóalapot, ennek általában öt százaléka a kereseti adó. Azok az adózók, akik rendes üzleti könyvet vezetnek és felmondó kérvé­nyükhöz hiteles nyereség-veszteség számlát akarnak csatolni, az adóbeval­lás beadására február végéig halasztást További munkaalkalmakat a kézművesiparosságnak A mai gazdasági viszonyok közepet­te, amidőn a fogyasztóközönség fize­tőképességének nagymértékű csökkenté­se következtében magánrendelés alig van, a kézműiparosság fokozottabb mértékben van ráutalva a közmunkák­ra. Minthogy azonban a közmunkák is korlátolt mennyiségben kerülnek ki­adásra, méltányos a kézművesipari társadalomnak az a kívánsága, hogy a kiadásra kerülő közmunkákban a gyár­ipar — amely kész iparcikkeivel a magánfogyasztás terén amúgy is nyo­masztó versenyt fejt ki — ne része­süljön, illetőleg legalább ne oly nagy százalékban, miként az a múltban elő­fordult. A magyar kézművest­ársadalom, mely az önálló iparűzőkkel és alkalmazotta­ikkal, valamint családtagjaikkal közel 1 millió lelket számlál, igen fontos nemzetgazdasági tényező. A kézműves­ipari társadalom azonban ezt az elhi­vatottságát csak akkor tudja teljesí­teni,é­s a nemzetépítő munkában az őt megillető részt csak akkor és úgy tud­ja kivenni, ha gazdasági ereje képes­sé teszi erre és kereseti lehetőségeit biztosítják. A magyar kézművesipari társadalom erején túl viseli a legkülönfélébb köz­terheket. Ezen kötelezettségeinek a múltban mindig eleget tett, s a jövő­ben is eleget óhajt tenni. De ez csak a­kkor lehetséges, ha megfelelő kerese­ti lehetőségekkel rendelkezik. A gyáripar hatalmas versenyével szemben a kézművesipar a magánfo­gyasztás terén egyes iparcikkeknél saj­nos, háttérbe szorul. Újabban pedig mindig kisebb és kisebb lesz a munka­lehetőség, amely a közmunkákból a kézművesiparosságnak jut. Mindezekre figyelemmel,a­­ felterjeszt­­és útján azzal a kérdéssel fordult az IPOR az iparügyi miniszterhez, réti-­ delekileg utasítsa a felügyelete­ alá tar­tozó hatóságokat arra, hogy a kisebb közszállítási munkákat lehetőleg kizá­rólag kézműiparosoknak adják, illető-­­leg az ilyen munkálatoknál legalább 80 százalékos arány alapján a­­kézmű­-­­vesipar munkalehetőségeit biztosítsák. Hisszük, hogy a Központ­­feltérjéskö­ tésének meglesz a kívánt eredménye. A Mestervizsgáló bizott­ságok hatásköre Adott esetből kifolyólag az ipar­­­­­ügyi miniszter közölte az egyik ke­­­reskedelmi és iparkamarával, hogy a­­ mestervizsgáló bizottságnak, miután­­ korábban már határozott valamely mes­­­­tervizsgálatra bocsátás iránti kérelem­­­tárgyában, a­melynek során a ka­mara is meggyőződést szerezhet az irá­­j­­ok helyességéről, nem áll jogában újabb határozatot hozni, hanem köte­lessége a kitűzött mestervizsgálatot le-­­­ folytatni. Amennyiben a mestervizsgáló bizott-­ ság tagjai e kötelezettségüknek ele­­get nem tesznek, vétenek az ipartestü­leti fegyelem ellen, mert eljárásuk­kal a tisztükből folyó kötelezettséget és tett fogadalmukat szegik meg, ami­­miatt az 1932:VIII. t. c.. 25. paragra­fusa értelmében az ipartestületi szé­k felőtti eljárásnak van helye. (36.637 — 1937. Ip. M.). -

Next