Lakatosmesterek Lapja, 1942 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1942-01-25 / 2. szám

r­ telmében minden ipari, vagy kereskedelmi üzletről vezetett akár fűzött, akár bekötött könyv illetékköteles. A rendelet értelmében azonban nem le­het könyvnek tekinteni, a könyv alakja ellenére sem, a beszedési utalványokat, vagyis a felhasználás után összefűzött ön­­nálló lapokat, az ugyanazon üzem egyes osztályai között váltott leveleket és ezek másolatát. Nem lehet továbbá könyvnek tekinteni az olyan űrlapokat, amelyeket rendeltetés­szerű használatuk alkalmával a könyvtől elválasztanak. Ha azonban az űrlapnak nem minden példányát választják el, hanem pl.­­ máso­lat rendeltetésszerűen a könyvben marad, akkor a könyvben (füzetben) maradó űr­lapok után a könyvre megszabott évenkén­­ti tíz fillér illetéket, már a könyv haszná­ltba vételekor le kell róni. Ilyenek a szám­lakönyv­, m­antakönyv, szállítólevélkönyv, átvételi elismervények könyve, melyeknek a könyvben megmaradó évei után évenként 10 fillér illeték rovandó le, egyszerre a használatbavétel előtt és a célból felülbé­lyegzésre a könyvek a pénzügyigazgatóság­nál bemutatandók. Nem lehet üzleti könyvnek tekinteni a magán feljegyzéseket tartalmazó könyveket, vagy­ azokat a könyveket, amelyeket az üzlettulajdonos háztartásáról vezet. A szabadlapok akkor illetékkötelesek, ha könyvelési feljegyzéseket tartalmaznak. Nem esnek illeték alá a könyvelési ada­tokat nem tartalmazó nyilvántartási, Vagy ellenőrzés céljait szolgáló szabadlapok pl. törzskönyvi lap, könyvelési nyomtatványok, könyvelés céljaira szolgáló könyvek nyil­vántartása, tárgymutató, névmutató. Fontos rendelkezése a rendeletnek, hogy minden könyv használatbavétel előtt illeté­­kezendő és az illetékezés 1942. évi február 28-ig még a felemelt illeték nélkül pótló­lag eszközölhető. Az időközben megjelent 180/1942. M. E. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1942. ja­nuár 18-i szám) rendelkezik az üzleti köny­vek és a könyvelési szabadivek illetékének átalányösszegben való fizetése tárgyában. Ez a rendelet kimondja, hogy az évi áta­lány a megelőző évben az évi mérlegben kimutatott cselekvő vagyonrészek együttes értékének minden megkezdett 10.000 P-je után 75­0. Aki az illetéknek átalányösszeg­ben való lerovását választja, az illetéket LAKATOSMESTEREK LAPJA 1942. január­ 25. öt évig átalányösszegben köteles leróni. Az évi átalány egy-egy naptári évre irány­adó és 4 részletben fizetendő felhívás bevá­rása nélkül, minden év február, május, au­­gusztus, november 15-ig. Az átalány ös­­szeg lerovása iránti kérelmet 1942. január 31-éig kell, a további években január 15-ig ■kell bejelenteni a m. kir. illetékkiszabási hivatalnál. (V., Szalay u. 10. földszint 21—23.) Dr. Seb. : Adófelmondás Azok az adózók, akiknek rögzített adójuk van, de jövedelmük az elmúlt évben nagy mértékben csökkent, jogosultak január el­ig adóalapjukat felmondani. Kötelesek azok az adózók is felmondani adóikat és vallomás beadásával új megál­lapítást kérni, akiknek múlt évi jövedelme a rögzített adóalaphoz viszonyítva 50 szá­zalékkal emelkedett. Ha a felmondási kötelezettségnek az ilyen adózó nem tesz eleget és a kivetési eljárás során megállapítják jövedelmének 50 százalékos emelkedését, bírság címén az adókülönbözet kétszeresét fizettetik meg vele. Rögzített adójuk azoknak van, akiknek évi tiszta jövedelme nem éri el a 10.000 pengőt. Ha jövedelmükben a már emlí­tett változások nem következtek be, új val­lomást sem kell adniok. Február 28-ig esedékes az­ új adóbeval­lások beadása. Új adóvallomást azok taj- és adóbevallás fug­nak adni, akik adóalapjukat január 31-ig felmondták, vagy pedig az érvényben levő rendelkezések értelmében kötelesek a val­lomás megtételére. Ilyenek azok az adózók, akiknek az elmúlt évben keresetük úgy vál­tozott, hogy jövedelmi adókötelesek lettek Vallomást kötelesek adni mindazok, akik foglalkozásukat változtatták, vagy úgy köl­töztek el, hogy más adóhatóságok területén folytatják működésüket. A 10.000 pengőn felüli jövedelműek mindenképen kötelesek új bevallást adni és ugyancsak bevallási a kötelezettek azok is, akiknek vagyon alapja a 200.000 pengőt meghaladja. Aki bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, a kiszabásra kerülő adóalap egy százalékát, ha pedig felhívás ellenére sem ad be vallomást, az adóalap három százalé­kát fizeti bírság fejében. Tiltott késesipari tevékenység A XIII. ker. elöljáróság Ipartestületünk megkeresésére az egyik fővárosi játék- és fémárugyárban helyszíni szemlét tartott s ennek során megállapította, hogy a lakatos­ipart gyárszerűen folytatja ugyan, de a késesipar körébe is tartozó tevékenységet­­is fejt ki. Az elöljáróság ezért a­ gyár ellen kihágási eljárás megindítását rendelte el. A gyár ez ellen az I. fokú véghatározat ellen fellebbezéssel élt a Polgármester úr­nál, aki a következő II. fokú végh­atároza­­tot hozta: »Az elsőfokú véghatározatot indokainál fogva annál is inkább helybenhagyom, mert késeket gyártani a Budapesti Kereskedel­­m­i és Iparkamara és al is e­l­őadott állás­pontja szerint sem a gyári jellegű lakatos­i iparra, sem a játék és fémárugyártásra jo­gosító iparigazolvány alapján nem lehet. Az érvényben levő iapri jogszabályok ér­telmében ugyanis a zsebkéseknek az elő­állítása a képesítéshez kötött késes ipar munkakörébe tartozik s ezen a megállapí­táson nem változhat az a körülmény sem, hogy a kések előállítása gépi sajtolás­sal, köszörüléssel és edzéssel tömegben történik« . na A kamara állásfoglalása az ügynöki jutalék kérdésében Régi kívánsága az,ügynöki karnak, szűn­jék meg az az állapot, hogy számos ügynök jutalékából legyen kénytelen fedezni az Utazással és az üzletszerző tevékenységgel k­apcsolatb­an klmerülő üzleti kiadásokét is. Legutóbb a Baross Szövetségben tömörült utazók és ügynökök kérték ennek az álla­potnak a megszüntetését. A kereskedelem­ügyi minisztérium megbízása alapján a ka­mara tanulmányozta azt a kérdést és meg­

Next