Lakatosmesterek Lapja, 1942 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1942-01-25 / 2. szám
r telmében minden ipari, vagy kereskedelmi üzletről vezetett akár fűzött, akár bekötött könyv illetékköteles. A rendelet értelmében azonban nem lehet könyvnek tekinteni, a könyv alakja ellenére sem, a beszedési utalványokat, vagyis a felhasználás után összefűzött önnálló lapokat, az ugyanazon üzem egyes osztályai között váltott leveleket és ezek másolatát. Nem lehet továbbá könyvnek tekinteni az olyan űrlapokat, amelyeket rendeltetésszerű használatuk alkalmával a könyvtől elválasztanak. Ha azonban az űrlapnak nem minden példányát választják el, hanem pl. másolat rendeltetésszerűen a könyvben marad, akkor a könyvben (füzetben) maradó űrlapok után a könyvre megszabott évenkénti tíz fillér illetéket, már a könyv használtba vételekor le kell róni. Ilyenek a számlakönyv, mantakönyv, szállítólevélkönyv, átvételi elismervények könyve, melyeknek a könyvben megmaradó évei után évenként 10 fillér illeték rovandó le, egyszerre a használatbavétel előtt és a célból felülbélyegzésre a könyvek a pénzügyigazgatóságnál bemutatandók. Nem lehet üzleti könyvnek tekinteni a magán feljegyzéseket tartalmazó könyveket, vagy azokat a könyveket, amelyeket az üzlettulajdonos háztartásáról vezet. A szabadlapok akkor illetékkötelesek, ha könyvelési feljegyzéseket tartalmaznak. Nem esnek illeték alá a könyvelési adatokat nem tartalmazó nyilvántartási, Vagy ellenőrzés céljait szolgáló szabadlapok pl. törzskönyvi lap, könyvelési nyomtatványok, könyvelés céljaira szolgáló könyvek nyilvántartása, tárgymutató, névmutató. Fontos rendelkezése a rendeletnek, hogy minden könyv használatbavétel előtt illetékezendő és az illetékezés 1942. évi február 28-ig még a felemelt illeték nélkül pótlólag eszközölhető. Az időközben megjelent 180/1942. M. E. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1942. január 18-i szám) rendelkezik az üzleti könyvek és a könyvelési szabadivek illetékének átalányösszegben való fizetése tárgyában. Ez a rendelet kimondja, hogy az évi átalány a megelőző évben az évi mérlegben kimutatott cselekvő vagyonrészek együttes értékének minden megkezdett 10.000 P-je után 750. Aki az illetéknek átalányösszegben való lerovását választja, az illetéket LAKATOSMESTEREK LAPJA 1942. január 25. öt évig átalányösszegben köteles leróni. Az évi átalány egy-egy naptári évre irányadó és 4 részletben fizetendő felhívás bevárása nélkül, minden év február, május, augusztus, november 15-ig. Az átalány összeg lerovása iránti kérelmet 1942. január 31-éig kell, a további években január 15-ig ■kell bejelenteni a m. kir. illetékkiszabási hivatalnál. (V., Szalay u. 10. földszint 21—23.) Dr. Seb. : Adófelmondás Azok az adózók, akiknek rögzített adójuk van, de jövedelmük az elmúlt évben nagy mértékben csökkent, jogosultak január elig adóalapjukat felmondani. Kötelesek azok az adózók is felmondani adóikat és vallomás beadásával új megállapítást kérni, akiknek múlt évi jövedelme a rögzített adóalaphoz viszonyítva 50 százalékkal emelkedett. Ha a felmondási kötelezettségnek az ilyen adózó nem tesz eleget és a kivetési eljárás során megállapítják jövedelmének 50 százalékos emelkedését, bírság címén az adókülönbözet kétszeresét fizettetik meg vele. Rögzített adójuk azoknak van, akiknek évi tiszta jövedelme nem éri el a 10.000 pengőt. Ha jövedelmükben a már említett változások nem következtek be, új vallomást sem kell adniok. Február 28-ig esedékes az új adóbevallások beadása. Új adóvallomást azok taj- és adóbevallás fugnak adni, akik adóalapjukat január 31-ig felmondták, vagy pedig az érvényben levő rendelkezések értelmében kötelesek a vallomás megtételére. Ilyenek azok az adózók, akiknek az elmúlt évben keresetük úgy változott, hogy jövedelmi adókötelesek lettek Vallomást kötelesek adni mindazok, akik foglalkozásukat változtatták, vagy úgy költöztek el, hogy más adóhatóságok területén folytatják működésüket. A 10.000 pengőn felüli jövedelműek mindenképen kötelesek új bevallást adni és ugyancsak bevallási a kötelezettek azok is, akiknek vagyon alapja a 200.000 pengőt meghaladja. Aki bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, a kiszabásra kerülő adóalap egy százalékát, ha pedig felhívás ellenére sem ad be vallomást, az adóalap három százalékát fizeti bírság fejében. Tiltott késesipari tevékenység A XIII. ker. elöljáróság Ipartestületünk megkeresésére az egyik fővárosi játék- és fémárugyárban helyszíni szemlét tartott s ennek során megállapította, hogy a lakatosipart gyárszerűen folytatja ugyan, de a késesipar körébe is tartozó tevékenységetis fejt ki. Az elöljáróság ezért a gyár ellen kihágási eljárás megindítását rendelte el. A gyár ez ellen az I. fokú véghatározat ellen fellebbezéssel élt a Polgármester úrnál, aki a következő II. fokú véghatározatot hozta: »Az elsőfokú véghatározatot indokainál fogva annál is inkább helybenhagyom, mert késeket gyártani a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és al is előadott álláspontja szerint sem a gyári jellegű lakatosi iparra, sem a játék és fémárugyártásra jogosító iparigazolvány alapján nem lehet. Az érvényben levő iapri jogszabályok értelmében ugyanis a zsebkéseknek az előállítása a képesítéshez kötött késes ipar munkakörébe tartozik s ezen a megállapításon nem változhat az a körülmény sem, hogy a kések előállítása gépi sajtolással, köszörüléssel és edzéssel tömegben történik« . na A kamara állásfoglalása az ügynöki jutalék kérdésében Régi kívánsága az,ügynöki karnak, szűnjék meg az az állapot, hogy számos ügynök jutalékából legyen kénytelen fedezni az Utazással és az üzletszerző tevékenységgel kapcsolatban klmerülő üzleti kiadásokét is. Legutóbb a Baross Szövetségben tömörült utazók és ügynökök kérték ennek az állapotnak a megszüntetését. A kereskedelemügyi minisztérium megbízása alapján a kamara tanulmányozta azt a kérdést és meg