Lakatosmesterek Lapja, 1943 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-10 / 1. szám

2 LAKATOSMESTEREK LAPJA 1943. január 10. Csak kivételesen engedélyezik a kereskedői és iparos haszonkulcs együttes felszámítását A közellátásügyi miniszter értesítette az IPOK-ot, hogy abban az esetben, ha a kis­iparos egyidejűleg a külön ipar­jogosít­vány alapján kereskedést is űz, a kisiparra és a kereskedelemre megállapított haszon­­kulcs általában külön-külön nem számítha­tó fel. Annak elbírálására, hogy együttes iparűzés esetén a kisiparosra kiadott árren­­d­eletek, vagy pedig a kereskedelmi ársza­bályozás-e az irányadó, az­ a döntő, hogy a­ szóbanforgó üzemet kereskedésnek vagy in­kább iparnak kell tekinteni. Azok az együttes iparűzők, akik túlnyo­mórészt kereskedéssel és csak mellékesen foglalkoznak iparűzéssel, általában a ke­reskedői szakmára megállapított alkatrész vagy gyártmány önköltségi árát vehetik alapul a has­zonkulcs vagy haszonösszeg megállapításánál. Azoknál az együttes iparűzőknél, akik­nek tevékenysége túlnyomórészt ipargya­korlásból áll és csak mellékesen foglal­koznak kereskedéssel is, a nettó haszonkul­­csos rendeletben foglaltak az irányadók. Csak a legkivételesebb esetben lehet enge­­­­délyezni az iparos és a kereskedői haszon együttes felszámítását, és pedig akkor, ha valóban kettős foglalkozásrál van szó , az ipari termelés és az eladás­ külön-külön helyiségben történik. Budapest területén ily engedélyt a Közellátási Hivatal (Nagymező utca 1.) vidéken pedig a közellátási fel­ügyelőségek adnak ki. Mennyi rezsit számíthatnak az újonnan alapított kisipari üzemek? Az iparukat újonnan kezdő kisiparosok rezsikulcsainak megállapítása ügyében a közellátásügyi miniszter 167.687/1942. szám allatt arról értesítette az IPOK-ot, hogy a 91.691/1942. K. M. sz. rendelet 111. feje­zete 2. pontjának 5. bekezdését a követ­kezőkkel egészítette ki: Azok a kisiparosok, akik a felsorolt üz­leti könyvek vezetését 1942. évi január 1-e után kezdték meg, rezsikulcsukat a könyvvi­tel megkezdését követő első hat teljes nap­tári hónapban kifizetett, illetve felmerült költségek és produktív munkabérek alapján állapíthatják meg; azok a kisiparosok, akik könyveik vezetését 1942. július 1-j -e után kezd­ték meg, addigi még hat teljes naptári hónap könyvviteli adatai nem állanak ren­delkezésre, de ezen hat naptári hónap el­telte után legfeljebb 6 hétig, a könyvvitel megkezdését követő első három teljes nap­tári hónapot vehetik a rezsikulcs kiszám­í­tásánál alapul.. Új kisipari vállalatok alapításával köz­vetlenül vagy közvetve kapcsolatos költ­ségek a rezsiköltségekhez nem adhatók hoz­zá. Olyan új kisiparosok (kisipari válla­latok), akik iparuk űzésének megkezdésé­vel egyidejűleg kezdik, illetve kezdték ve­zetni az egyéni rezsikulcs alkalmazásához megkövetelt üzleti könyveket, mindaddig, míg az első három naptári hónap könyv­viteli adatai nem állanak rendelkezésre,­­ de legfeljebb az iparuk űzésének megkez­désétől számított 4 hónapon keresztül, a legmagasabb árak kiszámításánál az 51.971/ 1942­­ K. M. szám­i rendelet IV. számú mellékletében feltüntetett irány rezsikulcs és az ugyanott feltüntetett legmagasabb re­zsikulcs középarányosát (az irány rezsi­kulcs és a legmagasabb rezsikulcs összegé­nek felét) alkalmazhatják. 1943. évi március 1-től kezdődően mind­azok a kisiparosok, akik az említett üzleti könyveket 1942. évi január 1-én már vezet­ték, legfeljebb az 1942. naptári év adatai segítségével kiszámított rezsikulcsot alkal­mazhatják; azok a kisiparosok pedig, akik üzleti könyveik vezetését 1942. évi január 11-e után kezdték meg, a­­könyvvezetésük megkezdése utáni első 12 teljes naptári hónap elteltétől számított 2 hónap után legfeljebb az ezen 12 naptári hónap alap­ján kiszámított rezsikulcsot. A fentiek szerint kiszámított egyéni re­zsikulcsok sem lehetnek magasabbak az 51.071/1042. K. M. számú rendelet IV. számú mellékletében feltüntetett legmaga­sabb rezsikulcsnál. Január 31-ig újból be kell jelenteni az értelm­ségi alkalmazottakat Minden munkaadó köteles az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazot­tak személyében, munkakörében és illet­ményében beállott változásokat az V. szá­mú minta szerint július 1-től decem­ber 31-ig terjedő félévre vonatkozóan 1943. január 31. napjáig az értelmiségi munka­nélküliség kormánybiztosánál (V., Klotild­­u. 10.) bejelenteni, még akkor is, ha a munkavállalók személyében vagy javadal­mazásában változás nem áll­t­ elő. A nyomtatványt félkerületi elöljáróság­nál, vagy a polgármesteri, illetve a fő­szolgabírói hivataloknál lehet beszerezni. _ 'r • A kimutatást betűrendben foglalva, el­különítve — ha ezt az alkalmazottak szá­ma indokolttá teszi — külön íveken kell előkészíteni egyfelől az illető félév alatt a szolgálatból kilépettek, másfelől az újon­nan alkalmazottak tekintetében, akik a szá­lptolási félév alatt értelmiségi munka­körből egyéb munkakörbe, vagy egyéb munkakörből értelmiségi munkakörbe lép­tek. cAdó felntondá­s és adó­bevallás Azok az adózók, akiknek rögzített adó­juk van, de jövedelmük az elmúlt évben nagy mértékben csökkent, jogosultak január 31-ig adóalapjukat felmondani. Kötelesek azok az adózók is felmondani adóikat és vallomás beadásával új megál­lapítást kérni, akiknek múlt évi jövedelme a rögzített adóalaphoz viszonyítva 50 szá­zalékkal emelkedett. Ila a felmondási kötelezettségnek az­ ilyen adózó nem tesz eleget és a kivetési eljárás során megállapítják jövedelmének a rög­zített adóalaphoz viszonyított 50 százalékos emelkedését, bírság címén az adókülönbö­zet kétszeresét fizettetik meg vele. Rögzített adójuk azoknak van, akiknek évi tiszta jövedelme nem éri el a 10.000 pengőt. Ha jövedelmükben­ a m­ár említett változások nem következtek be, új vallomást sem kell adniuk. Február 28-ig esedékes az­ új adóbeval­lások beadása. Új adóvallomást azok tar­toznak adni, akik adóalapjukat január 31-ig felmondták, vagy pedig az érvényben levő

Next