Lakatosmesterek Lapja, 1944 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-25 / 2. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre P. G.— félévre P 3 — ILQ, Til í T ifi *-4 '■>* •* 1 PWCtútoQxen ■.«n^vtí a. '■'II J |gg>-£ t SiHri" Lakatos, autószerelő- és javító, késes­ köszörűs, mérlegkészitő, puska­­műves, reszelővágó, vasesztergályos és vasöntő ipari szaklap ■ggsa!!—n A BUDAPESTI LAKATOSOK STB. IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Ipartestületi tagok tagsági díjuk fejében kapják fal­un Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Hyár-u. 6. Telefon: 223-u.­ 3 X XVI. évfolyam 2 szám. 1944 január 25 Megjelenik minden hó 10-én és 25-én Utánpótlási és felújítási tartalékok létesítése A pénzügyminiszter 199.967/1943.—­VII. fő. számú leiratában értesítette a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamarát, hogy előterjesztett kére­lemre hajlandó engedélyt adni az az olyan vállalatoknak, amelyeknek készletei jelentős csökkenést mutat­nak, adómentes utánpótlási tartalék létesítésére az üzleti eredmény ter­hére. Utánpótlási tartalék létesítésére engedélyt lehet kérni a készletekben beállott minőségi leromlás esetében is. Ez az eset akkor következik be, amikor a készletek mennyisége lé­nyeges változást nem mutat ugyan, de a vállalat a háborús helyzet követ­keztében u. n. nemes anyagokból álló készleteit kénytelen volt pótanyagok­kal helyettesíteni. Az engedélyezés­nél vizsgálat tárgyává teszik első­sorban az utánpótláshoz fűződő gaz­dasági érdekeket, másodsorban pedig azt, hogy az 1937., 1938. és 1939. üzleti évekre vonatkozó leltárakban milyen volt a nemesanyagkészlet aránya a pótanyagkészletekhez. A vállalatok­nak az utánpótlási tartalék adó­mentes engedélyezését legkésőbb adó­bevallásuk előterjesztésével egyidő­­ben kell kérniök. Ha a vállalat ezt elmulasztja, ilyen kérelmet csak a következő évi bevallással kapcsolat­ban terjeszthet elő. A pénzügyminiszter hozzájárul to­vábbá ahhoz, hogy a gyári jellegű iparvállalatok — minden külön kére­lem és engedély nélkül —, az 1943. évtől kezdve az adókivetés alapjául szolgáló mérlegükben értékcsökkenési tartalékaik kiegészítésére adómentes felújítási tartalékokat létesíthesse­nek. Ilyen felújítási tartalék létesí­tésére azonban csak gépberendezési és­ felszerelési tárgyaknál van mód. A tartalékolás mértéke a beszerzési értéknek legfeljebb évi 5%-a lehet. Az értékükben teljesen leírt gép­­berendezési és felszerelési tárgyakkal kapcsolatban a tartalékolás mértéke a beszerzési érték évi 2°/o-nál több nem­­lehet. A felújítási tartalékba helyezett összegek nem haladhatják meg az 1943. évi adókivetés alapjául szolgáló mérleg szerint jelentkező tiszta nyereség 20%-át. Az utánpótlási, illetőleg felújítási tartalékokba helyezett összegek egy­­harmad része erejéig a vállalatok kö­telesek — az erre a célra különleges feltételek és visszafizetési módozatok mellett kibocsátásra kerülő -— kincs­tári jegyeket átvenni. A pénzügyminiszteri leírat teljes szövege a kamaránál (V., Szemere­­u. 6. sz.) 50 fillérért beszerezhető. A kézművesipar Az Ipartestületek Országos Köz­pontja a február hónapban megtar­tandó közgyűlése elé összefoglaló je­lentést terjeszt a kézművesipar múlt évi helyzetéről. Ez a helyzetjelentés képet nyújt az önálló kézműves­­iparosok, valamint az általuk foglal­koztatott segédek és tanoncok számá­ról, a kézművesipar foglalkoztatott­ságáról, kereseti és megélhetési viszonyairól. Mindenekelőtt rendkívül figye­lemreméltó az a megállapítás, hogy az ipartestületi és ipartársulati kö­telékbe tartozó önálló kézműves­iparosok száma az elmúlt év végén jelentős csökkenést mutat. 1942. év végén ugyanis több mint 265.000 ön­álló mestert tüntetett fel a kivin­ helyzetjelentése tatás, míg 1943. év végén a mesterek száma alig haladja meg a 260.000-et. Az önálló kézműiparosok létszá­mának csökkenése az iparjogi rende­zés során eszközölt jogosítvány­­megvonások mellett azzal magyaráz­ható, hogy egyrészről számos bevo­nult iparos feladta iparát, másrész­ről pedig egyes iparágakban, így főleg a lábbelikészítő iparban sokan gyári alkalmazottakká, munkásokká lettek, vagy egyéb foglalkozásra tér­tek át. A csökkenés egyik oka az is, hogy a 33.800/1943. számú iparügyi miniszteri rendelet, amely július 2-án kelt, erősen korlátozza az új iparjogosítványok kiadását. A­­ segédek száma 289.000, azaz 18.000-rel több, mint volt az előző év

Next