Lakatosok Lapja, 1899 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1899-01-15 / 1. szám
ш щшшшшшяшш - X | Ipartestületi ügyek. A budapesti egyesült lakatos-, puskafüves-, késes-, reszelővágó-, lánczkovács-, sarkantyús-, csatlós-, szerkovácsműszszósz , kardműves és köszörűs ipartestület. Rendes ülés. A folyó hónap 11-én tartotta az ipartestület elöljárósága rendes havi ülését Ráth Károly iparhatósági biztos jelenlétében Schmeldegger Nándor alelnök elnöklése mellett. Jelen voltak Biró Antal, Gaál István, Halász Ferencz, Lázár Ferencz, Lepter János, Mohilla Károly, Nagy János elöljárósági tagok Alpár Ede számvizsgáló és Sirch Károly pénztárnok. Jegyző : Zombory Gyula. A múlt havi jegyzőkönyv valamint a múlt havi pénztári kimutatás fölolvastatván tudomásul szolgál. Sirch Károly pénztáros jelenti, hogy az ipartestület pénzéből 300 frtot a pesti hazai első takarékpénztárban elhelyezett s hogy igy a m. é. deczember 29-ig 49203 sz. könyvre 6000 frt, a 49204 sz. könyvre 1500 frt van elhelyezve ezenkívül mint a temetkezési alap vagyon a 31545 sz. könyvre 1500 frt s külön a 38189 sz. könyvre 100 frt van betéve. A pénztárnok ezen jelentése örvendetes tudomásul vétetett. Zombory Gyula jegyző felolvasta a karácsonyi tanonczmunka kiállításról szóló jelentést, mely szerint 45 tárgy lett kiállítva és hogy a bizottság 83 frt 41 krt osztott ki díjak fejében. A kiállítás általában kielégítő eredményűnek mondható. Ráth Károly iparhatósági biztos elismerését fejezi ki az elöljáróság azon nagylelkűségéért, hogy már 12 év óta rendez ily kiállításokat a tanoncz munkákból, s hogy ezen idő alatt tetemes összeget osztott ki a tanonczok között. Ajánlja, hogy e körülményről értesíttessék az Országos Iparegyesület igazgatósága, mely bizonyára nem fogja elmulasztani, hogy e példa követésére a többi ipartestületeket is felhívja. Az elöljáróság tudomásul veszi a jegyző jelentését s az iparhatósági biztos észrevételének megfelelőleg utasította a jegyzőt, értesítse az Országos Iparegyesület igazgatóságát az eddig megtartott tanonczmunka kiállításokról és az azokon kiosztott díjak összegéről. Zombory Gyula jegyző jelenti, hogy a múlt ülés határozatához képest az ipartestületi tagok felhivatták, hogy tanonczot 3 évnél rövidebb tanulási időre ne szerződtessenek. Ráth Károly iparhatósági biztos helyesli ugyan, hogy az ipartestület saját hatáskörében is oda törekszik, hogy csak képesített tanonczokat szabadítson, de mivel a törvény értelmében a tanidő minimuma megállapítva nincs, e tekintetben a tagok nem kötelezhetők de ajánlja, hogy az ipartestület ügyvivője utasitassék, hogy minden olyan esetben midőn neki a tanonczidő iránt aggályai vannak, figyelmeztesse az illető mestert s ha ez nem áll el kívánságától adja át az ügyet a jegyzőnek, hogy ez az elöljárósági ülés elé terjessze be azt elbírálás végett. Az elöljáróság ily értelemben határozott. Zombory Gyula jegyző felolvassa a IV. kir. elöljáróság 1918- 98 szám alatt hozott határozatát, mely szerint az ipartestületet felhívja, hogy az iparhatósági biztos tiszteletdíját küldje be hozzá. Minthogy Báth Károly iparhatósági biztos kijelentette, hogy ha a tiszteletdíj a kér elöljárósághoz küldetik be, úgy arra nem reflektál, az elöljárósági ülés többek hozzászólása után kimondotta, hogy az iparhatósági biztos 25 drb. arany tiszteletdíjat saját kezéhez adassék ki, s hogy az elöljárósági határozat vele mihez tartás végett közöltessék. Schmeldegger Nándor elnök ajánlja, hogy a jegyzőnek és az ügyvivőnek a kiállítás körül kifejtett szorgalmukért mint minden évben úgy most is szavazzon meg az elöljáróság valamely jutalmat. Az elnöki előterjesztésre az elöljáróság, Zombory Gyula jegyzőnek 40 frt, Korompay Ágoston ügyvivőnek 20 frt jutalmat szavazott meg. Alpár Ede felemlíti, hogy a IX. ker. elöljárósága követeli tőle, hogy általa láttamoztassa műhelyrendjét; ez ellen tiltakozott, mert ő ipartestületi tag s mint ilyennek munkarendjét Jungfer Gyula ipartestületi elnök láttamozta, mi azt hiszi, elég hiteles. A IX. ker. elöljáróság azt hozza fel, hogy ő mint gyáros köteles munkarendjét a kér. elöljáróság által láttamoztatni s munkásairól jegyzéket vezetni. Ráth Károly iparhatósági biztos hivatkozik az hivatkozik az ipartörvény 124. §-ára, mely szerint „azon iparosok, kik mesterségüket képező iparágat nagyban űznek és telepükön tanonczokat alkalmaznak, szintén bevonandók az ipartestületek körébe“ . LAKATOSOK LAPJA másnak alaposságára különös gondot kell fordítani, hogy a vasszerkezetnek minden része kellőleg firniszezve legyen. Ezen alapozáshoz még nem szabad festéket kevernünk, mert a tiszta firnisz sokkal jobban tapad és behatol a vas lyukacsaiba, mint a festékkel kevert. Ezen alapra jön azután az első festékréteg, mely miután jól megszáradt az egyes alkatrészek összerakhatók s aztán a szerkezetrészek között maradó hézagok, melyekben viz vagy nedvesség gyülekezhetne össze, aszfaltkittel gondosan betömendők. Csak miután ezen kitt jól megkeményedett, jöhetnek a többi festékrétegek (rendszerint három). Magától értetik, hogy minden rétegnek teljesen meg kell száradni, mielőtt a másokat rákennénk. A használandó festékeknek megfelelő ecset használata mellett csakis tiszta lenolajjal keverve, könnyen kenhetőnek kell lenni. Hígítás czéljából terpentinolajat vagy benzint stb. hozzákeverni ártalmas. Épugy nem szabad a festéket az úgynevezett szárítószerekkel vegyíteni. Minden vasszerkezet, mely a fentiek figyelembe vételével festetett be, legviharosabb szelesebb időjárás mellett sem fog a rozsdától szenvedni, csak időrőlidőre kell újból befesteni. l!IIIHlllllllll!llllil|[llllllllllllllllll[llllll|[lllllllll!llllillllll!llll!llllllllllll!lllllllllllllllllll!lll!lltlllll!ll!l!ll!llllllllllllll!llllllllll|lllll|l[||[|||||||l!| ■РЖ 1. sz.