Magyar Fakereskedő, 1934 (41. évfolyam, 44-55. szám)

1934-10-11 / 44. szám

U-,- _ Az Országos Egyesület elnöki tanácsa október 3-án Vuk Gyula elnöklete alatt ülést tar­tott, amelyen a tanács tagjai úgyszólván teljes számban jelentek meg. Miután az elnök üdvözölte a megalakulás óta első iz­ben összeülő elnöki tanács tagjait, Dr. Unger főtitkár ismertette a merfabeho­­zatalnak az egyes országok szerinti alakulását és beszámolt azokról a lépésekről, amelyeket az egye­sület vezetősége abban az irányban tett az illeté­kes tényezőknél, hogy a faellátás zavartalansága biztosítassék. Jelentést tett ezután a „Holzwirtschaftsrat“ ál­tal Wels-ben (Felső-Ausztriában) megtartott nagy­gyűlés lefolyásáról, amelyen a magyar érdekelt­ség képviseletében részt vett. Beszámolt az osztrák göm­bfabehozatal ügyéről, és ezzel összefüggésben arról, hogy az Országos Egyesület faipari szakosz­tálya a többi érdekeltek bevonásával megtartott értekezleten állást foglalt az osztrák részről meg­nyilvánult azon törekvéssel szemben, hogy a hoz­zánk irányuló gömfakivitel a fű­részárukivitel ana­lógiájára szabályoztassék. Jelentette, hogy az Egye­let a szakosztály kellően megindokolt állásfogla­lását illetékes helyre írásban juttatta. Az elnöki tanács a jelentéssel kapcsolatban Neumann Sán­dor indítványára elhatározta, hogy a műfa behoza­tal szabályozásával kapcsolatos összes kérdéseket valamint a jelenlegi rendszer mellett előfordult sé­relmeket és azok orvoslási módjait felölelő javas­latot fog a szakosztály és a helyi csoportok elé terjeszteni, megvitatás és állásfoglalás céljából, hogy azután az ilyen módon kialakuló kívánalmak és óhajok egy előterjesztésbe foglalva, illetékes helyre­­­­ juttathatók legyenek. Radványi Ernő a felső-dunántúli csoport kép­viseletében az osztrák fűrészáru beszerzésével kap­csolatban fennálló u. n. igényjogosultságnak a ti­szántúli területre vonatkozó megszüntetését java­solta, mert a mai helyzet közepette a Tiszántúlnak más árura vonatkozó igényjogosultsága céljából juttatandó osztrák áru a dunántúliaktól vonatnék el, akik pedig túlnyomóan osztrák áru beszerzé­sére van utalva. Schreiber Jenő az alsódunántúli csoport ne­veiben többrendbeli előterjesztést tett. Egyebek kö­zött indítványozta a jugoszláv árura vonatkozó igény­jogosultságnak az egész Dunántúlra leendő egyenlősítését oly értelemben,­­hogy az 1:1 arány a Dunántúl egész területére terjesztessék ki. Sé­relmezte a MAEAB (Magyar Ausztriai Fabizottság) által az osztrák­ fűrészanyagnak a m­i­frakeresztúri relációban megállapított árakat, amely sérelemhez a Duna-Tisza közi viszonylatban Sebestyén László csoportja nevében szintén csatlakozott. Sérelmezte továbbá, hogy a MAFAB a nagyfogyasztói kedvez­mény megadására jogosult cégek jegyzékébe szá­mos olyan céget nem vett fel, amelyeknek forgal­ma lényegesen meghaladja az ezen kedvezmény igénybevételének alapjául felvett mennyiséget. Utalt továbbá arra az anomáliára, hogy a vámkül­földről szállított árut engedély hiányában már ab­ban az esetben sem vámkezelik, ha az áru még az engedélyezett határidőn belül lépte át ugyan a ha­tárt, de a vámkezelés már csak az engedély lejárta utáni időben történt. Mintogy az irányadó az az időpont, amidőn az áru a határt átlépte, amely idő­ben pedig az engedély még nem járt le, a vámke­zelő hatóságok eljárása nyilvánvalóan helytelen és sérelmes. Ezért kérte ezen anomália megszüntetése iránt illetékes helyen előterjesztés tétessék. Szőke Zsigm­ond az Alsó-Tiszai körzet nevében csatlakozott Radványi Ernőnek az igényjogosultság­nak a tiszántúli vonatkozásban leendő megszünte­tésére vonatkozó indítványához. Sérelmezte azt, hogy a román fűrészanyag behozatalára vonatkozó engedélyek megadásánál 100 pengő óvadékot kell nyújtani azon kötelezettség biztosítására, hogy a megfelelő mennyiségű osztrák anyagot a kérelmező be fogja hozni és azt indítványozta, hogy ilyen esetekben, ha a kérelmező nem kaphatja meg 4 hónapon belül az osztrák behozatali engedélyt, a letétet kapja vissza és a letét alapján behozott más származású áru mentesüljön az osztrák anyag behozatali kötelezettsége alól. Szóvá tette továbbá a román behozatallal kapcsolatban termelői oldal­ról észlelt anomáliákat, amelyek arra vezethetők vissza, hogy a behozandó mennyiségek 66%-ára a román termelők állapítják meg az elosztás mi­kéntjét. Az elhangzott felszólalásokra elnök és főtitkár adták meg a kellő felvilágosításokat, utalván a MAFAB határozatai ellen felhozott panaszok tekin­tetében arra, hogy úgy a nagyfogyasztói listának kiegészítésére, mint az áraknak a murakeresztúri és a Duna-Tisza közi viszonylatban való megállapí­tására vonatkozó panaszok eladására a MAFAB legközelebbi ülésén alkalom fog kínálkozni és az egyesületnek a MAFAB-ban résztvevő kiküldöttei mindent el fognak követni, hogy a felhozott sérel­mek orvosoltassanak. Főtitkár ismertette ezután Krausz Joachim és fia forróencsi cég panaszát, amely a csehszlovák határ­széli vámkirendeltség által a fűrészelt anyag beho­zatalára vonatkozóan adott engedélyekkel a határ­­menti oetailfakereskedői érdekeltség súlyos sérel­ MAGYAR FAKERESKEDŐ — UNGARISCHER HOLZHÄNDLER No. 44 sz. Tanácskozás a jugoszláv fa behozatala ügyében A jugoszláv fatermelők képviselői,Heinrich Ottó vezérigazgató vezetése alatt a magyar importőr­t a nagy­kereskedő és detail kereskedő-érdekeltség képviselőivel együtt október 4-én tanácskozásra gyűltek egybe. Az értekezleten Heinrich vezérigazgató előadta, hogy a jugoszláv érdekeltek részéről már régebb idő óta az a törekvés áll fenn, hogy a Magyaror­szág felé irányuló mű­faki­vitel egységes szempontok szerint szabályoztassék. Ez a törekvés most aktualitást nyert azáltal, hogy a magyar-jugoszláv kereskedel­mi egyezmény életbe lépett. A tervbe vett organizá­ció abból állana, hogy a magyar piacon elhelye­zendő anyagok eladási feltételei a létesítendő or­ganizáció útján — amelybe az összes jugoszláv fa­termelők, tekintet nélkül, termelésük terjedelmé­re, felveendők lennének — nyernének szabályozást olyan értelemben, hogy a magyar átvevők csak az organizációhoz tartozó termelők és kereskedőktől és a szervezet által megállapítandó feltételek mel­let tartanának fenn üzleti összeköttetést, hangsú­lyozván, hogy az eladási határozmányok minden­kor a magyar érdekeltséggel egyetértőleg lenné­nek megállapítandók. Mielőtt most már a jugoszláv érdekeltség ezen magán gazdasági szervnek létesí­téséhez fogna, amit annál is inkább meg kell ten­nie, mert különbenben annak a veszélynek van ki­téve, hogy ezt a szervezetet maga az állam állítja fel, az érdekeltség a magyar érdekeltség kívánsá­gát és megjegyzéseit óhajtaná megismerni abból a célból, hogy azokat a szervezet megalkotásánál fi­gyelembe vehesse. A kérdés beható megvitatása után az érdekeltek egyhangúlag megállapították, hogy a m­agyar-ju­­goszláv kereskedelmi egyezmény által megalapo­zott összeköttetésnek kimélyítése igen kívánatos lenne. Ebből a célból az érdekeltek mindent el fog­nak követni abban az irányban, hogy az üzletek le­bonyolítása, úgy mint edd­ig, simán és zökkenő nélkül történjék, megállapítván azt, hogy az állam­közi egyezmény értelmében a kompenzációs és ez­zel összefüggő megállapodások lebonyolítása cél­jából Jugoszláviában és Magyarországban fennálló szervezetek a reájuk bízott teendőket mindkét ér­dekeltséget teljes mértékben kielégítően látnák el, amiért is e tekintetben változás akkor sem volna kívánatos, ha a jugoszláv részről létesíteni óhaj­tott magángazdasági szerv létesülne is. A magyar érdekeltségnek ezen szerv létesítése ellen annyi­ból nem lehet kifogása, hogy a jugoszláv érdekelt­ség a mag­ángazdasági szervet előnyösebbnek tartja a kivitel állami szabályozásánál, amely a magyar behozatali érdekeket veszélyeztetné. A magyar ér­dekeltség azonban a tervbe vett szervnek felállítá­sát csak akkor helyeselheti, ha az áru beszerzése különösen az eladó szabad megválasztása kö­rüli jogai csorbítatlanul fennmaradnak és ha a szerv által megállapítandó eladási feltételek a magyar érdekeltséget a szabad bevásárlásban semmilyen irányban sem akadályozzák. Egyebekben az érde­keltek csak akkor tudnak a tervbevett organizáció­val szemben állást foglalni, ha a közelebbi keresz­­tülviteli módozatokat ismerni fogják. Ennélfogva arra nézve történt megállapodás, hogy ezeket a ke­resztül­vitett módozatokat egy­ legközelebbi össze­hívandó összejövetelen fogják megtárgyalni, mére­gzött visszaéléseket sorolja fel. Az elnöki ta­nács egyhangúlag elhatározta, hogy ezen vissza­élések meggátlása céljából illetékes tényezőknél megteszi a kellő lépéseket. Vámos László (Székesfehérvár) rámutatott arra, hogy egy építési anyagtermelő rt. több helyen de­­tailkereskedő üzletet nyitott és mintogy az r­­t. ebbeli eljárásában nem csak lokális, hanem az egész ország detailfekereskedő közönségét súlyosan érin­tő sérelmet lát, felkérte az eg­yesület vezetőségét hogy ezzel, a kérdéssel sürgősen foglalkozzék. Az elnöi tanács felkérésére közbenjárás történt abban az irányban, hogy az illető iparvállalat a detailárusító üzletek létesítésére irányuló politi­kájával hagyjon fel, nehogy a detailfakereskedő érdekeltség arra kényszeríttessék, hogy megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek érdekeik meg­védésére szükségesek. A továbbiak az elnöki tanács ezen eljárás eredményéhez képest fog határozni. Végül az elnöki tanács az egyesület pénzügyei­vel foglalkozván, sajnálattal állapította meg, hogy a helyi csoportokba tömörült tagok tagsági díjainak behajtása, amely a Csoportok vezetőségeivel léte­sült megállapodás alapján magukra a csoportokra bízatott — egyáltalán nem járt kielégítő eredmény­űvel, amennyiben a Csoportokra a folyó évben ki­írt tagsági díjaknak alig­­egyharmada folyt be. Az elnöki tanács ennélfogva nyomatékkal felkérte a csoportok elnökeit, hogy a tagsági díjak behajtá­sát most már sürgősen eszközöljék és megbeszélte azon intézkedéseket is, amelyek az­ egyesület fenn­tartásához elengedhetetlenül szükséges tagsági díjak behajtását biztosítják. Több folyó ügy megbeszé­lése után az elnöki tanácsi ülés véget ért. 0000O000000O0O00000OOOO0OOO0OOOOOQ k k a re y kapható a g úgy közvetlen vágótételben, mint kis mennyiségben budapesti telepről a Spira és Willheim cégnél, Budapest, V. Pozsonyi út 58. Telefon 92—1—95. Állandó készlet hazai termelésű és szlavóniai száraz gőzölt bükkanyagban és mindennemű egyéb száraz kemény fa fűrészáru legjutányosabban kapható. 0000000O0000000000000000000000000G ........................................................................................................................................................................................................ Langfelder Károly oki. gépészmérnök BUDAPEST, V., KÁRPÁT-UTCA 7b. Azelőtt a Langfelder V. gépgyár t. tulajdonosa. Faipari telepi tervezése. Szakvéleményezései­. Biztosítási előbecslések. Erőtelepek tervezése és ellenőrzése üzemi és fogyasztási szempontokból. I HKfieOSZKOPOT kívánt méretekben továbbá mindennemű hasáb- és dorong tűzi­fát ajánl legolcsóbb napi árakon —— Kornhauser Vilmos Budapest, VI. Szinnyei-Merse u. 10. Adóügyekben előfizetőinknek díjmentesen szolgál felvilágosítással dr. Vargha László akd° ügyés teli szakértő, adóügyi rovatunk vezetője, az Adó és Könyvvitel szerkesztője, Bu­dapest, IX. Ferenc­ körút 37. szám.

Next