Magyar Fakereskedő, 1938 (45. évfolyam, 1-46. szám)

1938-01-06 / 1-2. szám

Nr. 1 — 2­­ . MAGYAR FAKERESKEDŐ — UNGARISCHER HOLZHÄNDLER 2. A 3. § (1) bekezdésének 4. pontjába­n emlí­tett esetekben a f­a forgalomba hozója. 3. A 3. § (1) bekezdésének 5. pontjában meg­határozott esetben a lábon álló fa eladója (erdő­­tulajdonos). 4. A 3. § (1) bekezdéseinek 6. és 7. pontjaiban említett esetekben azok, akik árat akár saját számlára, akár bérmunkában állítanak elő. 3. Azok a kereskedők (ideéértve a küföldiek belföldi képviselőit és bizományosait is), akik túlnyomórészt a vámtariifa 203., 206. és 479. szá­mai alá tartozó fűrészelt fának, furnirnak, en­yve­zett lemeznek vagy lapnak forgalomba hozatalával foglalkoznak és a pénzügy igazgatóságtól engedélyt kértek és nyertek arra, hogy összes üzleti forgal­muk után — az adóváltsággal terhelten beszerzett áruk tekintetében a 11. §-ban szabályozott be­számítási jog mellett — az 5. § ban meghatározott módon fizethessék a­ forgalmi adóváltságot. (2) Behozatali­ forgalomban az adóváltságot az tartozik fizetni aki a vámszabályok szerint is vám fizetésére köteles, illetve erre köteles volna, ha az áru nem­ lenne vámmentes. 3. §: AZ ADÓVÁLTSÁG ALAPJA (1) Belföldi forgalomban — a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltekintve — az adóváltság alapja az adóváltságfizetésre köteles (4. § ) által teljesített­ áruszállítás fejében befolyt ellenérték, illetve ha az adóváltság­­fizetésre a k­imentő szám. Sák alapján történik, az áruszállításért felszámí­tott (számlázott) érték. Az adóváltság alapját az általános forgalmi adóró­l sízioló 1921 :XXXIX. t­­c. 51 , 33. §-annak rendelkezése szerint kell kiszámí­tani. Az adóváltság fizetésére kötelezett által kü­lön­ felszámított (a vevőre külön összegben áthá­rított) adóváltságot­­az adóváltság alapjához nem kell hozzászámítani. Az eladási árba beszámított (tehát nem külön összegben­ áthárított) adóváltsá­got azonban az adóváltság alapjából levonni nem szabad. (2) A kitermelő által fizetendő adóváltság alap­ja az az érték, amelyet ,a ki­ter­me­lő a kitermelt vagy tovább megmunkált fáért, esetleg az előállí­tott készáruért az átvételi feltételek szerint (a termelés helyén, feladóállomáson vagy rendelteté­si helyen) felszámít (számláz). Amennyiben a ki­termelő a kitermelt fának saját fuvarozási eszkö­zeivel való szállításáért a fa eladási árán felül külön díjart számít, a fuvarozásért kapott ellen­­érték az adóváltság alapjához hozzászám­íthdó. (5) A 3. §. (1) bekezdésének 3. pontjában meg­határozott esetben az adóváltság alapja a lábon eladott fa eladási árának másfélszeres (ötven száz­­alékkal növelt) összege. (4) Ha a rendelet 4. §. (1) bekezdésének 4. és 3. pontja alapján adóváltság fizetésére kötelezett az adóváltság alá eső árat — részben vagy egész­ben — a forgalmi adó szempontjából külön adó­alanynak nem­­minősülő kereskedelmi üzletében hozza forgalomba, az adóváltságot­ ebben az esetben is a jelen §­­(1) bekezdésének rendelke­­zései szerint az elért teljes ellenérték után tar­tozik leróni. Az a körülmény, hogy ilyen­ eseben az áru átruházása nagykereskedői vagy kiskeres­kedési tevékenység körében történik, illetőleg hogy az adóváltság fizetésre kötelezett ;az áru át­adásakor az áru értékével a kereskedelmi üzle­tét (üzletágát) megterheli-e v­agy sem, az adóvált­ság kötelezettségre közömbös. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, amikor adóz-e az általa előállított árut — részben vagy egészben — a forgalma adó szempontjából ugyan külön adó­­ula-áiynak minősülő, azonban vele erdőközösségben álló kereskedelmi alakulás, vállalkozó, iparos (iparüzem), kereskedelmi képviselet, bizományos útján hozza forgalomba­. Az érdekközösségben ál­ló vállalatok (természetes vagy jogi személy) ezt a körülményt a székhely (könyvvezetési helye) szerint illetékes pénzügyigazgatóságnál 13 nap alatt bejelenteni tartoznak Az érdekközösség fenn­állását — egyéb arra vonatkozó bizonyíték hiányá­ban is — meg kell állapítani, ha valamely adós­váltság fizetésre kötelezett árut kizárólag vagy túlnyomórészt (akár mennyiség, akár érték alap­ján számítva legalább 73 százalékban) egy vállalat útján hozza forgalomba, illetve, ha valamely vál­lalat kizárólag csak egy adóváltság fizetésre köte­lezett áruinak értékesítésével vagy készáruvá való feldolgozásával és ily módon való értékesítésével foglalk­ozhatik. (5) Az adóváltság alapja az érdekközösségben álló vállalat, a­zományos vagy kereskedelmi kép­viselet által elért eladási árnak 20 százalékkal csökkentett összege. Az így kiszámított adóváltság alapja az áru közönséges forgalmi érékénél ala­csonyabb nemi lehet. Az érdekközösségben álló vállalat, bizományos vagy kereskedelmi képvise­let azonban az adóváltságot a vételáron felül kü­lön összegben nem­ számíthatja fel a vevőinek. Ugyanezt a jogszabályt kell alkalmazni az adó­­váltság fizetésre kötelezett vállalat tulajdonát ké­­pező, az előállíó üzemtől elkülönített külön ke­reskedelmi üzletben vagy az előállító üzemmel azonos politikai községben lévő fióküzletben ki­csinyben közvetlen fogyasztók és k­őiparosok ré­szén a forgalomba hozott áruk adóváltság alapjá­nak a megállapításánál is, feltéve, hogy az áru el- és átadása közvetlenül a külön kereskedelmi (fiók) üzletben történik. (6) A 4. §. (1) bekezdésének 4. pontja alapján adóváltságfizetésre kötelezett, megbízható, üzleti könyveket és feljegyzéseket vezető olyan adózó, aki adóváltsággal terhelt áruk forgalomba hoza­talával­­ foglalkozik és az adóváltsággal terhelt áruforgalma­t- akár mennyiség, akár érték szerint - a teljes forgalmának a 75 százalékát megha­ladja, valamint az előállító üzemén kívül egy más politikai községben fióküzlete van — az előállító üzemi székhelye szerinti pénzügyigazgatóság enge­délye­­alapján — a saját előállítású s adóváltság­­gal még nem terhelt árui után az adóváltságot a külön adóalanynak nem minősülő kereskedelmi üzletének, vállalkozói vagy iparosi (ipari) üzlet­­tá­gom­ ágának, érdekközösségi szervének, fióküzle­tének átadott saját előállítású áruknak az alábbi (8) bekezdés szerint megállapítandó közönséges forgalmi értéke után fizetheti abban az esetben, ha az adózó vállalja, hogy saját előállítású árut csak számlák kiállítása mellett szállít (ad­at) ke­reskedelmi telepeinek, (f­iókü­zletének) és a szállí­tott árunak váltságalapul szolgáló értékével ke­reskedelmi telepét (fióküzletét) megterheli s az adó­válságot az áruszámlák kiállításával egyidejű­leg a (kimenő számlák rendszere alapján) megál­lapítja és a 7. §. (3) bekezdésében­ meghatározott módon befizeti. Köteles ezenkívül a pénzügyigaz­­il­itóság által előírt könyveket és nyilvántartáso­­d­it poun­ceait vezetni. Az ebben a bekezdésben foglalt szabályok alapján­ adózók azonban befize­tett adóváltság visszatérítését (levonhatását) nem igényelhetik azon a címen, hogy a kereskedelmi (vállalkozói­ fiók) üzletben eladott áruk ellenér­téke egyáltalán nem vagy csak részben folyt be. (7) Ugyancsak az áru közönséges forgalmi ér­téke az adóváltság alpja akkor is, ha az adóvált­­ság fizetésre kötelezett az általa előállított árut maga fel- vagy elhasználja. (8) Az (5)—(6)—(7) bekezdésben említett közön­séges forgalmi érték alatt az árunak azt a legma­gasabb eladási árát kell érteni, amelyet az adó­­váltság fizetésére kötelezett a­z adókivetési idő­szakban az átruházói áru mennyiségére való te­kintet nélkül viszonteladó, tovább feldolgozó ve­vőkkel, vagy legalább 10 tonnás vagontételben történő eladásnál bármely vevővel szemben elért. Ha az adókivetési időszakban azonos fajtájú, mé­retű és minőségű áruból viszonteladók vagy tovább feldolgozók részére, illetve vagontételben eladás nem jerént, az adókivetési időszakot közvetlenül megelőző három­ hónapon belül elért legmagasabb eladási ár veendő az adóváltság alapjául szolgáló közönséges forgalmi értéknek. Ha az­ érdekelt adó­zó fűrészáruk eladásával nem foglalkozik az aláb­bi (II) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. (9) A pénzügy igazgatóság az adóváltság alap­jául vett közönséges forgalmi érték helyességét vizsgálni­ köteles Az adóváltság­­alapját képező közönséges forgalmi értéket — legfeljebb egy fél évig­ szóló érvénnyel — az illetékes pézügyigaz­­gatság is megállapíthatja, akkor, ha ezt az adózó kéri, vagy ha az adózó által az adóváltság alap­­jául beállított közönséges forgalmi érték indoko­latlanul kisebb, mint más, adóváltságot fizető ha­sonló adózónál ugyanolyan árura megállapított adóvált­ságalap. A pénzügy­igazgatóság határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezi. (10) Meg­ kell vonni a (6) bekezdés alapján engedélyezett kedvezményes adózást attól, aki az­­a­dóváltság lerovása körül súlyosabb beszámítás alá eső szabálytalanságot vagy adórövidítést kö­vet el. (11) A belföldi forgalomban adóváltság alá eső áruknak bérmunkában történő előállításánál az adóváltság­ alapja ugyancsak a bérmunkában előállított áru közönséges forgalmi értéke A bér­munkában előállított áruk tekintetében közönsé­ge­s forgalmi érték alatt azt a­ legmagasabb árat kell érteni, amelyet a bérmunka végzője a mun­kavállalás időpontjáh°k megfelelő naptári hó­napban vagy az azt közvetlenül megelőző három hónapon belül az azonos fajtájú és minőségű áruért a (8) bekezdésben említett vevőkkel szem­ben elért Ha a bérmunka végzője azonos fajtá­jú és minőségű árunak saját számlára való elő­állításával rendszeresen nem foglalkozik és a munkadíjért előállított áru közönséges forgalmi értékét sem a megrendelő, sem pedig az előállító nem ismeri, közös beadványban hatósági érték­­megállapítást kérhet. A beadványt az­­ előállító telephelye szerint illetékes pénzügy igazgatósághoz kell legkésőbb a munka befejeztséig beküldeni. A beadványban az előállítandó áru nemét és mi­nőségét­ részletesen körül kell írni. A pénzügy igazgatóság az adóváltság, alapjául szolgáló közön­séges forgalmi értéket helyszíni vizsgálat és más vállalatoknál beszerzett adatok alapján határo­­zatilag állapítja meg. (12) Külföldi megrendelő részére végzett bér munka mentes az adóváltság alól, ha­­a munkát végző igazolja, hogy az áru a munka elvégzése után külföldre kiszállíttatott. (13) A behozatali forgalomban az adóváltság alapját az 1­925. évi 4.703. számú pénzügyminisz­teri rendelet alapjá a vámforgalmi adóra érvé­nyes szabályok szerint kell kiszámítani. (14) A bérmunkában előállított, valamint a vám­külföldről behozott egyes áruk forint­lmi adóváltság alapjául a pénzügyminiszter átlagér­tékét állapíthat meg. 6. §. AZ ADÓVÁLTSÁG KULCSA (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó áruk után úg­y a behozatali, mint a belföldi forgalom­ban fizetendő adóváltság kucsait — további in­tézkedésig — a rendelet m­ellékletében megje­lölt százalékokban állapítom meg. (2) A 3. § (1) bekezdéscn°k 5 pontjában meg­határozott esetben az­­adóváltság kulcsa az 5. § (3) bekezdése szerint az adóváltság alapjául szá­mítandó összeg 4,5%-a.­­(3) A jelen rendelet 4 § (1) bekezdésének 4—5. pontjai alapján adóvál­­lságfizetésre kötele­zettek, ideértve a bérmunkát végző előállítókat is, az adóváltságot minden esetben a magasabb belf­öldi váltság­kulccsal tartózk leróni. (4) Ha a papír- illetve cellulojegyár a vált­­s­ágigén­tesen beszerzett (behozott) fát felh­asz­­n­álás nélkül értékesíti, az ebből származó bevé­tele utá­n az árut már terhelő adóváltság­ be­­számíthatása nélkül — egységesen 7%-os adó­váltságot tartozik fizetni. Természetesen nem kell a 7%-os adóváltságot leróni akkor, ha a vállalat igazolja, hogy a felhasználás nélkül ér­tékesített áru után a behozatalkor adózott.­ ­. *?. AZ ADÓVÁLTSÁG BEFIZETÉSE (I) A jelen rendelet alapján adóváltságfize­­t­ésre kötelezettek a belföldi forgalomra megál­la­pított­­adóváltságot »az 1929­. évi 79.198., számú pénzügyminiszteri rendelet (megjelent a Buda­pesti Közlöny 1929. évi 274 számában) intézkedé­­sei szerint a kimenő számlák alapján adóbeval­lás mellett tartoznak befizetni. (2)­­Az adóbevallást a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig kell benyújtani az illetékes for­galmi adóhivatalhoz. Az adóbevallás alapján fi­zetendő a­dóváltság fele összegét az adóbevallás benyújtását követő hó 25. napjáig, a másik fele összegét, pedig­­az adóbevallás benyújtását kö­vető második hónap 25. napjáig kell befizetni. A befizetés elmulasztása a törvényszerű adópótlék felszámításán kívül a kedvezményes fizetési ha­táridő megvonásával jár. (3) Az 5. §. (6) bekezdésének rendelkezései alá eső vállalatok a fizetendő adóváltságot az áru átadását követő hó 15. napjáig­ tartoznak bevallani. Az adóbevallás alapján járó adóváltsá­­got a (2) bekezdésben megál­lapított­ részletekben a határidő alatt kell befizetni. (4) A munkadíjért előállító adóbevallásában az áttaló munkadíjért­ feldolgozott gömbölyű fa nemének és mennyiségének (m3)­­ megjelölése m­ellett az előállított áru (áruk) nemét, minősé­ge, mennyiségét és közönséges forgalmi értékét is­­feltüntetni tartozik. (5) Az érdekelt vállalat kérelmére a kimenő számlák helyett a bevételek alapján való adófi­zetést is megengedheti a vállalat székhelye sze­rint illetékes pénzügyigazgatóság, hat a vállalat által termelt­ áruk ugyanazon adóváltságkulcs alá esnek. (6) Azokat a kisebb adózókat- akik forgalmi adóváltság alá eső áruk előállításával (fakiter­m­elés, mész­, szőnételés, kavics- kéki termelés) és forgalombahozatalával (részes kitermelő, stb.) alkalomszerűen (nem­­rendszeresen) foglalkoznak, a pénzügyigazgatóság arra kötelezheti, h­ogy az adóváltságot lakóhelyük, illetve az áruelőállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság köz­bejöttével esetleg kövezetvámmal, helypénzzel stb.) együtt fizessék meg. Ebben a községi elöl­járóság, illet­ve­­adóváltság beszedéseire jogosult hatóság (közeg) az adóváltság alá vont áru nemé­nek és mennyiségének, a befizetett adóváltság összegének a feltüntetésével bizonylatot köteles kiszolgáltatni. (7) A jelen rendelet alapján adóváltság fize­tésére kötelezett,­ de szabályszerű üzleti köny­vek (feljegyzések) vezetésére bármely okból nem kötelezhető állandóan (rendszeres) keresetűző ál­tal fizetendő adóváltságot egységi megállapodás­sal átalányösszegben is meg lehet állapítani Az ilyen adózó terhére a váltságátalányt kivetéssel is meg lehet állapítani akkor, ha vele az egy­­ségkötés meghiúsul. (8) A behozatali forgalomban az ennek a ren­deletnek alapján járó adóváltságot a vámkezelési eljárás során, a vámforgalmi adóra érvényes ren­delkezések szerint kell befizet­ni. (9) Árverésen történő — adóváltsággal még nem terhelt — áru átruházása e­setén az árverési vételár után az árverést vezető köteles az adó­váltságot a vevőtől beszedni. Az árverésen be­szedett adóváltságot az árverést vezető az árve­rés helye szerint­ illetékes forga­lmi adóhivatal­nál (Budapesten a illetékes kerületi forgalmi adóosztálynál) az árverési naptól számított 15 nap alatt, bes­zelni tartozik. (10) Még az árverés megtartása előtt ki k°lí kérni az illetékes forgalmi adóhivatal (kerületi forgalmi adóosztály) döntését akkor, ha kétség merül fel, hogy az árverésre kerülő áruk közül mely á­­rk után, milyen kulccsal­­számítan­dó adóváltságot kell beszedni. Az utasítás kiadásá­nál a forgalmi adóhivatal a legnagyobb gonddal köteles eljárni Az adóváltság alapja az árveré­sen elért vételár az adóváltság kulcsa pedig a magasabb belföldi adóváltság kulcs Olyan g­öm­­bölyűfa árverése esetén, amelyet az árverést szenvedett a 12 §. (1) és (2) bekezdések alapján nyert engedéllyel vámkhiteléről váltságmentesen hozott be. az adóváltság alapja nem a gömbölyű fa árverési vételára, hanem a behozatel vám­kezelés során az illető árura megállapított adó-­­alap, az adóváltság kulcsa pedig a behozatali forgalomra megállapított­ adóválság kulcs. (II) Az árverésen beszedett de be nem fize­tett adóváltságért az árverés veze­tő egyedül a be nem szedett adóváltságért pedig az árverést vezető és az árverési vevő egyetemlegesen fe­lelős (12) Vámigény alatt álló ára árverése esetén a forgalmi adóváltságot csak akkor kell befil szedni, am­kor az árut a behozatali forgalom számára vámkezelik. 3

Next