Magyar Fakereskedő, 1938 (45. évfolyam, 1-46. szám)
1938-01-06 / 1-2. szám
Nr. 1 — 2 . MAGYAR FAKERESKEDŐ — UNGARISCHER HOLZHÄNDLER 2. A 3. § (1) bekezdésének 4. pontjában említett esetekben a fa forgalomba hozója. 3. A 3. § (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott esetben a lábon álló fa eladója (erdőtulajdonos). 4. A 3. § (1) bekezdéseinek 6. és 7. pontjaiban említett esetekben azok, akik árat akár saját számlára, akár bérmunkában állítanak elő. 3. Azok a kereskedők (ideéértve a küföldiek belföldi képviselőit és bizományosait is), akik túlnyomórészt a vámtariifa 203., 206. és 479. számai alá tartozó fűrészelt fának, furnirnak, enyvezett lemeznek vagy lapnak forgalomba hozatalával foglalkoznak és a pénzügy igazgatóságtól engedélyt kértek és nyertek arra, hogy összes üzleti forgalmuk után — az adóváltsággal terhelten beszerzett áruk tekintetében a 11. §-ban szabályozott beszámítási jog mellett — az 5. § ban meghatározott módon fizethessék a forgalmi adóváltságot. (2) Behozatali forgalomban az adóváltságot az tartozik fizetni aki a vámszabályok szerint is vám fizetésére köteles, illetve erre köteles volna, ha az áru nem lenne vámmentes. 3. §: AZ ADÓVÁLTSÁG ALAPJA (1) Belföldi forgalomban — a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltekintve — az adóváltság alapja az adóváltságfizetésre köteles (4. § ) által teljesített áruszállítás fejében befolyt ellenérték, illetve ha az adóváltságfizetésre a kimentő szám. Sák alapján történik, az áruszállításért felszámított (számlázott) érték. Az adóváltság alapját az általános forgalmi adóról sízioló 1921 :XXXIX. tc. 51 , 33. §-annak rendelkezése szerint kell kiszámítani. Az adóváltság fizetésére kötelezett által külön felszámított (a vevőre külön összegben áthárított) adóváltságotaz adóváltság alapjához nem kell hozzászámítani. Az eladási árba beszámított (tehát nem külön összegben áthárított) adóváltságot azonban az adóváltság alapjából levonni nem szabad. (2) A kitermelő által fizetendő adóváltság alapja az az érték, amelyet ,a kitermelő a kitermelt vagy tovább megmunkált fáért, esetleg az előállított készáruért az átvételi feltételek szerint (a termelés helyén, feladóállomáson vagy rendeltetési helyen) felszámít (számláz). Amennyiben a kitermelő a kitermelt fának saját fuvarozási eszközeivel való szállításáért a fa eladási árán felül külön díjart számít, a fuvarozásért kapott ellenérték az adóváltság alapjához hozzászámíthdó. (5) A 3. §. (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott esetben az adóváltság alapja a lábon eladott fa eladási árának másfélszeres (ötven százalékkal növelt) összege. (4) Ha a rendelet 4. §. (1) bekezdésének 4. és 3. pontja alapján adóváltság fizetésére kötelezett az adóváltság alá eső árat — részben vagy egészben — a forgalmi adó szempontjából külön adóalanynak nemminősülő kereskedelmi üzletében hozza forgalomba, az adóváltságot ebben az esetben is a jelen §(1) bekezdésének rendelkezései szerint az elért teljes ellenérték után tartozik leróni. Az a körülmény, hogy ilyen eseben az áru átruházása nagykereskedői vagy kiskereskedési tevékenység körében történik, illetőleg hogy az adóváltság fizetésre kötelezett ;az áru átadásakor az áru értékével a kereskedelmi üzletét (üzletágát) megterheli-e vagy sem, az adóváltság kötelezettségre közömbös. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, amikor adóz-e az általa előállított árut — részben vagy egészben — a forgalma adó szempontjából ugyan külön adóula-áiynak minősülő, azonban vele erdőközösségben álló kereskedelmi alakulás, vállalkozó, iparos (iparüzem), kereskedelmi képviselet, bizományos útján hozza forgalomba. Az érdekközösségben álló vállalatok (természetes vagy jogi személy) ezt a körülményt a székhely (könyvvezetési helye) szerint illetékes pénzügyigazgatóságnál 13 nap alatt bejelenteni tartoznak Az érdekközösség fennállását — egyéb arra vonatkozó bizonyíték hiányában is — meg kell állapítani, ha valamely adósváltság fizetésre kötelezett árut kizárólag vagy túlnyomórészt (akár mennyiség, akár érték alapján számítva legalább 73 százalékban) egy vállalat útján hozza forgalomba, illetve, ha valamely vállalat kizárólag csak egy adóváltság fizetésre kötelezett áruinak értékesítésével vagy készáruvá való feldolgozásával és ily módon való értékesítésével foglalkozhatik. (5) Az adóváltság alapja az érdekközösségben álló vállalat, azományos vagy kereskedelmi képviselet által elért eladási árnak 20 százalékkal csökkentett összege. Az így kiszámított adóváltság alapja az áru közönséges forgalmi érékénél alacsonyabb nemi lehet. Az érdekközösségben álló vállalat, bizományos vagy kereskedelmi képviselet azonban az adóváltságot a vételáron felül külön összegben nem számíthatja fel a vevőinek. Ugyanezt a jogszabályt kell alkalmazni az adóváltság fizetésre kötelezett vállalat tulajdonát képező, az előállíó üzemtől elkülönített külön kereskedelmi üzletben vagy az előállító üzemmel azonos politikai községben lévő fióküzletben kicsinyben közvetlen fogyasztók és kőiparosok részén a forgalomba hozott áruk adóváltság alapjának a megállapításánál is, feltéve, hogy az áru el- és átadása közvetlenül a külön kereskedelmi (fiók) üzletben történik. (6) A 4. §. (1) bekezdésének 4. pontja alapján adóváltságfizetésre kötelezett, megbízható, üzleti könyveket és feljegyzéseket vezető olyan adózó, aki adóváltsággal terhelt áruk forgalomba hozatalával foglalkozik és az adóváltsággal terhelt áruforgalmat- akár mennyiség, akár érték szerint - a teljes forgalmának a 75 százalékát meghaladja, valamint az előállító üzemén kívül egy más politikai községben fióküzlete van — az előállító üzemi székhelye szerinti pénzügyigazgatóság engedélyealapján — a saját előállítású s adóváltsággal még nem terhelt árui után az adóváltságot a külön adóalanynak nem minősülő kereskedelmi üzletének, vállalkozói vagy iparosi (ipari) üzlettágom ágának, érdekközösségi szervének, fióküzletének átadott saját előállítású áruknak az alábbi (8) bekezdés szerint megállapítandó közönséges forgalmi értéke után fizetheti abban az esetben, ha az adózó vállalja, hogy saját előállítású árut csak számlák kiállítása mellett szállít (adat) kereskedelmi telepeinek, (fióküzletének) és a szállított árunak váltságalapul szolgáló értékével kereskedelmi telepét (fióküzletét) megterheli s az adóválságot az áruszámlák kiállításával egyidejűleg a (kimenő számlák rendszere alapján) megállapítja és a 7. §. (3) bekezdésében meghatározott módon befizeti. Köteles ezenkívül a pénzügyigazilitóság által előírt könyveket és nyilvántartásodit pounceait vezetni. Az ebben a bekezdésben foglalt szabályok alapján adózók azonban befizetett adóváltság visszatérítését (levonhatását) nem igényelhetik azon a címen, hogy a kereskedelmi (vállalkozói fiók) üzletben eladott áruk ellenértéke egyáltalán nem vagy csak részben folyt be. (7) Ugyancsak az áru közönséges forgalmi értéke az adóváltság alpja akkor is, ha az adóváltság fizetésre kötelezett az általa előállított árut maga fel- vagy elhasználja. (8) Az (5)—(6)—(7) bekezdésben említett közönséges forgalmi érték alatt az árunak azt a legmagasabb eladási árát kell érteni, amelyet az adóváltság fizetésére kötelezett az adókivetési időszakban az átruházói áru mennyiségére való tekintet nélkül viszonteladó, tovább feldolgozó vevőkkel, vagy legalább 10 tonnás vagontételben történő eladásnál bármely vevővel szemben elért. Ha az adókivetési időszakban azonos fajtájú, méretű és minőségű áruból viszonteladók vagy tovább feldolgozók részére, illetve vagontételben eladás nem jerént, az adókivetési időszakot közvetlenül megelőző három hónapon belül elért legmagasabb eladási ár veendő az adóváltság alapjául szolgáló közönséges forgalmi értéknek. Ha az érdekelt adózó fűrészáruk eladásával nem foglalkozik az alábbi (II) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. (9) A pénzügy igazgatóság az adóváltság alapjául vett közönséges forgalmi érték helyességét vizsgálni köteles Az adóváltságalapját képező közönséges forgalmi értéket — legfeljebb egy fél évig szóló érvénnyel — az illetékes pézügyigazgatság is megállapíthatja, akkor, ha ezt az adózó kéri, vagy ha az adózó által az adóváltság alapjául beállított közönséges forgalmi érték indokolatlanul kisebb, mint más, adóváltságot fizető hasonló adózónál ugyanolyan árura megállapított adóváltságalap. A pénzügyigazgatóság határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezi. (10) Meg kell vonni a (6) bekezdés alapján engedélyezett kedvezményes adózást attól, aki azadóváltság lerovása körül súlyosabb beszámítás alá eső szabálytalanságot vagy adórövidítést követ el. (11) A belföldi forgalomban adóváltság alá eső áruknak bérmunkában történő előállításánál az adóváltság alapja ugyancsak a bérmunkában előállított áru közönséges forgalmi értéke A bérmunkában előállított áruk tekintetében közönséges forgalmi érték alatt azt a legmagasabb árat kell érteni, amelyet a bérmunka végzője a munkavállalás időpontjáh°k megfelelő naptári hónapban vagy az azt közvetlenül megelőző három hónapon belül az azonos fajtájú és minőségű áruért a (8) bekezdésben említett vevőkkel szemben elért Ha a bérmunka végzője azonos fajtájú és minőségű árunak saját számlára való előállításával rendszeresen nem foglalkozik és a munkadíjért előállított áru közönséges forgalmi értékét sem a megrendelő, sem pedig az előállító nem ismeri, közös beadványban hatósági értékmegállapítást kérhet. A beadványt az előállító telephelye szerint illetékes pénzügy igazgatósághoz kell legkésőbb a munka befejeztséig beküldeni. A beadványban az előállítandó áru nemét és minőségét részletesen körül kell írni. A pénzügy igazgatóság az adóváltság, alapjául szolgáló közönséges forgalmi értéket helyszíni vizsgálat és más vállalatoknál beszerzett adatok alapján határozatilag állapítja meg. (12) Külföldi megrendelő részére végzett bér munka mentes az adóváltság alól, haa munkát végző igazolja, hogy az áru a munka elvégzése után külföldre kiszállíttatott. (13) A behozatali forgalomban az adóváltság alapját az 1925. évi 4.703. számú pénzügyminiszteri rendelet alapjá a vámforgalmi adóra érvényes szabályok szerint kell kiszámítani. (14) A bérmunkában előállított, valamint a vámkülföldről behozott egyes áruk forintlmi adóváltság alapjául a pénzügyminiszter átlagértékét állapíthat meg. 6. §. AZ ADÓVÁLTSÁG KULCSA (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó áruk után úgy a behozatali, mint a belföldi forgalomban fizetendő adóváltság kucsait — további intézkedésig — a rendelet mellékletében megjelölt százalékokban állapítom meg. (2) A 3. § (1) bekezdéscn°k 5 pontjában meghatározott esetben azadóváltság kulcsa az 5. § (3) bekezdése szerint az adóváltság alapjául számítandó összeg 4,5%-a.(3) A jelen rendelet 4 § (1) bekezdésének 4—5. pontjai alapján adóvállságfizetésre kötelezettek, ideértve a bérmunkát végző előállítókat is, az adóváltságot minden esetben a magasabb belföldi váltságkulccsal tartózk leróni. (4) Ha a papír- illetve cellulojegyár a váltságigéntesen beszerzett (behozott) fát felhasználás nélkül értékesíti, az ebből származó bevétele után az árut már terhelő adóváltság beszámíthatása nélkül — egységesen 7%-os adóváltságot tartozik fizetni. Természetesen nem kell a 7%-os adóváltságot leróni akkor, ha a vállalat igazolja, hogy a felhasználás nélkül értékesített áru után a behozatalkor adózott. . *?. AZ ADÓVÁLTSÁG BEFIZETÉSE (I) A jelen rendelet alapján adóváltságfizetésre kötelezettek a belföldi forgalomra megállapítottadóváltságot »az 1929. évi 79.198., számú pénzügyminiszteri rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1929. évi 274 számában) intézkedései szerint a kimenő számlák alapján adóbevallás mellett tartoznak befizetni. (2)Az adóbevallást a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig kell benyújtani az illetékes forgalmi adóhivatalhoz. Az adóbevallás alapján fizetendő adóváltság fele összegét az adóbevallás benyújtását követő hó 25. napjáig, a másik fele összegét, pedigaz adóbevallás benyújtását követő második hónap 25. napjáig kell befizetni. A befizetés elmulasztása a törvényszerű adópótlék felszámításán kívül a kedvezményes fizetési határidő megvonásával jár. (3) Az 5. §. (6) bekezdésének rendelkezései alá eső vállalatok a fizetendő adóváltságot az áru átadását követő hó 15. napjáig tartoznak bevallani. Az adóbevallás alapján járó adóváltságot a (2) bekezdésben megállapított részletekben a határidő alatt kell befizetni. (4) A munkadíjért előállító adóbevallásában az áttaló munkadíjért feldolgozott gömbölyű fa nemének és mennyiségének (m3) megjelölése mellett az előállított áru (áruk) nemét, minősége, mennyiségét és közönséges forgalmi értékét isfeltüntetni tartozik. (5) Az érdekelt vállalat kérelmére a kimenő számlák helyett a bevételek alapján való adófizetést is megengedheti a vállalat székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóság, hat a vállalat által termelt áruk ugyanazon adóváltságkulcs alá esnek. (6) Azokat a kisebb adózókat- akik forgalmi adóváltság alá eső áruk előállításával (fakitermelés, mész, szőnételés, kavics- kéki termelés) és forgalombahozatalával (részes kitermelő, stb.) alkalomszerűen (nemrendszeresen) foglalkoznak, a pénzügyigazgatóság arra kötelezheti, hogy az adóváltságot lakóhelyük, illetve az áruelőállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság közbejöttével esetleg kövezetvámmal, helypénzzel stb.) együtt fizessék meg. Ebben a községi elöljáróság, illetveadóváltság beszedéseire jogosult hatóság (közeg) az adóváltság alá vont áru nemének és mennyiségének, a befizetett adóváltság összegének a feltüntetésével bizonylatot köteles kiszolgáltatni. (7) A jelen rendelet alapján adóváltság fizetésére kötelezett, de szabályszerű üzleti könyvek (feljegyzések) vezetésére bármely okból nem kötelezhető állandóan (rendszeres) keresetűző által fizetendő adóváltságot egységi megállapodással átalányösszegben is meg lehet állapítani Az ilyen adózó terhére a váltságátalányt kivetéssel is meg lehet állapítani akkor, ha vele az egységkötés meghiúsul. (8) A behozatali forgalomban az ennek a rendeletnek alapján járó adóváltságot a vámkezelési eljárás során, a vámforgalmi adóra érvényes rendelkezések szerint kell befizetni. (9) Árverésen történő — adóváltsággal még nem terhelt — áru átruházása esetén az árverési vételár után az árverést vezető köteles az adóváltságot a vevőtől beszedni. Az árverésen beszedett adóváltságot az árverést vezető az árverés helye szerint illetékes forgalmi adóhivatalnál (Budapesten a illetékes kerületi forgalmi adóosztálynál) az árverési naptól számított 15 nap alatt, beszelni tartozik. (10) Még az árverés megtartása előtt ki k°lí kérni az illetékes forgalmi adóhivatal (kerületi forgalmi adóosztály) döntését akkor, ha kétség merül fel, hogy az árverésre kerülő áruk közül mely árk után, milyen kulccsalszámítandó adóváltságot kell beszedni. Az utasítás kiadásánál a forgalmi adóhivatal a legnagyobb gonddal köteles eljárni Az adóváltság alapja az árverésen elért vételár az adóváltság kulcsa pedig a magasabb belföldi adóváltság kulcs Olyan gömbölyűfa árverése esetén, amelyet az árverést szenvedett a 12 §. (1) és (2) bekezdések alapján nyert engedéllyel vámkhiteléről váltságmentesen hozott be. az adóváltság alapja nem a gömbölyű fa árverési vételára, hanem a behozatel vámkezelés során az illető árura megállapított adó-alap, az adóváltság kulcsa pedig a behozatali forgalomra megállapított adóválság kulcs. (II) Az árverésen beszedett de be nem fizetett adóváltságért az árverés vezető egyedül a be nem szedett adóváltságért pedig az árverést vezető és az árverési vevő egyetemlegesen felelős (12) Vámigény alatt álló ára árverése esetén a forgalmi adóváltságot csak akkor kell befil szedni, amkor az árut a behozatali forgalom számára vámkezelik. 3