Magyar Festőipar, 1929 (25. évfolyam, 1-11. szám)
1929-01-22 / 1. szám
4. oldal. MAGYAR FESTŐIPAR semmifélekép nem felel meg céljainknak. Közgyűléseinket idegen termek igénybevételével kell, hogy lebonyolítsuk. Társas életet a testület keretén belül nem élhetünk. Összejöveteleket, előadásokat, ismeretterjesztő estéket, kulturelőadásokat nem rendezhetünk. Szakmai kiállításokat, országos gyűléseket stb. nem áll módunkban a régi kereteiben szegényes székházban rendezni. Könyvtárat nem szervezhetünk be, annál kevésbé áll módunkban tanoncainkat és munkásainkat a modern iskolaberendezések híján célirányosan tanítani és vizsgáztatni. Adminisztratív helyiségeink szűkek és zsúfoltak. Tanácstermünk sajnos, nem különb mint bármelyik kis vidéki ipartestületé. És amikor azt látjuk, hogy a fővárosi ipartestületek rendre modern, korszerű berendezéssel valóban otthont akarnak nyújtani tagjaiknak és az építkezések költségeit a tagok kötelező megterhelése nélkül fedezni bírják, akkor önkéntelenül arra kell gondolnunk, hogy ebben és ezen a téren mi sem maradhatunk az előretörő társtestületek mögött. Új, pezsgő, modern életet akarunk bevinni a testületi életbe- A közös új otthonnal véget akarunk vetni az erők szétforgácsolódásának. Együtt, egy fedél alatt akarjuk látni és tudni a testület tagjait békében és szeretetben, megértésben és haladásban. Ehhez pedig nem kérünk sokat csak annyit, amennyit minden kartársunk jó lelke sugall — egy kevés áldozatkészséget. Nem másnak ! Önmagunknak és önmagunkért. Jövőnkért. Azokért akik utánunk jönnek, azokért akik számára nekünk tágasabb otthont kell, hogy teremtsünk, hogy őket befogadhassuk, nekik irányt, példát mutathassunk, hogy mint kell továbbfejleszteni célirányosan az életben való boldogulást, mint kell jószívvel támogatnunk egymást magyar szívvel és lélekkel, hogy elkövetkezzen számunkra és számukra is a mielőbbi erkölcsi és gazdasági feltámadás. Kortársaink közül, akiknek bővebben juttatott a sors adakozzanak a székház felépítésére többet, akik szerény viszonyok között élnek juttassanak a testületi székház tégláihoz kevesebbet. Legyünk ebben önzetlenek és áldozatkészek, mert örülni fog a lelkünk, ha látni fogjuk a mi testületünk erősségét, várát, tulajdonát, közös érdekeink hajlékát. Hisszük, hogy az építés ügye elé nem gördül akadály és ez az év a munka mellett ünnepi éve lesz a testületnek! A másik fontos ügy az alapszabályok módosítása. Köztudomású dolog kortársaink előtt, hogy a testületi élet belső átszervezése, az egyes szakmák szakosztályszerű kiépítése, amely szinte önálló érdek és munkateljesítést követel az egyes szakmák keretein belül, halaszthatatlanul kívánatossá teszi azt, hogy az elnökségben minden egyes szakma ott tudja a saját szakosztályának képviselőjét, mint testületi alelnököt. Az elnökség csak ily módon lehet teljes, csak ily módon juttathatja érvényre és viselheti a teljes felelőséget minden egyes szakma érdekében. Emellett az elnökség cselekvőképessége, az ügyek gyorsabb letárgyalása sokkal célirányosabb és hathatósabb, mint a jelenlegi helyzetben, amikor az elnökségben, az elnöki tanácsban az összes szakmák nincsenek kellő arányban képviselve. Ezenkívül bizonyos vonatkozásokban a régi alapszabály az új reformoknak megfelelően át kell, hogy dolgoztassák. Ezt a követeli a jelen és jövő, a testületi tagok érdeke, a testületi élet fokozódó követelései, amelyek elől kitérni nem lehet. Hisszük, hogy kartársaink komoly kötelességteljesítésünk útján a legteljesebb megértéssel viseltetek az elöljáróság törekvéseivel szemben, amelyek is az összesség érdekeit szolgálják híven és jóakarattal 1. szám Jó szerszámmal dolgozni nagy idő és munkamegtakarítás ! Az igazán jó ecsetek és kefék a „TURUL“ ! !! madár védjegynek !! amelynél nem készül jobb az országban ! ! ■ KAPHATÓ minden festéküzletben úgy Budapesten, mint az egész Magyarországban. Kérje mindenütt csak azt, 1925. évben aranykoszoruval, 1926. évben állami nagy éremmel kitüntetve.