Magyar Festőipar, 1933 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
6. oldal MAGYAR FESTŐIPAR fekvéssel szemben, amely most ismételten ez oldalról megnyilvánul, méltóztassék az eddig képesítéshez kötött iparainkat továbbra is oltalomban részesíteni, mert ellenkező esetben előállana az ipari életben az a jóra semmi esetre sem vezető helyzet, hogy az egyugyanazon iparosok egyik része, mint szakbavágó gyakorlattal bíró, farkasszemet nézne a szakbavágó gyakorlattal nem bírók, megélhetés szempontjából favorizáltak táborával és ismerve a magyar kézműiparosság évszázados tradíciókban gyökerező nézeteit és lelkületű, mint ahogy eddig, úgy ezentúl sem ismeri el jogosult iparosoknak azokat, akik szakbavágó gyakorlat híján jutnak iparengedélyhez. Ez a nem kívánatos megosztás és kétféle jogon való ipargyakorlás csak örökös békétlenkedésre és iparrombolásra vezetne. A minden harcokat mellőztető jogtisztelet, igazság, béke és bölcsesség nevében kérjük Nagyméltóságodat, hogy fenti iparaink védelme szempontjából a szakbavágó gyakorlat kötelezettségét a tervezetben iparainkra nézve is felvenni méltóztassék és pedig úgy, hogy a könnyebben elsajátíthatókra nézve legalább 3 havi, a nehezebbekre legalább 6 havi szakbavágó gyakorlat állapíttassák meg. Rámutatunk itt arra, hogy iparaink éppen olyan szorgos és beható gyakorlatot kívánnak, mint bármelyik képesített ipar és egyik sem oly egyszerű, mint az, az érdekeltek részéről feltételeztetik. Iparaink épp oly sok gyakorlati fogást, technikai kivitelt, munkát, eszköz- és anyaghasználatot, fel- és kidolgozást, szakmai sajátosságokat igényelnek, mint bármely értékes kézműves ipari szakma, amelyek ismerete és gyakorlata nélkül a műegyetemi végzettségű mérnökök nem tudnak prosperálni. Gyakorlat nélkül nincs mester és nem hisszük azt, hogy Nagyméltóságod igazságos és bölcs belátása igazat ne adna nekünk ebben, akik hosszú évtizedek tapasztalatai alapján ezer és ezer kézművesipari kartársunk nevében tiltakozásunkat fejezzük ki eme rendelettervezetnek iparunkra is vonatkozó sérelmes elgondolásai ellen és kérjük Nagyméltóságodat, hogy fenti előterjesztéseinket a rendelet végleges kiadása előtt jószívvel és megértéssel méltóztassék mérlegelni. Vagyunk Nagyméltóságodnak kiváló tisztelői. Kulinyi József Lovász Gyula titkár, elnök. \\. A Kereskedelmi és Iparkamara Elnökségéhez. Tekintetes Kereskedelmi és Iparkamara Elnökségének Budapest. Hivatkozással f. é. január 2-án hozzánk juttatott 21.169/1932. sz. átiratára, mellyel a t. Cím a 170.246/ 1932. K■ M. tervezetet és annak függelékét hozzá, szólás végett megküldötte, észrevételeinket beható tárgyalás után a következőkben tesszük meg: Ipartestületünk nevében a legteljesebb megütközéssel látjuk, hogy a tervezet, amely bizonyára a mérnöki kamara befolyásának hatása alatt készült, teljesen szembehelyezkedik az 1922. évi XII. t.-c. tételes rendelkezéseivel. A függelékben feltüntetett és szakbavágó gyakorlatot igénylő, képesítéshez kötött iparok közül a szobafestő, címfestő, mázoló, aranyozó és fényező munkákat ama iparok közé sorozza, amelyeket jövőben a mérnök építész, gépészménök, vegyészmérnök, bányamérnök, kohómérnök, erdőmérnök minden szakbavágó gyakorlat nélkül, egyszerű iparjog kiváltásával űzhet. Eme intézkedésével a rendelettervezet a szakmát a szakképzett és szakképzettség nélküli iparosokra bontja és amíg eddig az ipartörvény értelmében az egyes, nem rokonszakmák, csak a szakképzettség igazolása után külön-külön voltak kiválthatók, illetve engedélyezhetők, most a rendelettervezet nyílt ajtót hagy arra nézve, hogy a fent felsorolt mérnökök iparainkat akár egyszerre kisajátíthassák, mert hisz azok gyakorlását semmi más nem akadályozza, mint egy egyszerű iparengedélyi kérelem megírása. A legmesszebbmenőleg tiltakozunk a rendelettervezetnek ily formában és értelemben való megvalósulása ellen, mert törvényes alapjában támadja meg ipari és egzisztenciális érdekeinket, mert nem látjuk benne az egyenlő elbánás elvének törvényalapot képező igazságát, mert a nt. kir. Kereskedelmi Miniszter az 1922. évi XII. t.-c. 20. §. c) pontjában reá ruházott jogánál fogva sem döntheti romlásba ily intézkedésével az iparosok százait és ezreit. Nem tehet kivételt az egyugyanazon képesítéshez kötött iparok keretén belül azért, hogy anyagi előnyöket biztosítson akár a mérnöki kar részére is. Ily formában ez az intézkedés teljesen nóvum a magyar kézmű iparosság fennállásában és pedig erősen aggályt keltő. 1. szám. f1 szakember márkája Krayer E. és Társa BUDAPEST, V. VÁCZI ÚT 34.