Magyar Festőipar, 1938 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
A BUDAPESTI SZOBAFESTŐK,- MÁZOLÓK-, FÉNYEZŐK-, CÉG- ÉS CÍMFESTŐK-, ARANYOZÓK IPARTESTÜLETE ÉS AZ ORSZÁGOS SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI Budapesten .......... Vidéken .................. ÁRA 1 ÉVRE: .................. 4 P - — ... 5 P SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, VII. Wesselényi utca 73. sz. TELEFON: 1-346-15. Megjelenik minden hónapban Ünnep év: munka-év Az 1938. év Magyarország ünnepéve. Világrelációban az érdeklődés központjában fogunk állni, hiszen nem kisebb eseményekről van szó, mint arról, hogy a világ katolikusai az Eucharisztikus Világkongresszus keretében a lelkek békéjét hirdetni és megvalósítani jönnek Budapestre, a béke országának fővárosába és arról, hogy a magyarság 900 éves emlékét üli szent királyának, Istvánnak, az államalapítónak, a keresztény Magyarország megteremtőjének. Ünnepi események lesznek ezek a maguk sajátosságukban magyar légkörben, magyar lélekkel telítve, állami létünk ezredéven túli ragyogásával, megszépítve fővárosunk pompájával, varázsával és kiváló kultúrájával nemesítve, amely előtt eddig is elismeréssel hajoltak meg a külföldi nemzetek legkiválóbb nagyságai is. Sok százezren fognak idegenek, távoli nemzetek fiai napokra, hetekre, talán hónapokra is bennünket meglátogatni és valahogyan úgy érezzük, nem csak mi, kézműiparosok, de a kormányzattól kezdve mindenki, hogy ez alkalmakkor nemzeti becsületről és tisztességről, hygiéniáról és kulturáltságról kell tanúbizonyságot tennünk. Ez a nemzeti becsületen nyugvó kötelesség avatja az ünnepi évet munkaévvé, mely nagy és jelentős munkát kíván nem csak az államtól és fővárostól, mint hatóságtól, de a háztulajdonosoktól és lakásbérlőktől, hogy összefogásukkal kifogástalanul és a világ minden nemzetének elismerése mellett peregjenek le a nemzeti nagy ünnepségek. A hygiéniai és dekoratív munka elvégzésére pedig kivitelezés szempontjából a magyar kézműiparosság hivatott. El kell tűnni a középületek és bérházak, valamint magánházak szennyes külsejének, belsejének egyaránt. Az évek óta tatarozás nélkül álló házakat rendbe kell hozni és a főváros által újonnan épített szükséglakásokon kívül, az idegenek részére előjegyzésbe vett sok ezer lakást, szobát ki kell festeni, hogy azok mentesüljenek az évek alatt reájuk tapadt szennytől, piszoktól. E téren az idegeneket elhelyező bizottságokra rendkívül komoly feladat és felelőség hárul úgy a munkálatok végrehajtása, mint ellenőrzése terén. Ki kell zárni azokat a vendégellátáson bérlethasznot élvezni akarókat, akik lakásaikat, illetve a bérletre előjegyzett szobákat kellő időre nem hozatják rendbe, mert a szennyes szobák, a piszkos házfalak éppen úgy nem szolgálják az idegenforgalom érdekeit, mint az üzletek tönkrement portáljai, vedlett és dísztelen címtáblái. Ha tehát más államokkal szemben kultúrfölényt akarunk bizonyítani, fővárosunk külső csínjával, tisztaságával és épületeinek, lakásainak hygiéniájával ,akkor nem csak nemzeti, de hazafias kötelessége mindenkinek, hogy ez évben ezeknek a munkálatoknak elvégeztetésére anyagi áldozatok hozassanak. A magyar iparosság teljes készenlétben áll a munkára. Készségesen kiveszi részét abból és nem lát az ünnepi évben kihasználandó konjunktúrát — mert hiszen az évek óta lerombolt árak mellett sokszor a legminimálisabb haszonról is kénytelenek lemondani — azonban tudja és átérzi azt, hogy munkájával, annak szépségeivel tartozik a nemzeti becsület mellett bizonyságot tenni, úgy, amiként azt tette mindenkor, amikor a magyarság életrevalóságát kellett bebizonyítania a külföld előtt. Éppen ezért célirányos és szükséges lenne az, hogy állam és főváros, háztulajdonosok és bérlők, ----------TsTagybani eladiS' - j