Magyar Festőipar, 1938 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

A BUDAPESTI SZOBAFESTŐK,- MÁZOLÓK-, FÉNYEZŐK-, CÉG- ÉS CÍM­FESTŐK-, ARANYOZÓK IPARTEST­ÜLET­E ÉS AZ ORSZÁGOS SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI Budapesten .......... Vidéken .................. ÁRA 1 ÉVRE: .................. 4 P - — ... 5 P SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, VII. Wesselényi­ utca 73. sz. TELEFON: 1-346-15. Megjelenik minden hónapban Ünnep év: munka-év Az 1938. év Magyarország ünnepéve. Világ­relációban az érdeklődés központjában fogunk állni, hiszen nem kisebb eseményekről van szó, mint arról, hogy a világ katolikusai az Eucharisztikus Világ­­kongresszus keretében a lelkek békéjét hirdetni és megvalósítani jönnek Budapestre, a béke országának fővárosába és arról, hogy a magyarság 900 éves emlékét üli szent királyának, Istvánnak, az állam­alapítónak, a keresztény Magyarország megteremtő­jének. Ünnepi események lesznek ezek a maguk sajá­tosságukban magyar légkörben, magyar lélekkel telítve, állami létünk ezredéven túli ragyogásával, megszépítve fővárosunk pompájával, varázsával és kiváló kultúrájával nemesítve, amely előtt eddig is elismeréssel hajoltak meg a külföldi nemzetek leg­kiválóbb nagyságai is. Sok százezren fognak idegenek, távoli nemzetek fiai napokra, hetekre, talán hónapokra is bennünket meglátogatni és valahogyan úgy érezzük, nem csak mi, kézműiparosok, de a kormányzattól kezdve min­denki, hogy ez alkalmakkor nemzeti becsületről és tisztességről, hygiéniáról és kulturáltságról kell tanú­bizonyságot tennünk. Ez a nemzeti becsületen nyugvó kötelesség avatja az ünnepi évet munkaévvé, mely nagy és jelentős munkát kíván nem csak az államtól és főváros­tól, mint hatóságtól, de a háztulajdonosoktól és lakás­bérlőktől, hogy összefogásukkal kifogástalanul és a világ minden nemzetének elismerése mellett pereg­jenek le a nemzeti nagy ünnepségek. A hygiéniai és dekoratív munka elvégzésére pedig kivitelezés szem­pontjából a magyar kézműiparosság hivatott. El kell tűnni a középületek és bérházak, vala­mint magánházak szennyes külsejének, belsejének egyaránt. Az évek óta tatarozás nélkül álló házakat rendbe kell hozni és a főváros által újonnan épített szükséglakásokon kívül, az idegenek részére előjegy­zésbe vett sok ezer lakást, szobát ki kell festeni, hogy azok mentesüljenek az évek alatt reájuk tapadt szennytől, piszoktól. E téren az idegeneket elhelyező bizottságokra rendkívül komoly feladat és felelőség hárul úgy a munkálatok végrehajtása, mint ellen­őrzése terén. Ki kell zárni azokat a vendégellátáson bérlet­hasznot élvezni akarókat, akik lakásaikat, illetve a bérletre előjegyzett szobákat kellő időre nem hozatják rendbe, mert a szennyes szobák, a piszkos házfalak éppen úgy nem szolgálják az idegenforgalom érdekeit, mint az üzletek tönkrement portáljai, vedlett és dísz­telen címtáblái. Ha tehát más államokkal szemben kultúrfölényt akarunk bizonyítani, fővárosunk külső csínjával, tisztaságával és épületeinek, lakásainak hygiéniájával ,akkor nem csak nemzeti, de hazafias kötelessége mindenkinek, hogy ez évben ezeknek a munkálatoknak elvégeztetésére anyagi áldozatok hozassanak. A magyar iparosság teljes készenlétben áll a munkára. Készségesen kiveszi részét abból és nem lát az ünnepi évben kihasználandó konjunktúrát — mert hiszen az évek óta lerombolt árak mellett sokszor a legminimálisabb haszonról is kénytelenek lemondani — azonban tudja és átérzi azt, hogy mun­kájával, annak szépségeivel tartozik a nemzeti be­csület mellett bizonyságot tenni, úgy, amiként azt tette mindenkor, amikor a magyarság életrevalóságát kellett bebizonyítania a külföld előtt. Éppen ezért célirányos és szükséges lenne az, hogy állam és főváros, háztulajdonosok és bérlők, ----------TsTagybani elad­iS' - j

Next