Magyar Festőipar, 1940 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

2. oldal MAGYAR FESTŐIPAR 1. szám. ma már nemcsak FESTŐKEFÉKET ásSER­­TE ECSETEKET, HANEM AZ ÖSSZES HAJ,­MŰ­VÉSZ, NYEST,­VIDRA, TOLL ás ISKOLAECSE­TEKET GYÁRTOM GY. VEDVE. VERSENYKÉPES VAGYOK ÁRBAN, MINŐSÉGBEN, KIVITELBEN, BÁRMELY KÜLFÖLDI ECSETGYÁR­­RAL SZEMBEN IS. HAVAS GYULA KEFE ás ECSETGYÁROS, ARANYKOSZORUS MESTER TURULMADÁR És TURUL KOSZORÚS VÉDJEGYŰ KEFÉI, ECSETELVEZETNEK GYÁR, BUDAPEST, vii.,Rózsa u20. TELEFON-J.30 2 45. 1925 ÉVI­­ PARKJA/LUTADON ARANYKOSZORÚVAL 1926 ÉV­BEN ÁLLAMI NAGY ÉREMMEL KITÜNTETVE Gyártmányaim minden jobb festék üzletben kaphatók. Az iparigazolványok kiadásának újabb rendje. Az iparügyi miniszter 2.700/1940. sz. rendelete értelmében az előírt felté­telek igazolása esetében az iparigazolványok a miniszter külön engedélye nélkül kiadhatók. Kivételt képeznek: 1. jogi személyek, szövetkezetek, köz­kereseti társaságok, 2. a zsidókra nézve megállapított korlá­tozások alá tartozó személyek, 3. az ipar gyárszerv­ezése, 4. élő állattal kereskedők részére, féregirtó vállalatok részére, fogadó-, fogműves iparra, hírszolgálati és menetjegyirodára, nyomda- és ószeresiparra, pénzkölcsönügynökségre, sokszoro­sító irodára, szikviziparra, színházak, mozik jegyeinek árusí­tására, temetkezés és vagyonőrző vállalatra és zsibárus üzletre. A felsoroltak csak az iparügyi miniszter engedélye alapján nyerhetnek iparigazolványt és nyithatnak fióküzletet. A házfelügyeleti ipari munkás. ipari érdekeltségek pana­szára Szendy Károly dr. polgármester, leiratban közölte, hogy a házmester épp úgy, mint bárki más iparigazolvány nélkül semmiféle önálló ipari tevékenységet nem fejthet ki. Nem jogosítja fel őt ilyen tevékenységre a háztulajdonossal kötött magánjogi szerződése sem. Iparűzés özvegyi jogon. A 138.494/1931. K. K. M. számú elvi határozat szerint az 1922 :XII. t.-c. 7. §-ának abból a ren­delkezéséből, amely szerint az iparos halála után életben­­maradt házastársa újabb ipar­jogosítvány nélkül folytathatja az általa gyakorolt ipart, következik, hogy a törvény ezt a jogot csak az elhalt iparos által tényleg gyakorolt iparra óhajtotta megadni, miért is az özvegyi jog kiterjesztése olyan rokoniparra, amelyre annak idején a férj iparát kiterjeszt­hette volna, de azt nem tette, a törvény értelmében nem engedhető meg. Az ilyen iparűző ugyanis iparában képesítést nem szerzett s igy reá nem vonatkoztatható a 30.000/1936. Ip. M. számú rendelet hivatkozott §-ában foglalt az a rendel­kezés, amely szerint azok, akik az 1936 :VII. t.-c. hatályba­lépése előtt képesítéshez kötött ipart gyakoroltak, ha utóbb bármely oknál fogva új jogosítványt kérnek, mestervizsga letétele nélkül juthatok a képesítéshez kötött ipar gyakorlá­sára jogosító iparigazolványhoz, ha iparukat a hivatkozott törvénycikk hatálybalépésekor, vagyis 1936. évi július hó 15-én gyakorolták. (43.842/1938. I/b.—K. K. M.) ta Hawniw

Next