Magyar Gépipar, 1893 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1893-01-01 / 1. szám
1893. január 1. Többször adóztunk már a Ganz és Társa gyártelepének elismerésével s igy ezen kiváló alkalomkor, midőn ezen gyárnak úgyszólván megteremtőjéről emlékezünk meg, nem tartjuk időszerűnek bővebben kiterjeszkedni mindazon alkotásokra, melyek Mechwart András főigazgatása alatt oly sokoldalúak voltak. És így a gyár productumaival nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, csak röviden említjük meg, hogy Mechwartnak köszönhető a gyár elektromos osztályának létesítése, mely az egész kontinensen az első s ugyancsak Mechwartnak a hengerszékek feltalálása, melyek az egész világon elterjedve évenkint 20 - 25000 darabot visznek közforgalomba. Nemzetgazdászatilag véve pedig vasúti forgalmunkra nem is leírható érdemnek tulajdonítható a világraszóló vagyongyárunk, mely alapjában szintén Mechwart érdeme. Munka körébe nemcsak magyar hazánkat vette fel, hanem fiókgyári telepek által hirdeti Ausztriában úgy Németországban a magyar ipar elhaladását. Sőt nemcsak Európában hanem Amerikában, a világ legproduktívabb nemzeténél több rendbeli gyártmányával már teret is foglalt. Szolgáljon Mechwart András ténykedése nemcsak a jelenben élő és működő férfiaknak mintaképül, hanem inkább az ifjú generatiónak és ha ezen átplántált, de véglegesen közénk olvadt hazafinak tetteit és eljárását fogják követni, halhatatlan Széchényi István ihlett szavai : »Magyarország nem volt, hanem lesz« beteljesedett. Horváth János: Egy czélszerűen berendezett burgonya főzésre szolgáló szeszfőzőt mutatunk bel-ső számú ábránkban. Ezen kiváló gonddal tervezett burgonya szeszfőző naponta 3000 kg. mennyiségű burgonyafőzésre van berendezve és ez naponta kétszeri czefrézéssel éretik el ; minden egyes czefrézés 3000 liter mennyiségben történik, mi megfelel a 24 órai 3000 kg. burgonya kifőzésének. A tervrajz oly világosan és érthetően van elkészítve, hogy alig szorul bővebb magyarázatra, mégis megemlítjük, hogy a berendezés egyes részei állnak . A burgonya mosó és a burgonya felhúzó gépből, továbbá gőzgép és gőzkazán berendezés, a tápvíz tartás, a főző, a » Henze« kazán czefre tartás, a zúzóhenger, a vízszivattyú egyesítve a czefre szivattyúval, végre a lepárologtató készülék és a szükséges szesz szivattyúkból. A gőzgép fekvő alakú és 260 mm tolondék átmérőt és 470 mm. járat mellett 10 lóerőt fejt ki — és ez teljesen elég az egész berendezés hajtására, üzemben tartására, amennyiben a fáradt gőz teljesen kihasználtatik és így a legtakarékosabb berendezéssel jár annak üzeme. Figyelemmel olvastam a »Magyar Gépipar« 10., 11. és 16-ik számaiban közölt azon sorokat, melyek a nagykátai gőzkazán felrobbanásáról szólanak. Ha e közlésekből jól megértjük és az ábrán látható milyen alakban és milyen helyen kapta sérülését, akkor valóban nagy mérvű csodálat szállja meg az ember gondolkodó képességét, mivel éppen a fűtőcső, mely csekély átmérete és rendkívüli merevsége folytán egy nehezen megállapítható óriási nyomásnak is ellenállani képes, explodált és kiskörű hengeralakjából ellenkező arányban szakadt fel. Második ábránk, szinte egy, de már sokkal nagyobb méretű burgonya főzőt tüntet elénk. Ennek berendezése a modern technika minden követelményével el van látva és már nagyobb gyáripar telepnek mondható, amennyiben berendezése 24 órai idő alatt 15 ezer kg. lefűzésére szolgál. Az előbb leírt részleteken kívül még több korszerű alkatrészekkel bír, annyira, hogy annak üzeme szinte a leggazdaságosabb. Természetes, hogy részleteiben annyival nagyobb, mint a minő arányban 24 óra alatt többet lehet feldolgozni, mint az első számú ábránkban előtüntetett gazdasági főzdén. Érdeklődőknek a legszívesebben szolgálunk ezen bírt és ábrákban bemutatott burgonyafőzésre berendezett szeszfőzőkről, ugy szinte kívánatra részletes leírással s esetleg költségvetéssel is szolgálunk. A nagykátai kazánrobbanás e l-ső ábra. Burgonyafőzésre berendezett gazdasági szeszgyár. MAGYAR GÉPIPAR 3