Magyar Gépipar, 1894 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1894-01-01 / 1. szám
zett, az udvar felüli fala kihajolt s teteje a levegőbe vettetett. Schredlt a robbanás ereje messze ellökte az ajtóból s a lezuhanó tető maga alá temette, hol szörnyet halva találták meg. Az épület belsejében levő két alkalmazott is a törmelékek alá került. Ezek közül Ripnyák volt az első, ki az ajtó eltorlaszolt nyíláson kimászott, midőn azonban hallotta, hogy Munkhardt őt nevén szólítja, a törmelékek közt ismét bemászott az épület belsejébe s ott Munkhartnak segédkezett azon czélból, hogy a robbanás következtében meggyűlt kátrány tömegeket homokkal való beszórás által elolthassák. Midőn az megtörtént, mindketten kibújtak a roncsolt helyiségből és Munkhart azonnal a gázoló kemenezéhez sietett, hol a gáz vezetésére szolgáló főcsövet s utána pedig a retortába vezető olajcsövet elzárta s igy a gázkiömlésnek s a gáz további képzésének elejét vette. S csak mikor mindezeket a leglázasabb sietség mellett bevégezte, ért reá önmagával is foglalkozni, amikor azután kitűnt, hogy főleg kezén veszélyes égési sebeket szenvedett, épen úgy mint társa is. Munkhart Imre az egész robbanás alatt és után oly hősiességet tanúsított, mely párját igazán ritkítja s éber lélekjelenléte által nagy szerencsétlenség bekövetkeztetését gátolta meg. II. Egy lokomotív felrobbanása. Múlt év november havának második felében Szabadka és Baja között a m. kir. államvasutaknak egyik 12-ik osztályú lokomotivja felrobbant. A lokomotív egyike a m. kir. államvasutaknál használt viczinális vonalakra szerkezteti lokomotivoknak, melyek eddig úgy munkabírás, sebesség, valamint szerkezeti előnye által a többi hasonnemű lokomotivok közül kitűnt. Ezen fajta lokomotivok tűztokja, úgy mint az összes többieké is vörösréz lapokból, mennyezetük azonban nem lapos, hanem köralakban van meghajlítva és hullámos pléhből készült. Az ily módon szerkesztett tűztök nem mennyezet tartók, hanem egyes csavarok által van felfüggesztve, vagyis kimerevítve. A robbanás alkalmával ezen hengeralakú tűztök mennyezete lapíttatott le és szakadt be. A robbanás oka gyanánt a hivatalos vizsgálat a vízhiányt konstatálta. Midőn még megemlítjük, hogy csodás véletlen folytán emberéletben nem esett kár, tisztelt olvasónk előtt ismételten rámutatunk arra, hogy a gőzüzemnél mily fontos az, hogy a kazán mindig az előírt magasságban vízzel telve legyen s azon esetben, ha bármi körülmény mellett egyszer-máskor arról maguknak, habár rövid időre is, meggyőződést szerezni nem tudnak, hogy a víz színe a kazánban mily magasan áll: okvetlenül s azonnal a kazán tüzelést szakítsák félbe, a tüzet oltsák el és a baj okáról azonnal meggyőződést szerezni igyekezzenek, mert ilyen eljárás követése által a hatásában borzasztónak jelentkező kazánrobbanást okvetlenül megakadályozhatják. z''' : ' v v 'щшш 1894. január 1. MAGYAR GÉPIPAR kedves Szerkesztő Úr szánakozó mosolyát láttam, de kívánságomhoz azért ragaszkodtam. És elmondta akkor mindazt, amit tudni véltem már magam is de hogy lehessen azt egy szerves egészszé meg is írni? Fejem zúgni kezdett a halomra hordott adatoktól, jellemzőbbnél jellemzőbb vonásoktól, s azután már csak elvetve bírta egy két markánsabbul odavetett szó figyelmemet megraragadni ... Itt annyit mint egy egész irói generáczió, alakjai csupa félistenek előttünk. Utolérhetetlen, egy korszakot alkot ő egymaga a magyar irodalomtörténetben. Tulajdonképen ügyvéd lenne, de ha munkáit olvassuk egyszer azt hisszük orvos, mérnök, pap, vegyész, másszor meg hogy gépész, füvész, természettudós és amennyiféle mesterség vagy tudomány létezik talán, annyiféle mesterember vagy tudós .... A »Jövő század regényeiben a feltaláló gépész zsenialitása vetekszik a geológus tudományával. A »Fekete gyémántok« utolérhetetlen vegyészt sejtetnek benne. — A »Lőcsei fehérasszony«-ban a történettudóst bámuljuk. Az »Új földesúré«-ban mérnök, az »Élet komédiásai«-ban véghetetlen ravaszságú diplomata, orvos és ethnográfus, közbe aztán mindegyikben többé vagy kevésbé kereskedő, tengerész, archeológus , mesterember, és a többi, és a többi . . . Azt azonban semmi esetre se feledje el megírni a tárczában, hogy szívének véghetetlen melegséget érzelmeinek magasztossága s gondolkozásának emelkedett fensége kivillan úgyszólván majd minden sorából. De azt hiszem ezt csak már nem kell bővebben magyarázom .... Végre is megírtam a tárczát. Hát mit is tehettem volna egyebet? Most azután itt ülök, és töröm a fejem, hogy is kezdjek csak bele. Hiszen tudom én azt, hogy Jókai milyen érzést támaszt egy-egy munkájával, érzem én azt, mikor belemarkol az ember lelkébe, megrendít, felemel, visz magával úttalan utakon, gyötör, kínoz, hogy aztán annál nagyobb gyönyörbe fullasszon bennünket, de ha érzem is miképen bírjam mindazt le is írni? Kedves Szerkesztő Úr ! Bocsásson meg nekem, de én Jókai Mórról nem bírok írni. Hatalmas egyénisége, páratlan zsenialitása lefegyverez ; leteszem a tollat, de nem anélkül mégse, hogy ne kérném a magyarok Istenét, éltesse őt viruló egészségben a magyar nemzet örömére sokáig ! Kaufman Béla: * Önt uram lebilincselte a nagy író szelleme nagysága és ennek folytán nem képes, mint mondja, Jókaink 50 éves irói jubileuma alkalmára annak rendkívüli változatos és lényegben gazdag életéről írni. Igen, erre gyöngének érzi magát Jókai nagysága ereje mellett, méltatlannak arra, hogy róla írjon. És igaza van, mert nem csak készültség, tárgyismeret kell ahoz, hogy Jókairól írjunk, hanem ihletség is és én azért mélytanulom helyzetét, mert magam is olyféle lázban szenvedek, és így nem annyira iok, mint inkább leírok egyet-mást, mit nálunknál avatottabb tollnak írtak Jókainkról. Egyike szerintem legavatottabbak közül »Adams Edmondné asszony« Francziaország e kitűnő irónéja. E nemes tölgy itt Magyarországon is járt és itt ismerkedett meg Jókaival, kiről később a »Magyarok Hazája« czímű könyvében következőleg emlékszik meg : »Francziaországban, hol oly keveset törődnek Európa nevezetes férfiaival, Jókai neve mégsem idegen azok előtt, akik olvasni szoktak. Ha, műveit nem olvasván, igazi értékét nem ismerik is, sokan tudják, hogy az érték megvan, s készek azt megismerni. 3 . ■ „ 'V r'ívv. Az országos gépész egyesület legközelebbi választmányi gyűlését január hó 7-én délután 4 órakor tartja, melyre a választmányi tag urak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. A múlt havi választmányi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítésére. 2. Kandidáló bizottság magválasztása. 3. Lap-ügy. 4. Indítványok. Az elnökség. Iparvédelmi eszközök. II. Modell-, minta- és védjegylajstromozás. Írta : Kaufman Béla. A modern iparűző államokban a modell-, minta- és védjegy éppen olyan, sőt talán még nagyobb fontossággal bír, mint a szabadalom Fel is ismerték az államok, mihamar ezen iparvédelmi eszközök rendkívüli fontosságát, amit leginkább bizonyít az ezekre vonatkozó rendeletek és intézkedések terjedelmessége és szabatossága, nemkülönben az a rendkívüli gondosság, amelyben ez intézmények részesülnek. Eléggé sajnos körülmény azonban, ami viszonyainkat véve alapul, hogy az érdekelt közönség maga sincs tisztában ezen iparvédelmi eszközök fogalmával. Nem tud ugyanis megkülönböztetést tenni arra nézve, hogy czéljainak mily irányú intézkedés felel meg leginkább, miből kifolyólag aztán számos esetben félreértés, sőt anyagi károsodás is háramlik a hibás intézkedést tett félre. Vannak természetesen nagyon sokan olyanok is, akiknek még absolute tudomásuk sincs ilyen iparvédelmi eszközök létezéséről. Ezen episodok azonban mit sem vonnak le, ezeknek az ipar és kereskedelemre kiható rendkívüli fontosságukból. A modell-, mint a- s védjegy belajstromozásnál is, — éppen úgy mint a szabadalom megadásánál — elsősorban az jön tekintetbe, hogy a belajstromozás végett benyújtott tárgy, mennyiben felel meg az újdonság követelményének , valamint hogy nem lajstromozható egy már előzőleg lajstromozott tárgyhoz vagy etiquette-hez feltűnően hasonló vagy éppen részben megegyező motívumokból összeállított védjegy sem. A modell-, minta- és védjegy egymás közötti és egymástól lényegesen eltérő ismérvei a következők : 1. Modell-lajstromozás. Ez alatt olyan tárgyak védelmét értjük, amelyeknek felülete plasztikus, tehát valamely géprész, házieszköz, piperetárgy, illetőleg olyan öntött vagy faragott tárgy, melynek szerkezete nem lévén, nem is szabadalomképes. 2. Minta-lajstromozás. Azon esetben foganatosítható, ha a kért védelem lapos felületű tárgyra vonatkozik. Ilyenek pl. a színezett nyomtatványok, plakátok, szövészeti minták stb. 3. Védjegy-lajstromozás azon esetben történik, ha a kereskedő vagy iparos, az