Magyar Gépipar, 1894 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1894-01-01 / 1. szám

zett, az udvar felüli fala kihajolt s teteje a levegőbe vettetett. Schredlt a robbanás ereje messze ellökte az ajtóból s a lezuhanó tető maga alá te­mette, hol szörnyet halva találták meg. Az épület belsejében levő két alkalmazott is a törmelékek alá került. Ezek közül Ripnyák volt az első, ki az ajtó eltorlaszolt nyíláson kimászott, midőn azonban hallotta, hogy Munkhardt őt nevén szólítja, a törmelékek közt ismét bemászott az épület belsejébe s ott Munkhartnak segédkezett azon czélból, hogy a robbanás következtében meggyűlt kátrány tömegeket homokkal való beszórás által elolthassák. Midőn az megtörtént, mindketten kibújtak a roncsolt helyiségből és Munkhart azonnal a gázoló kemenezéhez sietett, hol a gáz vezetésére szolgáló fő­csövet s utána pedig a retortába vezető olajcsövet elzárta s igy a gázkiömlésnek s a gáz további képzésének elejét vette. S csak mikor mind­ezeket a leglázasabb sietség mellett bevégezte, ért reá önmagával is foglalkozni, a­mikor azután kitűnt, hogy főleg kezén veszélyes égési sebeket szenve­dett, épen úgy mint társa is. Munkhart Imre az egész robbanás alatt és után oly hősiességet tanúsított, mely pár­ját igazán ritkítja s éber lélekjelenléte által nagy szerencsétlenség bekövetkeztetését gá­tolta meg. II. Eg­y lokomotív felrobbanása. Múlt év november havának második felében Szabadka és Baja között a m. kir. állam­vasutaknak egyik 12-ik osztályú lokomotivja felrobbant. A lokomotív egyike a m. kir. államvas­utaknál használt viczinális vonalakra szer­kezteti lokomotivoknak, melyek eddig úgy munkabírás, sebesség, valamint szerkezeti előnye által a többi hasonnemű lokomotivok közül kitűnt. Ezen fajta lokomotivok tűztokja, úgy mint az összes többieké is vörösréz lapokból, mennyezetük azonban nem lapos, hanem köralakban van meghajlítva és hullámos pléhből készült. Az ily módon szerkesztett tűztök nem mennyezet tartók, hanem egyes csavarok által van felfüggesztve, vagyis kimerevítve. A robbanás alkalmával ezen hengeralakú tűztök mennyezete lapíttatott le és sza­kadt be. A robbanás oka gyanánt a hivatalos vizs­gálat a vízhiányt konstatálta. Midőn még megemlítjük, hogy csodás vé­letlen folytán ember­életben nem esett kár, tisztelt olvasónk előtt ismételten rámutatunk arra, hogy a gőzüzemnél mily fontos az, hogy a kazán mindig az előírt magasságban vízzel telve legyen s azon esetben, ha bármi körülmény mellett egyszer-máskor arról maguknak, habár rövid időre is, meggyőző­dést szerezni nem tudnak, hogy a víz színe a kazánban mily magasan áll: okvetlenül s azonnal a kazán tüzelést szakítsák félbe, a tüzet oltsák el és a baj okáról azonnal meggyőződést szerezni igyekezzenek, mert ilyen eljárás követése által a hatásában borzasztónak jelentkező kazánrobbanást ok­vetlenül megakadályozhatják. z''­' : ' v v 'щшш 1894. január 1. MAGYAR GÉPIPAR kedves Szerkesztő Úr szánakozó mosolyát­­ láttam, de kívánságomhoz azért ragaszkodtam.­­ És elmondta akkor mindazt, a­mit tudni véltem már magam is de hogy lehessen azt egy szerves egészszé meg is írni? Fejem zúgni kezdett a halomra hordott adatoktól, jellemzőbbnél jellemzőbb vonásoktól, s azu­tán már csak elvetve bírta egy két markán­­sabbul odavetett szó figyelmemet megra­­ragadni ... Itt annyit mint egy egész irói generáczió, alakjai csupa félistenek előttünk. Utolérhetetlen, egy korszakot alkot ő egy­maga a magyar irodalom­történetben. Tu­lajdonképen ügyvéd lenne, de ha munkáit olvassuk egyszer azt hisszük orvos, mérnök, pap, vegyész, másszor meg hogy gépész, füvész, természettudós és a­mennyiféle mes­terség vagy tudomány létezik talán, annyi­féle mesterember vagy tudós .... A »Jövő század regényeiben a feltaláló gépész zsenialitása vetekszik a geológus tudományával. A »Fekete gyémántok« utol­érhetetlen vegyészt sejtetnek benne. — A »Lőcsei fehérasszony«-ban a történettudóst bámuljuk. Az »Új földesúré«-ban mérnök, az »Élet komédiásai«-ban véghetetlen ra­­vaszságú diplomata, orvos és ethnográfus, közbe aztán mindegyikben többé vagy ke­vésbé kereskedő, tengerész, archeológus , mesterember, és a többi, és a többi . . . Azt azonban semmi esetre se feledje el megírni a tárczában, hogy szív­ének véghe­tetlen melegséget érzelmeinek magasztossága s gondolkozásának emelkedett fensége ki­villan úgyszólván majd minden sorából. De azt hiszem ezt csak már nem kell bővebben magyarázom .... Végre is megírtam a tárczát. Hát mit is tehettem volna egyebet? Most azután itt ülök, és töröm a fejem, hogy is kezdjek csak bele. Hiszen tudom én azt, hogy Jókai milyen érzést támaszt egy-egy munkájával, érzem én azt, mikor belemarkol az ember lelkébe, megrendít, felemel, visz magával úttalan­ utakon, gyötör, kínoz, hogy aztán annál nagyobb gyönyörbe fullasszon ben­nünket, de ha érzem is miképen bírjam mindazt le is írni? Kedves Szerkesztő Úr ! Bocsásson meg ne­kem, de én Jókai Mórról nem bírok írni. Ha­talmas egyénisége, páratlan zsenialitása le­fegyverez ; leteszem a tollat, de nem anélkül mégse, hogy ne kérném a magyarok Istenét, éltesse őt viruló egészségben a magyar nem­zet örömére sokáig ! Kaufman Béla: * Önt uram lebilincselte a nagy író szel­leme nagysága és ennek folytán nem képes, mint mondja, Jókaink 50 éves irói jubileuma alkalmára annak rendkívüli változatos és lényegben gazdag életéről írni. Igen, erre gyöngének érzi magát Jókai nagysága ereje mellett, méltatlannak arra, hogy róla írjon. És igaza van, mert nem csak készült­ség, tárgyismeret kell ahoz, hogy Jókairól írjunk, hanem ihletség is és én azért mély­­tanulom helyzetét, mert magam is olyféle lázban szenvedek, és így nem annyira i­ok, mint inkább leírok egyet-mást, mit nálunk­nál avatottabb tollnak írtak Jókainkról. Egyike szerintem legavatottabbak közül »Adams Edmondné asszony« Francziaország e kitűnő irónéja. E nemes tölgy itt Magyarországon is járt és itt ismerkedett meg Jókaival, kiről később a »Magyarok Hazája« czímű könyvében kö­vetkezőleg emlékszik meg : »Francziaországban, hol oly keveset tö­rődnek Európa nevezetes férfiaival, Jókai neve mégsem idegen azok előtt, akik olvasni szoktak. Ha, műveit nem olvasván, igazi ér­tékét nem ismerik is, sokan tudják, hogy az érték megvan, s készek azt megis­merni. 3 .­­ ■ „ 'V r'ívv. Az országos gépész egyesül­et legközelebbi választmányi gyűlését január hó 7-én dél­után 4 órakor tartja, melyre a választ­mányi tag urak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. A múlt havi választmányi gyűlés jegyző­könyvének felolvasása és hitelesítésére. 2. Kandidáló bizottság magválasztása. 3. Lap-ügy. 4. Indítványok. Az elnökség. Iparvédelmi eszközök. II. Modell-, minta- és védjegylajstromozás. Írta : Kaufman Béla. A modern iparűző államokban a modell-, minta- és védjegy éppen olyan, sőt talán még nagyobb fontossággal bír, mint a sza­badalom Fel is ismerték az államok, mi­hamar ezen iparvédelmi eszközök rendkí­vüli fontosságát, a­mit leginkább bizonyít az ezekre vonatkozó rendeletek és intéz­kedések terjedelmessége és szabatossága, nemkülönben az a rendkívüli gondosság, a­melyben ez intézmények részesülnek. Eléggé sajnos körülmény azonban, ami viszonyainkat véve alapul, hogy az érdekelt közönség maga sincs tisztában ezen ipar­védelmi eszközök fogalmával. Nem tud ugyanis megkülönböztetést tenni arra nézve, hogy czéljainak mily irányú intézkedés felel meg leginkább, miből kifolyólag aztán szá­mos esetben félreértés, sőt anyagi károso­dás is háramlik a hibás intézkedést tett félre. Vannak természetesen nagyon sokan olyanok is, a­kiknek még absolute tudomá­suk sincs ilyen iparvédelmi eszközök léte­zéséről. Ezen episodok azonban mit sem vonnak le, ezeknek az ipar és kereskedelemre ki­ható rendkívüli fontosságukból. A modell-, mint a- s védjegy belajstromo­­zásnál is, — éppen úgy mint a szabadalom megadásánál — első­sorban az jön tekin­tetbe, hogy a belajstromozás végett benyúj­tott tárgy, mennyiben felel meg az újdon­ság követelményének , valamint hogy nem lajstromozható egy már előzőleg lajstromo­zott tárgyhoz vagy etiquette-hez feltűnően hasonló vagy éppen részben megegyező mo­tívumokból összeállított védjegy sem. A modell-, minta- és védjegy egymás kö­zötti és egymástól lényegesen eltérő ismérvei a következők : 1. Modell-lajstromozás. Ez alatt olyan tárgyak védelmét értjük, a­melyeknek felü­lete plasztikus, tehát valamely géprész, házi­eszköz, piperetárgy, illetőleg olyan öntött vagy faragott tárgy, melynek szerkezete nem lévén, nem is szabadalomképes. 2. Minta-lajstromozás. Azon esetben fo­ganatosítható, ha a kért védelem lapos fe­lületű tárgyra vonatkozik. Ilyenek pl. a szí­nezett nyomtatványok, plakátok, szövészeti minták stb. 3. Védjegy-lajstromozás azon esetben történik, ha a kereskedő vagy iparos, az

Next