Magyar Gépipar, 1895 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1895-01-01 / 1. szám

Előfizetési árak Egész évre ...fi frt Negyed évre . 1 frt 50 Fél évre ...........3 frt Egyes szám. .30 kr. Az orsz. gépész-egyesület tagjainak egész évre 4 frt. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. GÉPÉSZETI ÉS FÖLDM1VELÉSI SZARKÖZLÖNY AZ ORSZÁGOS GÉPÉSZ-EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Felelős szerkesztő : HORVÁTH JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Az országos gépész-egyesületi helyiségben Budapest YIII, Nap-utcza 19. sz. a. T. olvasóinkhoz! Felkérjük t. olvasóinkat, hogy la­punkra előfizetni szíveskedjenek. Mindig azon voltunk és vagyunk, hogy oly lappal szolgáljunk olvasóink­nak, mely a messzebb menő igénye­ket is kielégíti, mit annál jobban fogunk elérhetni, ha a közönség s különösen a gépészi téren működők előfizetéseikkel lapunkat támogatni fogják. Előfizetési árak: Egész évre ... 6 frt. Fél „ . . . 3 ,, Az orsz. gépészegyesület tagjainak egész évre 4 frt. Az előfizetés beküldésének leg­kényelmesebb módja postai utalvány­nyal eszközölhető ; e czélból lapunk­hoz mellékelve küldjük az utalványt, mit csak egyszerűen kitölteni kell. Egyúttal kérjük a lak- és hely- czimet pontosan kiírni, hogy a lapot biztos kézhez küldhessük. Hazafiui kérésünket ismételve, mint a lap kiadótulajdonosa: az országos gépészegyesület (Budapest, nap-utcza 19. sz. a.). Budapest, 1895. január 1. A „Magyar Gépipar“ jelen számá­val létének, működésének negyedik évfolyamába lépett. Megnyugvással tekintünk rövid, de aránylag mégis elég hosszú múltúnkra, mert legjobb tudomásunk szerint szolgáltuk úgy a magyar gépipart, mint annak műve­lőit: a magyar gépészeket. Iparkod­tunk a magyar gépiparnak minden terén érvényt, tisztességet szerezni s azt érdeme szerint méltattuk min­den időben és körülmények között. Fájdalom, nem dicsekedhetünk azzal, hogy a magyar gépgyárosi kar ben­nünket e pionír munkában kellőleg támogatott volna, s ha eltekintünk azon kevés kivételtől, kik ügyünket a magukévá tették s tettel, tanácscsal voltak irántunk minden alkalomkor, — miért őszinte hálával tartozunk és ezt leróni el nem mulaszthatjuk — vajmi kevés támogatásban része­sültünk a nagy többség részéről. Hideg tartózkodással viseltetnek a magyar érzelmű ügyek iránt — és az leginkább azért van. mert ők nem magyarok, érzékük igy nincs, de nem is lehet a magyar törekvések iránt; sőt sok esetben fájdalmasan kellett tapasztalnunk, hogy tudások­ról, ténykedéseikről az idegen szak­lapokból kellett értesülnünk, tudó- j mást szereznünk — és ez igazolja j leginkább érzékük hiányát a magyar irány és magyar eszme művelődés iránt. Ily körülmények között valóban nem volna csoda, ha pionír munkánk­ban megzsibbadnánk, ellankadnánk. Mi azonban mindig jobbfelé te­kintve reméltük és reméljük, hogy majd máskép lesz az, csak kitartás. Bár ha t. olvasóink is úgy volnának meggyőződve, hogy csak kitartás s majd jobbra fog fordulni viszonyunk — és megérjük azt az időt, mikor majd tettreképes egyének nem azt fogják mondogatni, hogy „nem érünk rá, mással vagyunk elfoglalva“ stb. stb. mikor arra kérjük, hogy tudá­sukból juttassanak valamit a „Magyar Gépipar“ olvasói számára! De ha el­tekintünk a magunk, úgy szólván házi ügyünktől, minden téren, sőt az egész vonalon huzavonatot látunk, sehol az összetartást, sehol az össze- müködóst, sőt bizonyos irigység jel­lemzi a mai társadalmat. Egyik irigyli a másik tudását, előrehaladá­sát — s mégis mily rohamosan tör előre a tudósvilág. Vagy talán ép ezért, mert a kölcsönös irigység ser­kent nagyobb és nagyobb tettekre? Úgy kell lenni — legalább minden jel arra vall! A magyar nemzet ezer évi fenn­állásának megünneplésére készül, a

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents