Magyar Gépipar, 1895 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1895-01-01 / 1. szám

1895. január 1. MAGYAR GÉPIPAR melynek aczélrugóját egy palladium keve­rékből készült rugó helyettesíti. Ha a fali órákat áthelyezzük, mindig ki kell belőle venni az ingát; minden órának egészen egyenesen kell állni, vagy függni, a­mit vizmértékkel mérhetünk meg legpon­tosabban. Ha nincs vízmértékünk, indítsuk meg az ingát és addig igazítsuk az órát, a­míg tökéletesen szabályos a ketyegése. Ha egy ütő órát fölhúzunk, nem szabad a nagy mutatót tovább mozdítani, míg az ütés el nem hangzott. A hibás ütést úgy kell helyrehozni, hogy a kis mutatót arra a számra teszszük, melyet éppen üt és úgy forgatjuk tovább, míg összeegyez. Mikor a nagy mutató a Nit-esen van és az óra csak felet üt, akkor hirtelen körül kell forgatni a mutatót, hogy az ütőszerke­zet ne érjen rá ütni. A mutató mindenkor balról jobbra forgat­tatok. Az ingaóra szabályozásánál az ingát meg kell hosszabbítani ha siet, és meg kell rövi­díteni, ha késik. Tudomány a házban. A légvonatról. Mikor a levegő megmeleg­szik, minden részecskéje kitágul, ha pedig lehűl, a részecskék mind összehúzódnak, mind a két esetben a levegőben mozgás tá­mad, szél vagy léghuzam. Igen könnyen meggyőződhetünk róla, ha télen rést hagyunk egy fűtött és egy fűtet­­len szoba közt; két légáramlatot fogunk ész­lelni, egy felsőt, a meleg szobából a hidegbe, és egy alsót a hideg szobából a melegbe. Ha olyankor égő gyertyát tartunk a nyílás­hoz, könnyen észlelhetjük a légmozgás irá­nyát. Két fajta szelet különböztetünk meg: a rendes, általános szeleket és a helyi szele­ket. Az egyenlítő vidékeiről fölszál a forró levegő és szél alakjában igyekszik a föld sarkai felé , onnan pedig a hideg szelek szorosan a földhöz lapulva az egyenlítő felé fújnak. Ezeket nevezik : passzát szeleknek. A helyi szelek nagyon sokfélék és min­denféle okból származhatnak, sokszor azon­ban egy-egy rendes irányban haladnak a vidékek szerint. A természetben fontos szerepük van, nagyban termékenyítik a növényeket, mert a himport messze elviszik, a levegőt felfris­sítik, észak felé fújják a dél langyos fugal­­mát. A tenger felől hozzák az esőterhes­­felhő­ket, melyeknek jótékony öntözése nél­kül csakhamar sivatag lenne kiszárad föl­dünkből. Néha nagyon megvadul a jótékony szél és cziklon­ná fajul, két ellenséges légáram találkozásából. Jaj a szegény hajónak mely bekerül, miután körben forog az a szélosz­lop, a kellő közepén nagy csend van, de a be- és kijutás a legnagyobb veszedelem. Van­nak szárazföldi forgószelek is, melyek egész falukat, hidakat, erdőket szétrombolnak. A szélirányokat egy sugaras csillagalakon jegyzik meg, melynek »szélrózsa« a neve és a tengerészek sokat használják. Anemométer a neve annak a gépezetnek, melylyel a szél sebességét határozzák meg. Fresnel tudós kiszámította, hogy a szél maximális nyomása négyszögméterenként 275 kilónyi súlynak felel meg. 3. A tisztikar felmentése. 4. Az uj tisztikar megválasztása. 5. Az 1895. évre szóló költség előirányzat. 6 Az alapszabályok módosításának tár­gyalása. 7. Indítványok. Minden indítványt tevő tartozik 8 nappal előbb az elnökségnél írásban bejelenteni indítványát. RENDEZŐ-BIZOTTSÁGI HÖLGYEK: Stefko Károlyné rendező bizottsági hölgyek elnöke Ányos Jánosné Kurucz Kálmánná Bolygó Elekné Lamberth Vilmosné Boros Ilka Lontay Jánosné Borbély Karolin Máris Jánosné Czitta Jánosné Nagy Teréz Daróczy Rozika Nemes Ferenczné Haál Anna Nemes Teréz Gremsperger Imréné Opanszky Júlia Gregor Józsefné Pagátcs Györgyné Greger Edéné Pintér Jánosné Haverland Antalné Pöschl Mártonná Hallasy Jusztin Pour Ferenczné Heiszler Gyuláné Rosenfeld Lujza Herczegh Lászlóné Schultze Ernőné Herpich Pálné Tetlák Gyuláné Holczer Béláné Tasner Róza Hollósy Gyuláné Tóth Ida Horváth Gyuláné Tóth Ilonka Kemény Vilma Vagányi Teréz Korén Jánosné Vagányi Ilonka Zöld Pálné RENDEZŐ--BIZOTTSÁGI URAK: Ányos János Mojzsik János Bittner András Oestereicher Jenő Biber Ágoston Pogáts György Brahhma Sámuel Pelles Ferencz Bolygó Elek Pintér János Czitta János Polyák Kálmán Dömötör László Paór Ferencz Fatér Lajos Porubszky Győző Faitschek Károly Pöschl Márton Haverland Antal Lafcsák László Handl János Szlatinyi Péter Heiszler Gyula Szeiler Győző Herczegh László Schwartz Antal Herpich Pál Szőllösy János Holczer Béla Szikora Gyula Horváth Gyula Szvittana Árpád Hollósy Gyula Schultze Ernő Jankovich Sándor Tetlák Gyula Kemény Béla Zákányi Ferencz Máté János Zöld Pál: Az országos gépészegyesü­let i99s. január 27-én tartandó rendes közgyű­lésen igen sok, nagy fontosságú tárgy kerül elintézés alá, de legfontosabb az idők folyama alatt szükségessé vált alapszabályok megváltoztatása, illetve annak tárgyalása. Egyleti életünkben ez fordulópontot fog képezni, ezért azon őszinte kérelemmel fordulok leginkább a vidéken lakó tagtársak­hoz, hogy lehetőleg nagy számmal je­lenjenek meg e gyűlésen, esetleg meg­bízottakat jelezzenek. Nem különben a helyben lakó tag urakat is felkérem e gyűlésen való megjelenésre. Stefko Károly ex­elnök,­ ­ mint arra, hogy a szelep esése — saját súlyánál fogva — előidéztessék, a csap ki­nyitása szolgál. A második főrendezetnél, mely egyébként az elsőhöz hasonlóan működik, az újra felnyitás másképpen történik, ugyanis egy szárnycsap által. Ennek alsó része egy kup­­olad duzzadékkal bir, szabályos fokokkal zárva el egy kis nyílást mely szabadon kívülre szolgál. Ha a csavar leszáll, a nyilason keskeny gőzár tolul ki, a gépész netalán vigyázatlan­ságból e csavart oly helyzetben hagyja, mely a szelep működését megakadályozná. Hogy pedig a szelep egyúttal automaticus dugitóul és gőzszelentyűül is szolgáljon, alsó részén egy más szárnycsavarral van ellátva, mely a szelep bezárását puszta kézzel lehe­tővé teszi. Az ország­os g­épészegyesület 1895. ja­nuár hó 6-án d. u. 3 órakor tartja rendes választmányi gyűlését, melyre a t. választ­mányi tag urak tisztelettel meghivatnak Tárgyak: 1. Az 1894. nov. 11-én tartott választ­mányi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. Az 1894. decz. 9-én tartott választ­mányi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Az alapszabály módosítási tervezet tár­gyalása. 4. Belügy. 5. Indítványok és jelentések. Az elnökség. Meghívó. Az orsz. gépészegy­es­ü­­let 1895. évi január hó 27-én, délután 3 órakor a „Köztelek“ (Üllői­­út) nagytermében rendes évi közgyűlést tart, melyre a t. egyesületi tagokat tisztelettel meg­hivatnak. Tárgyak: 1. Évi jelentés. 2. Számvizsgáló bizottság jelentése. Meg híré). Az orsz. gépészegyesület 1895. év január hó 19-én a régi polgári lövölde uj díszesen berendezett helyiségében ( Rottenbiller - utcza 3716 szám alatt), zártkörű bált rendez, melyre a t. tagtárs urakat b. családjával tisztelettel meghívja a rendezőség. Ez alka­lomra Joanovics Milutin Il­od titkár úr egy „Gépész-Csárdást“ írt, melyet egyesüle­tünknek ajánlt. A zenét Kecskeméti Lajos nemzeti zenekara szolgáltatja. A bál kezdete este 8 órakor. Előre váltott jegyek : Személyjegy 3 korona (1 frt 50 kr), család­­jegy 6 korona (3 frt). Pénztárnál váltott jegyek: Személyjegy 4 korona (2 forint), családjegy 8 korona (4 frt). A tiszta jöve­delem az egyesületi könyvtár alap javára for­­díttatik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek az egye­sület helyiségében (Nap­ utcza 19), a rendező bizottsági hölgyeknél s a rendező bizottsági tag uraknál kaphatók. A rendezőség. RENDEZŐ-BIZOTTSÁG : Miroczky János e­lnök Máris János Lontay János alelnök alelnök Rosta János Glaser Ignácz főpénztiros­gazda Gremsperger Imre Nemes Ferencz Korén János pénz­tárnok­ok Joannovits Milutin Fekete István Greger Ede jegyzők Lamberth Vilmos Friedrichkeit Imre Gregor József Márton Ferencz ellenőrök

Next