Magyar Gépipar, 1895 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1895-01-01 / 1. szám
1895. január 1. MAGYAR GÉPIPAR melynek aczélrugóját egy palladium keverékből készült rugó helyettesíti. Ha a fali órákat áthelyezzük, mindig ki kell belőle venni az ingát; minden órának egészen egyenesen kell állni, vagy függni, amit vizmértékkel mérhetünk meg legpontosabban. Ha nincs vízmértékünk, indítsuk meg az ingát és addig igazítsuk az órát, amíg tökéletesen szabályos a ketyegése. Ha egy ütő órát fölhúzunk, nem szabad a nagy mutatót tovább mozdítani, míg az ütés el nem hangzott. A hibás ütést úgy kell helyrehozni, hogy a kis mutatót arra a számra teszszük, melyet éppen üt és úgy forgatjuk tovább, míg összeegyez. Mikor a nagy mutató a Nit-esen van és az óra csak felet üt, akkor hirtelen körül kell forgatni a mutatót, hogy az ütőszerkezet ne érjen rá ütni. A mutató mindenkor balról jobbra forgattatok. Az ingaóra szabályozásánál az ingát meg kell hosszabbítani ha siet, és meg kell rövidíteni, ha késik. Tudomány a házban. A légvonatról. Mikor a levegő megmelegszik, minden részecskéje kitágul, ha pedig lehűl, a részecskék mind összehúzódnak, mind a két esetben a levegőben mozgás támad, szél vagy léghuzam. Igen könnyen meggyőződhetünk róla, ha télen rést hagyunk egy fűtött és egy fűtetlen szoba közt; két légáramlatot fogunk észlelni, egy felsőt, a meleg szobából a hidegbe, és egy alsót a hideg szobából a melegbe. Ha olyankor égő gyertyát tartunk a nyíláshoz, könnyen észlelhetjük a légmozgás irányát. Két fajta szelet különböztetünk meg: a rendes, általános szeleket és a helyi szeleket. Az egyenlítő vidékeiről fölszál a forró levegő és szél alakjában igyekszik a föld sarkai felé , onnan pedig a hideg szelek szorosan a földhöz lapulva az egyenlítő felé fújnak. Ezeket nevezik : passzát szeleknek. A helyi szelek nagyon sokfélék és mindenféle okból származhatnak, sokszor azonban egy-egy rendes irányban haladnak a vidékek szerint. A természetben fontos szerepük van, nagyban termékenyítik a növényeket, mert a himport messze elviszik, a levegőt felfrissítik, észak felé fújják a dél langyos fugalmát. A tenger felől hozzák az esőterhesfelhőket, melyeknek jótékony öntözése nélkül csakhamar sivatag lenne kiszárad földünkből. Néha nagyon megvadul a jótékony szél és cziklonná fajul, két ellenséges légáram találkozásából. Jaj a szegény hajónak mely bekerül, miután körben forog az a széloszlop, a kellő közepén nagy csend van, de a be- és kijutás a legnagyobb veszedelem. Vannak szárazföldi forgószelek is, melyek egész falukat, hidakat, erdőket szétrombolnak. A szélirányokat egy sugaras csillagalakon jegyzik meg, melynek »szélrózsa« a neve és a tengerészek sokat használják. Anemométer a neve annak a gépezetnek, melylyel a szél sebességét határozzák meg. Fresnel tudós kiszámította, hogy a szél maximális nyomása négyszögméterenként 275 kilónyi súlynak felel meg. 3. A tisztikar felmentése. 4. Az uj tisztikar megválasztása. 5. Az 1895. évre szóló költség előirányzat. 6 Az alapszabályok módosításának tárgyalása. 7. Indítványok. Minden indítványt tevő tartozik 8 nappal előbb az elnökségnél írásban bejelenteni indítványát. RENDEZŐ-BIZOTTSÁGI HÖLGYEK: Stefko Károlyné rendező bizottsági hölgyek elnöke Ányos Jánosné Kurucz Kálmánná Bolygó Elekné Lamberth Vilmosné Boros Ilka Lontay Jánosné Borbély Karolin Máris Jánosné Czitta Jánosné Nagy Teréz Daróczy Rozika Nemes Ferenczné Haál Anna Nemes Teréz Gremsperger Imréné Opanszky Júlia Gregor Józsefné Pagátcs Györgyné Greger Edéné Pintér Jánosné Haverland Antalné Pöschl Mártonná Hallasy Jusztin Pour Ferenczné Heiszler Gyuláné Rosenfeld Lujza Herczegh Lászlóné Schultze Ernőné Herpich Pálné Tetlák Gyuláné Holczer Béláné Tasner Róza Hollósy Gyuláné Tóth Ida Horváth Gyuláné Tóth Ilonka Kemény Vilma Vagányi Teréz Korén Jánosné Vagányi Ilonka Zöld Pálné RENDEZŐ--BIZOTTSÁGI URAK: Ányos János Mojzsik János Bittner András Oestereicher Jenő Biber Ágoston Pogáts György Brahhma Sámuel Pelles Ferencz Bolygó Elek Pintér János Czitta János Polyák Kálmán Dömötör László Paór Ferencz Fatér Lajos Porubszky Győző Faitschek Károly Pöschl Márton Haverland Antal Lafcsák László Handl János Szlatinyi Péter Heiszler Gyula Szeiler Győző Herczegh László Schwartz Antal Herpich Pál Szőllösy János Holczer Béla Szikora Gyula Horváth Gyula Szvittana Árpád Hollósy Gyula Schultze Ernő Jankovich Sándor Tetlák Gyula Kemény Béla Zákányi Ferencz Máté János Zöld Pál: Az országos gépészegyesület i99s. január 27-én tartandó rendes közgyűlésen igen sok, nagy fontosságú tárgy kerül elintézés alá, de legfontosabb az idők folyama alatt szükségessé vált alapszabályok megváltoztatása, illetve annak tárgyalása. Egyleti életünkben ez fordulópontot fog képezni, ezért azon őszinte kérelemmel fordulok leginkább a vidéken lakó tagtársakhoz, hogy lehetőleg nagy számmal jelenjenek meg e gyűlésen, esetleg megbízottakat jelezzenek. Nem különben a helyben lakó tag urakat is felkérem e gyűlésen való megjelenésre. Stefko Károly exelnök, mint arra, hogy a szelep esése — saját súlyánál fogva — előidéztessék, a csap kinyitása szolgál. A második főrendezetnél, mely egyébként az elsőhöz hasonlóan működik, az újra felnyitás másképpen történik, ugyanis egy szárnycsap által. Ennek alsó része egy kupolad duzzadékkal bir, szabályos fokokkal zárva el egy kis nyílást mely szabadon kívülre szolgál. Ha a csavar leszáll, a nyilason keskeny gőzár tolul ki, a gépész netalán vigyázatlanságból e csavart oly helyzetben hagyja, mely a szelep működését megakadályozná. Hogy pedig a szelep egyúttal automaticus dugitóul és gőzszelentyűül is szolgáljon, alsó részén egy más szárnycsavarral van ellátva, mely a szelep bezárását puszta kézzel lehetővé teszi. Az országos gépészegyesület 1895. január hó 6-án d. u. 3 órakor tartja rendes választmányi gyűlését, melyre a t. választmányi tag urak tisztelettel meghivatnak Tárgyak: 1. Az 1894. nov. 11-én tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. Az 1894. decz. 9-én tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Az alapszabály módosítási tervezet tárgyalása. 4. Belügy. 5. Indítványok és jelentések. Az elnökség. Meghívó. Az orsz. gépészegyesület 1895. évi január hó 27-én, délután 3 órakor a „Köztelek“ (Üllőiút) nagytermében rendes évi közgyűlést tart, melyre a t. egyesületi tagokat tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. Évi jelentés. 2. Számvizsgáló bizottság jelentése. Meg híré). Az orsz. gépészegyesület 1895. év január hó 19-én a régi polgári lövölde uj díszesen berendezett helyiségében ( Rottenbiller - utcza 3716 szám alatt), zártkörű bált rendez, melyre a t. tagtárs urakat b. családjával tisztelettel meghívja a rendezőség. Ez alkalomra Joanovics Milutin Ilod titkár úr egy „Gépész-Csárdást“ írt, melyet egyesületünknek ajánlt. A zenét Kecskeméti Lajos nemzeti zenekara szolgáltatja. A bál kezdete este 8 órakor. Előre váltott jegyek : Személyjegy 3 korona (1 frt 50 kr), családjegy 6 korona (3 frt). Pénztárnál váltott jegyek: Személyjegy 4 korona (2 forint), családjegy 8 korona (4 frt). A tiszta jövedelem az egyesületi könyvtár alap javára fordíttatik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek az egyesület helyiségében (Nap utcza 19), a rendező bizottsági hölgyeknél s a rendező bizottsági tag uraknál kaphatók. A rendezőség. RENDEZŐ-BIZOTTSÁG : Miroczky János elnök Máris János Lontay János alelnök alelnök Rosta János Glaser Ignácz főpénztirosgazda Gremsperger Imre Nemes Ferencz Korén János pénztárnokok Joannovits Milutin Fekete István Greger Ede jegyzők Lamberth Vilmos Friedrichkeit Imre Gregor József Márton Ferencz ellenőrök