Magyar Gépipar, 1902 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1902-01-01 / 1. szám

1902 január 1. MAGYAR GÉPIPAR­I részét visszanyerjük azon erőknek, melyek egy nagy vasműnél veszendőbe mennek. Ezen idő óta működik egy motor éjjel­nappal, a nyers gáz által táplálva, amelyet jelenleg a kazánok alatt szoktak elégetni. Egy dynamot hajt anélkül, hogy alkatrészén a legcsekélyebb rongáltság volna észlelhető. Ezen eredményt semmi más géppel nem ér­ték még el a mai napig. Az a körülmény, hogy más ilyen beren­dezésnél a nagyolvasztók gázaival elszálló port el kellett választani, igen komplikált vezetéket tett szükségessé, gyakori üzemza­vart okozott, ami ipari telepeknél elsőrendű fontosságú kérdés, és ami a Cockerill-mo­­toroknál elesik. Ezen úton haladva Cockerillék 600, 1200 és 2500 lóerős motorokat is készítettek. Az első 600 lovas egy hengerű gép, a legnagyobb amit máig csináltak, 1899. novembere óta jár és a nagyolvasztók fujtatóját hajtja. Egy szakemberekből álló bizottság vizsgálatainak és kísérleteinek vetették alá, melyek a legfé­nyesebb eredménynyel jártak. Típusát mel­lékelt ábra mutatja, mely a Társaság által az 1900. évi párisi világkiállításon bemuta­tott gépet ábrázolja. A gép óriási arányai mindenkit ámulatba ejtettek. Az elért eredmény valóságos forradalmat okozott a vasiparban és a legnagyobb válla­latok : Schneider Francziaországban, Brat­­feld Danek Társ. Ausztriában, Märkische Maschinenbau Anstalt stb. siettek berendez­kedni, úgy hogy 1900-ban már több mint 35.000 lóerőt tett ki a Cockerill-motorok teljesítménye. Az ipar szempontjából talán nem is szük­séges visszatérünk a rendszer ökonomikus voltára, amennyiben 4-6-szor kevesebbet fogyaszt, mint egy jó gőzgép, és feleslegessé teszi a költséges és kényes kazántelepeket. Egy nagyolvasztó, mely 24 óránként 100 tonna vasat ad, több mint 200.000 köbmé­ter gázt termel, ami 2800 lóerőt képvisel ; a veszteségek leszámításával, ebből ezen rendszer segélyével 2000 lóerőt hasznosít­hatunk, ami eddig teljesen elveszett. Ha a dolgot az elektromosság szempont­jából vizsgáljuk, látjuk, hogy gazdaságosság szempontjából vele egy hajtóerő sem ha­sonlítható össze. Sokan olyan fontosságot tulajdonítanak ezen felfedezésnek, hogy hatását olyannak tartják, mint a gőzgépé volt a múlt században. Lokomotivok a párisi kiállításon. (Vége.) A magyarországi lokomotivok. A magyar államvasutak Atlanticja. A Góliáthrendszerű sínek behozatalával megen­gedett nagyobb tengelymegterhelés, a magyar államvasutakat egészen új, a legmodernebb szerkezetek közé sorozható lokomotiv-típus alkotására készítette. Ez a típus jelenté­kenyen eltér a tradicionális szerkezetektől. A régi külső keretek, Hali-féle forgattyúk, felső teherhordórugók és fix forgóvázcsapok valamint a forgóváztengely túlságos megter­helése helyett a modern felfogás szerint belső kereteket, normális forgattyúkat és mozog­ható forgóvázcsapot alkalmaztak, a forgóváz egy-egy tengelyét pedig csak l­.s­­ súlylyal ter­helték meg, míg a hajtó- és kapcsolótengelye­ket 15-5 t.-val. A fűtőfelszín nagyobbításával járó tetemes súlyt, mint a bevezetésben em­lítettük, az 5-ik tengely veszi fel. A többi kiállított Atlantic gépekkel való összehason­lítást legjobban megkönnyíti alábbi táblázat, melyben azok fontosabb méreteit állítottuk össze, megjegyezve, hogy ebbe a bajor előfo­­gató gépet is felvettük, mivel ez menetközben tisztán Atlantic-gép. Noha a szóbanforgó lokomotivokat az oszt­rák északi vasút gépének kivételével, mind egyidőben közvetetlenül a kiállítás előtt épít­tették, bizonyos tekintetben méreteik, külö­nösen a hajtókerekek átmérőjét és a kap­csoló rudak hosszúságát illetőleg, hasonlók, így az utóbbiak jóval kisebbek, mint az ed­digi American tipusé, különösen a franczia 4-hengerű rendszerrel szemben ; közel egyenlő­­ nagy a lokomotív teljes kerékállása is, mely­­ mindenhol túlhaldja a 8 m.-t és a kazán­­tengely magassága, mely a 2500 mm.-t ha­ladja túl. A kazántengely magassága dolgában csak az Etat gépe múlja felül a M. Á. V. Atlantic lokomotivját. Ehhez a magas elhelyezéshez mindenesetre hozzájárult az a körülmény, hogy eltérve a többi Atlantictól, a kapcsolt kerékpár tengelyét a tűzszekrény alatt ren­dezték el. Értesülésünk szerint ezt a súly helyes szétosztása kívánta. A­mint a beve­zetésben kifejtettük, a jelenlegi felfogás sze­rint a magas fekvés a gép javára vall, a­mint ezt a próbamenetek is bebizonyították, mert a lokomotív járása, erős ívekben, ma­gas sebességek mellett is feltűnően sima volt. Az összeállítás még a hosszabb tűzcsövek átalános alkalmazását és tapadó, valamint az összes súly értékeinek hasonlóságát is mutatja. A gép általános elrendezését illetőleg tel­jesen eltér az eddigi négyhengerű tandem­­típustól és csak 2 külső hengere van, melyek 500, illetőleg 750 mm. átmérőjükkel és 680 milliméter löketükkel, eléggé imponálnak. A részletes leírásra áttérve látjuk, hogy a ka­zán átalános szerkezetében hasonló a szab­ványoshoz. A tűzszekrény a belső keretek miatt jóval szűkebb, mint a rési szerkezet­ben. Feltűnő a tűzszekrény szűkítése a csö­vek és a rostély között. Ez részint a külső állókazán alakjától ered, de az is lehet, hogy ily módon a legjobban terhelt támaszcsava­rok nagyobb hoszszát akarták elérni. A támaszcsavarok anyaga vörösréz, mivel az eddig használt mangánréz nem vált be, néha tömeges szakadások fordultak elő. Ha­sonló okból a porosz államvasutak is kikü­szöbölték a mangánbronzot és mangánaczélt. A fedélhorgonyok lágy folyasztott vasból ké­­szítvék, az első 3 sor mozogható. A hosszanti kazánt 3 dob alkotja. A mellső és hátsó dob i ban gőzkúpok vannak, melyeket 300 mm. hosszú gőzcső köt össze. A kúpok alsó ré­szeiben vizelválasztókat rendeztek el. A tűz­­csöveknek a tűzszekrény felőli végett vörös-A párisi világkiállításon bemutatott Atlantic lokomotivok főbb méretei. Nord­stat Baldwin Szász Bajor áll. vasút áll. vasút Magyar áll. vasút Kaiser Ferdinand Nordbahan m 1 1­­ m­itörtén Hengerátmérők........................................ 340,560 438 350,550 440,650 500.750 470 llengerlöket.............................................. 640 660 660 630 680 600 Hajtókerék................................................ 2040 2140 1980 1870 2100 2000 Forgóvázkerék . ....................................... 900 914 1045 1000 1040 1010 Futókerék................................................ 1420 1377 1045 1000 1040 1010 Telj­es keréktávolság............................... 8200 8130 9150 8940 8665 8360 Forgóváz keréktávolság......................... 1800 2100 2150 2380 2400 2200 Kapcsolt keréktávolság.­....................... 2150 2200 2150 1910 2420 2300 Rostélyfelszín m2................................... 2-u з.25 2« 2-8S 2-„o Közvetlen fűtőfelszin............................. 15'6 15'8 13 ■„ 12*7 133 12-, Összes fűtőfelszin................................... 211-n 194--165-0 210't 189 ■„ 151-7 1 Csövek száma ........................................ 126 246 223 238 289 229 Csövek átmérője...................................... 70 50 45 52 52 52-1 Csövek hosszúsága ................................. 4200 4590 470Э 5100 4500 4110 Kazántengely magas............................... 2520 2770 2600 2640 2700 2520 Tapadósúly­­............................................ 33-„ 32-6 33-0 28-,41-, 31-„ 28-„ Összes súly.............................................. 64-0 6315 67-(1 68„ 64-, 60-, 1

Next