Magyar Gépipar, 1909 (18. évfolyam, 1-21. szám)

1909-01-16 / 1. szám

1909. január 16. MAGYAR GÉPIPAR 100­­N— a) (O-a) 100X0-015 1-5 0-045 0-045 38-33 %) volna a gyantásolaj mennyisége a keverékben, így meg­állapítottuk, hogy e keverék 2/s­ része ásvány, 73-része (83-86%) gyantásolajat tartalmaz. f) A fagypont. Fagypont alatt azon alacsony hőfokot értjük, melynél az olajok folyós halmazállapotból a szilárd hal­mazállapotba mennek át. Érdekes, hogy fogyasztás­nál az állati és növényi olajok szilárd tömeggé lesznek, míg az ásványolajokból sokszor pa­raffin válik és kenőcsszerűvé változnak. A fagypont ismerete azért fontos, mert ezáltal kö­vetkeztethetünk a kenőanyagok ellenállási képességéről nagy hidegek iránt, így pl. az orosz ásványolajok fagypontja oly ala­csony, hogy a többi ásvány­olajokkal nemcsak, hogy felveszi a versenyt, sőt paraffint se választ ki. Nem lesz érdektelen tehát a fagypont meghatározásának leírása. A készülék, mely erre szolgál (4. ábra) „x“ próbaüveg­ből áll, melybe olajat öntünk. A próba­üveget „ya dugóval látjuk el, melyen át „ Z7“ hő­mérő vékonyított szára átha­tolva, a „ V“ olajba merül. Az ,,j/“ dugót, hogy ne egészen légmentesen zárjon, egy kis „г“ bemetszéssel látjuk el. Az így előkészített olajat fogyasztani többféleképen lehet. Az elv az, hogy a próba-4. ábra­­üveget oly anyaggal vegyük kívül A körül, mely meleget von el. (Pl. ha a próbaüveget wattával vesszük körül s reá éthert csepegtetünk, vagy alacsonyabb hőfokot elérendő az egészet jég és viz, vagy jég­ viz és konyhasó keverékébe állítjuk.) A meleg elvonás által elérhetjük azon hőfokot, melynél a próbaüveget felforditván, az olaj többé nem folyik s tökéletesen mozdulatlan marad, mikor is a hő­mérőn leolvasott hőfok, a fagypont. g) Olvadáspont. Olvadáspont azon hőfok, mely mellett konsistens zsírok elfolyósodnak. A vizsgálat meg­­ejtése itt is érdekünkben áll, mivel képesek leszünk annak eldöntésére, hogy mikép állja valamely kenőanyag a magasabb hőfokot. Hányszor történik meg, hogy a nap hevének kitett s konsistens zsírral kent csapágyban a zsir olvadni kezd s használhatatlanná válik ? Az olvadáspont meghatározását 5. ábra tünteti fel. A vizsgálandó zsirt egyenletes melegítés által felfolyós állapotba hozzuk s egy ,­m“ próbaüvegbe teszszük, melybe „p“ hőmérő nyúlik. 12—24 órai állás után az egészet „n“ üvegcsészébe — melyet előzőleg vízzel töltünk meg — helyezzük. A vizet lassan hevítve „0“ láng által, megfigyeljük’,,#“ hőmérőn azon hőfokot, melynél olvadni kezd, azután azon temperaturát, melynél teljesen elolvadt a zsír. Ekkor az első hőfok az olvadás kezdetét, a második a végét mutatja. E kettő középértéke lesz az olvadáspont. h) Végül ismertetem ezek után : a lobbanási s gyu­­ladási pont vizsgálatát. Ezen hőfokok ismerete különösen azon olajoknál érdekes, melyek gőzben mozgó gépelemek (dugattyú, tolattyú) kenésére szolgálnak. Mert ha figyelembe vesz­­szük, hogy a magas hőfokon könnyen elpárolgó részek a kenést, illetőleg elveszett anyagnak tekintendők, miért is oly anyagot (hengerolajat) használjunk, melynek molle­­kulái magasabb hőfoknál kezdjenek párologni, mint amily hőfokú gőzzel a gépelemeket mozgásba hozzuk. Álta­lános szabálynak vehető, hogy minél magasabb a lob­banási s gyuladási hőfok, annál nagyobb a kenőanyag tapadási képessége is. Az 6. ábra szerint a vizsgálathoz egy „I“ állványt veszszünk, melyre „I“ homokkal töltött vascsészét erő­sítjük. Az „I“ vascsészébe „m“ porczellántégelyt teszszük, melyet már előzőleg olajjal töltünk meg, úgy, hogy 8 mm. magas ár a csésze szélétől lefelé megmaradjon. Az „n“ hőmérőt azután — mely „k“ állványra van fel­függesztve — Bm“-be eresztjük be, figyelve, hogy a hőmérő alsó része legalább 20 mm. mélyen sülyedjen az olajba. Ezen előkészült után „l“-et „w“ lánggal hevítjük, így az „I“-ben lévő homok az„w“-ben lévő olajnak adja át a meleget, mely rövid idő múlva gázokat fejleszt. Ha most egy kis parányi lángocskát (vékony gázsugárka, vagy égő gyufa) az olaj felülete felett ides­tova mozgatunk, akkor azon hőfok, melynél az olaj fellobban, a lobbanási foka, míg azon hőfok, melynél az olaj égni kezd, a gyuladási hőfoka lesz a vizsgá­landó olajnak. E hőfokok leolvasása természetesen az thermo­­meteren történik, vigyázva azonban, hogy az égő olajból a hőmérőt hamarosan eltávolítva az „m“ tégelyben égő anyag egy fedőcskének „m“-re való helyezése által eloltassék. Kérjük­­. olvasóinkat, hogy szükségletüket mindig azon elegeknél fedezzék, melyek a lapunkban hirdetnek, hivatkozván lapunkra. 5. ábra. 3

Next