Magyar Gépipar, 1910 (19. évfolyam, 1-23. szám)

1910-01-10 / 1. szám

1910. január 10. ORSZÁGOS GÉPÉSZSZÖVETSÉG LAPJA 3 vákuum képződik, mivel a hengeren kívül az athmosferikus nyomás nagyobb, ennélfogva 8 a, 8 e-nél kevés levegő mennyi­ség jut a hengerbe, mely a vákuumban zavart idéz elő, hogy tehát a külső levegőnek a hengerbe való bejutását megakadá­lyozzák, evégből a megnevezett helyekre a gőzbeeresztő készü­léktől csövön kevés gőzt vezetnek. Ezen gőz a hengerbe jutott athmosferikus levegővel és a kipufogó gőzzel keveredik azon­nal kondenzálódik. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezen gőz hozzávezetés által a külső levegőnek a hengerbe való bejutását majdnem teljesen megakadályozzák. Ezen oknál fogva tartják czélszerűnek és alkalmazzák a tengelynél a labirintszerű tömítést. A csapágyak egészen kívül, a turbinahenger legvégén vannak. A csapágy­ csészéket a kis és közép nagyságú turbi­náknál bizonyos mennyiségű egymásra tolt csapágyhüvely képezi, a hüvelyek közé az olajszivattyú olajat nyom. A hüve­lyek közt levő olaj elősegíti a hüvelyeknek egymás közötti csekély mozgását és rugalmasságot ad a reá nehezedő forgó­tengelynek. Nagyobb gépeknél a csapágycsészék fehér fémmel vannak kiöntve, kívül golyóalakúak, hogy a csapágyban a ten­gely nehézkedése szerint könnyen foroghassanak. Az olajozás czéljára egy szelepnélküli szivattyú van alkalmazva­­. Ezen szivattyú a turbina alapjában levő olaj­kamrából szívja az olajat és a 10. számmal megjelölt csövön IV2 légkörnyomással a csapágyakhoz nyomja, honnét az ismét visszafolyik az olajtartóba. Ilyképpen a tengely és csapágy közti hézagot állandóan les légköri nyomás alatt levő olaj tölti meg. A turbinatengely egy olajfürdőben forgó csigaközlő­­művet hajt, mely az olaj szivattyút, gőzbebocsájtó és szabá­lyozó készüléket hozza mozgásba. A turbina többi alkatrészeit nem kenik, tehát a gőz közé olaj nem keveredik, ezáltal a kondenzvíz teljesen olajmentes marad, azt közvetlen a konden­zátorból kazántáplálásra használhatják. Igen érdekes módon történik a „Parsons“ t­urbinánál a gőzbeömlés szabályozása. Midőn már a főelzáró szelep 13., a kézikerék segélyé­vel 14. fölnyittatott, a frissgőzvezetőn 15., jövő gőz 16-nál belép a turbinahengerbe, az esetre, ha a föl­d alá mozgó dupla­­ülésű szelepen 17. átmehetett. Ezen szelep 17. nyitását és zárását közvetlen a szelepházra alkalmazott kis motor eszközli. A motor alkatrészei : egy gőzhenger 18., dugattyú 19., nyomó­rugó 20., gőzbeömlőnyilás 21., gőzkiömlőcsatorna 32, tolattyú­­szekrény 23., dugattyú-tolattyú 24. és a tolattyút mozgató rúd 25. A meghosszabbított szeleprúd 26., a duplaülésű szelep 17., a motor dugattyújával 19. szoros összefüggésben van. A gőz a dugattyú előtti gőztérből 27, a 21. nyíláson keresztül be­lép a dugattyú alá, a dugattyút 19. fölemeli, ezáltal a szelep 17. is fölnyílik, de mivel a tolattyúszekrény gőzkiömlőcsator­nájának 22. nyílása bővebb, mint ugyanannak beömlőcsator­nája 21., mely a tolattyú 24. által tétetik szabaddá, ennélfogva a dugattyú 19. alatt levő gőz a nyílásokon keresztül nagy sebességgel eltávolodik a dugattyú fölé és azt a nyomó-rugó 20. segélyével előbbi helyzetébe visszanyomja, ezzel egyidejű­leg a szelep 17. is bezárul. A tolattyút 24., a turbinatengely által hajtott csigaközlőmű, közhagyó és emelőkarok 25. kény­szerítik mozgásra oly gyorsan, hogy az — és vele együtt a kétüléses beömlőszelep is perc­enként 150—250-szer zárul­hat, aszerint, amint a turbinában a nyomáskülönbségek elő­­állanak. A dugattyú-tolattyú 24., folytonos mozgását a 28. összekötő rúd közvetítésével befolyásolja még a golyós szabá­lyozó (Regulator) készülék, mely egyszersmind összefüggésben van a rugósmérleggel 29. A rugós mérleg a turbina fordulat­számának beállítására szolgál. Ezen elrendelkezés által a turbina megterhelése­ szerint a tolattyú mélyebben va­l magasabban emelkedik a gőzbeömlőcsatorna 22., rövidebb vagy hosszabb ideig marad zárva, a duplaülésű szelep 17. emelkedése kisebb vagy nagyobb lesz, ennek következtében kevesebb vagy több gőz mehet a turbina belsejébe. Azon esetre, ha a turbina a normális fordulatszámot bizonyos mértékben túllépné, a golyós szabályozóval a főelzáró­szelepre közvetlen hatással működő biztosító készülék 30., van. A gőzbeeresztő-szelep 17-en kívül van még a „Parsons“­­turbinának egy másik szelepje i1, ez amint a rajzon látható, a gőzbeeresztő-kamra fölött van elhelyezve. Ha ezen szelep fölnyílik, akkor a gőzkamrából a második expanziós fokozatba vezető csatorna szabaddá tétetik, melyen keresztül a gőz egy része az első fokozatban fellépő körülményekhez képest a második fokozatba juthat. (Folytatása következik.) Visszatekintés az elmúlt évre. Most, mikor az 1909. évet lezárjuk, mikor az uj esztendőt kezdi meg szövetségünk, azt hisszük, nem lesz érdektelen a testület múlt évi mozgalmas, munkás tevékenységét vázlatban bemutatnunk. Legalább azok is tudomást sze­rezhetnek a letűnt év eredményéről, akik távol a köz­ponttól, a szövetségi élet minden mozzanatát nem kísér­hették mindig érdeklődő figyelemmel. Puszta adathalmo­­zatot, hideg számokat nyújtunk, de ezek beszélnek haladásról, fejlődésről, sőt buzdítani tudnak a jövőre nézve, hogy még fokozottabb munkásságot fejtsünk ki. 1909. január 1-jétől deczember 31-ikéig 274 új tag iratkozott be , viszont kilépett 16, kitöröltetett 340, meghalt 14. — Ma 240 nyugdíjra fizető tag van ; nyug­díjat élvez­­, akiknek a múlt évben 358­30 koronát folyósítottunk. Özvegyi végkielégítésben 5-en részesültek 2500 korona összeg erejéig. A nyugdíjalap vagyona 1909 deczember 31-én: 45.920'96 korona volt. Segély­ben kettő részesült a múlt évben. Szövetségi tagok 368-an fordultak állásért a központhoz, gépészt keres­tek tőlünk a géptulajdonosok és gyárosok közül 242-en, állást nyert 103 tag. Az özvegyek és árvák alapját központunk és a győri fiók gyarapította báli tiszta bevételeivel, továbbá a Simonffy-féle könyvekből befolyt vételár 395­79 koronával. (Itt megemlítjük, hogy Simonffy Béla ur által szövetségünknek az özv. és árvák alapja javára felajánlott könyvekből 1908 márcz. 14-től 1909 dec. 31-éig elkelt 57 drb 91'60 kor. értékben.) Lapunk megjelent 21-szer, 2-szer bővített tartalommal ; választ­mányi ülést tartottunk 12-t és 3 rendkívüli vál. ülést. A földműv. minisztériumtól fiókjaink részére 197 kötetből álló könyvtárat kaptunk. Zászló alatt Kossuth hamvaihoz vonultunk ki. Az ipartörvény revíziójánál tartott ankéten elnökünk szólalt fel érdekünkben, mint a szövetség képviselőinek egyike. A keresk. min.-tól lapunkra állami támogatást kértünk, melynek elnyerésére reményünk van. A lapfentartás 4351'81 koronába került, melyre csak 2258'­ korona térült meg bevételeinkből, a többit a tagsági díjak fedezték. Hogy a géptulajdonosok a gépészeket a szövetségtől kérjék és egyéb agációs célra 10.000 drb nyomtatványt bocsájtottunk ki, hirdettünk továbbá egyes napilapokban is. Fiókjaink száma a budaival gyarapodott. Két ízben tartott működésünk és könyveink vezetése fölött a felügyelettel megbízott hatóság vizs­gálatot, mely alkalmakkor kifogásolni való nem akadt. A múlt évben vezettük be a telefont is. A keresk. kor­mány támogatásával 6 tagunk tett külföldi tanulmány­utat, mely gazdag tapasztalatokat eredményezett. A múlt évben szövetségünkhöz 1629 levél érkezett, s 1483 választ adtunk. A f. év február 22-én rendezendő bálunkra fel­hívjuk összes tagjaink figyelmét ; tekintsék a szép czélt, melyre a tiszta jövedelmet fordítani akarjuk (özvegyek és árvák alapja). Jegyekért már most jelentkezhetni a szövetség hiv. helyiségében. Kérjük f. olvasóinkat, hogy szükségletüket mindig azon elemeknél fedezzék, melyek a lapunkban hirdetnek, hivatkozván lapunkra.

Next