Magyar Grafika, 1930 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1930-01-01 / 1-2. szám

kell említenünk Vilt Tibor finom büsztjét és Gandtner becsületes női fejét. A kiállítás külön érdekessége a — sajnos, gyenge grafikákkal megzavart hatású — építészeti terem. Látjuk, hogy az új tendenciák lépésről-lépésre tért hódítanak. Elsősorban Kozma Lajos az, akinek pom­pás megújhodása igaz örömmel tölthet el. Kozma a konstruktivista építést meleg lélekkel, igaz mű­vészfantáziával telíti. Bizonyítja, hogy az új eszközök éppenséggel nem zárják ki a differenciált egyéni ízlés érvényesülését sem. A törekvések doktrinerebb képviselői Ligeti Pál és Molnár Farkas. Utóbbinak az enteriőrben érvényesülnek kitűnő dekoratív kva­litásai. Igen figyelemreméltó terveket és fényképeket állítottak ki a legújabb törekvések többi képviselői közül Bierbauer Virgil, Masirevich György, Reiter László. Többé-kevésbé régebbi elemeket amalgamál­­nak új egésszé Árkay Bertalan, Lessner Manó és Kosch Jenő. Rabinovszky Márius Újak, régiek — Fiatalok, öregek Az Ernst-múzeum januárban egy reprezentatív cso­porttal kívánt közönsége elé lépni: Csók mester, Perl­mutter Izsák és két fiatal művész állított ki s ugyan­akkor az „ismeretlen magyar remekművek" váloga­tott anyagában gyönyörködhettünk. Csók István meg­maradt a színek derűs álomlátójának, sőt, álmai az utóbbi évek folyamán még álomszerűbbek, még köny­­nyebbek és anyagtalanabbak lettek. Ez az öreg Csók igazi terrénuma, ez a finomult kéjelgés a lehellet­­színek ködös szépségében, ez a csalhatatlan ízlés egy régi világ maradványa. Ahol reálisabb életet akar elénk állítani, ott nem győz meg. Nem a kon­krét testiség az ő stílusa. — Perlmutter Izsák a Csók- Glatz-csoport szerves tagja. Nem önálló egyéniség, nem hág elérhetetlen csúcsokra, nem válogat végső szigorral. De amióta enyhíti színessége nyersességét, sokkal ízlésesebb, sokkal nemesebb lett művészete. Egy-egy képe előkelő nívón áll. — Feszty Masa azo­kat gyönyörködtetheti leginkább olaszországi grafi­káival, akik szeretik az olvatag romantikát. Feszty Masa a széplélek nemes, megható példája. Anakro­nizmus. — Multszázadbeli eredmények önállótlan ismétlése Csóka István grafikája. A már egyszer Eduard Manet: A filozófus. Manet (1832—1883) az impresszionisták vezére, a 19. század egyik vezető művészegyénisége. (Klisé: Gilhofer és Ranschburg, Luzern.) Alfred Kubin: Hóhérok és elítélt. (Az élet határán c. kötetből: R. Piper-Verlag.)

Next