Magyar Gyáripar, 1924 (15. évfolyam, 1-13. szám)

1924-01-01 / 1. szám

3. szám. MAGYAR GYÁRIPAR fiú, a műhelyben jó, iskolában kissé gyengébb. Egy hármasa, négy kettese és négy egyese van. A hetedik az utóbbi időben hanyatlott kissé, úgy, hogy az iskolában két hármasa volt tíz osztályzat közül. Stb., stb. A huszonnyolcadik még most is csak a II.-ik osz­tályba jár (III-ikba kellene járnia) az iskolában hat tárgyból bukott, műhelyi osztályzata csupa elégséges. Ma is egyike az utolsóknak. A h­aszon kilencedikre magaviseletileg nincs panasz, de rendkívül korlátolt. A harmincadik az egyedüli, aki lényeges javuláson ment keresztül, de későnjárás és rendetlensége miatt többször lett büntetve. A harmincegyediket az egész gyár, mint a leg­haszontalanabbat ismerte, állandó büntetései és kelle­metlenségei következtében kilépett. A harminckettedik, mint a harmincegyedik szintén kilépett. A harmincharmadik némi javulást mutat, de a mai napig is egyike az­ utolsóknak. A harmincnegyedik ismételt lopás miatt elbocsátva. Látjuk, hogy a vizsgán a legjobban osztályozottak az életben is elsőrangúan megállják helyüket. Viszont az utolsók, akiket azért voltunk kénytelenek felvenni, mert 1921. augusztusában 40 szabad helyet akartunk betölteni, utolsók maradtak. A hatvanból negyvenet a legjobb akarat mellett sem voltunk képesek kiválasz­­tani s így egyre tágítva a határokat, vagyis leszállítva igényeinket végre e 34 gyermeknek a beállítását hatá­roztuk el. Ha pszichotechnikai vizsgálat nélkül véletlenül két balkézzel éppen az utolsó negyvenet állítjuk be, elkép­­zehető, hogy micsoda anyagot vettünk vona be a gyárba. Az utóbbi időben hallottam arról, hogy a Kre­­menitzky-féle Wolfram izzólámpagyár Bálint tanár úr közreműködésével állított fel egy laboratóriumot, amelynek működéséről azonban ezideig tudomásom nincs. Ugyancsak Bálint tanár úrtól hallottan, hogy a Honvédelmi minisztériumban Sárkány altábornagy úr őexcellenciája foglalkozik egy pszichotechnikai labora­tórium felállításának a tervével, melynek feladata volna a honvédségnél a műszaki legénységnek és a Ludovika Akadémián a liszteknek a kiválasztását végezni. A Közgazdasági Egyetemen Erődy-Harrach tan­széke mellett van tervbe véve egy pszichotechnikai labo­ratóriumnak a felállítása. A Fővárosi Pedagógiai Sze­minárium lélektani laboratóriumát akarják pszicho­technikai laboratóriumánál kiegészíteni. Az erre vonat­kozó előterjesztéssel Bálint tanár úr elkészült,­további lépésekről azonban még nem hallottam. A ,,Gyógyászat“ ermer közlöny 1922. január 15.-i számában Foeher László dr. a pályaválasztási tanács­adás megszervezéséről tartott szaktanácskozáson elő­adott referátumát közli. Orvosaink közül dr. Ransehburg egyetemi rk. ta­nár, idegorvos, foglalkozik különböző lelki képességek megállapításának módszertanával, így pl. számoló, olvasó, emlékeztető, rajzoló, kombináló képességek, a többirányú figyelem stb. vizsgálata alapján ezen ké­pességek normális, alsó és felső határának a megálla­pításával. E vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vizs­gált, korai átlagos, átlagon felüli tehetséges, vagy át­lagon aluli gyenge lelki akarattal bír. Vizsgálatai tehát teljesen általános jellegűek, inkább a pályaválasztási­­ tanácsadás körébe esnek, amelyeknek eredményei azonban az ipari pszichotechnikában felhasználhatók , lesznek. Mindezekből látjuk, hogy az ipari pszichotechnika iránti érdeklődés különböző helyeken már megnyílvá nult, de igen messze vagyunk még attól, ameddig már­is a tőlünk nyugatra fekvő országok e téren elértek. Úgy érezzük, hogy a pszichotechnika a többtermelés te­rén egy hatalmas fegyver, amelyet a mi iparunk sem nélkülözhet. Szükségét látom ezek alapján annak, hogy az érdeklődést, a figyelmet legmesszebbmenőleg e térre is rátereljük, hogy megmutassuk mérnökeinknek, orvo­sainknak, hogy itt egy újonnan keletkező tudomány keretén belül egy óriási nagy munkaterület nyílik meg, amelyen igen sokaknak van alkalmuk az ország érde­kében álló produktív elhelyezkedésre. Ezen cél szolgálatában szükségesnek vélném, e tu­dom­ánynak minél szélessebb körű propagálását és ezt elérhetőnek gondolom azáltal, ha egy, a külföldön is f­elsőrangúan ismert szakembert hívnánk meg, aki ta­g praktikus életben szerzett nagy tapasztalatával a ren­­­delkezésre álló statisztikákkal és elért eredményeknek­­ az ismertetésével alkalmas volna arra, hogy az ipari és gazdasági köreinkben az érdeklődést a pszicho­tecnika iránt felkeltse. Ajánlanám erre a célra a char­ottenburgi má­i egyetem tanárát Prof. dr. Walter Moede-t meghívni, a­kit mint elsőrangú szakembert kiváló képességű előadót,­­ alkalmasnak vélek a feladat megoldására és aki —­­ amennyire ismerem — nagy örömmel fog a feladatra­­ vállalkozni.­­ .­­ ._________. 5 | Magyarország és Ausztria árucsereegyezménye Az újévkor életbelépő osztrák kontingensek teljes jegyzéke Magyarország és Ausztria 1922 június 27-én az áru­­­cserére nézve egyezményt kötött. Ebben az egyezmény­­­ben, volt rendezve mindkét relációban a kivitel és a be­­­­hozatal. A kivitelre vonatkozó jegyzékek idők folyamán­­ úgy Magyarországon, mint Ausztriában gyakorlati­­ jelentőségüket csaknem egészen, elvesztették, mert mind­­ a két állam egyre könnyebben engedte meg, sőt elő is­­ segítette úgy a nyers termények, mint a félgyártmá­­­­nyok exportját. A behozatalra vonatkozó jegyzékeket­­ viszont 1923. év tavaszán a két állam kölcsönösen fel­­­­mondta, hatályon kívül helyezte, úgyhogy a mú­lt évi­­ árucsereegyezmény formailag fennállott ugyan, de úgy­­­szólván minden lényeges tartalom nélkül. (Változat­­­lanul s ettől függetlenül hatályos az 1923 március óta­­ érvényben levő, általános jellegű kereskedelmi szer­ződés.) Ipari szempontból ez a régi egyezmény feltét­lenül­ revízióra szorult, mert gyakorlatilag semmivel sem indokolt kontingenseket tartalmazott, olyan kon­­­tingenseket, melyek javarészét sem Magyarország,­­ sem Ausztria nem is tudta kihasználni. Tudvalevő, hogy a régi egyezmény életbeléptetése­­ után rövid idővel Ausztria lényegesen felemelte —­­ métermázsánként, 60 aranykoronára — a borvámot,­­ úgyhogy ezzel aztán teljesen illuzóriussá vált, a régi­­ egyezmény 3. §-ának az az ígérete, amely szerint az osztrák kormány a­ magyar bérbeviteli kérvényeket a legmesszebbmenő előzékenységgel fogja kezelni. Az engedélyeket valóban meg is adták, anélkül, hogy élni lehetett volna velük. Időközben Ausztria az Olasz­országgal kötött szerződésében leszállította a 13 foknál

Next