Magyar Gyáripar, 1935 (26. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)
1935-01-01 / 1. szám
1. szám. 3 zik az általa megteremtett intézettől. Mi azt reméljük, hogy nem búcsúzik el a közélettől s egészsége helyreálltával az ő nemes alakja, egyénisége és bölcseségének gazdag tárháza még hosszú ideig megmarad nemzeti kincsünknek. Imrédy Béla, aki a Nemzeti Banktól ment pénzügyminiszternek s most visszatér a jegybank élére, mint pénzügyminiszter ugyanazt az elvileg és tudományosan megalapozott álláspontot képviselte következetesen, melyet a Nemzeti Bank az egész vonalon érvényesített. Az elkerülhetetlen korlátozások eszköze az ő kezében is azt a célt szolgálta, hogy a pénzérték megtartásával elkerüljük azokat a szociális és gazdasági megrázkódtatásokat, melyekben a háború utáni inflációs időkben részünk volt már. Az állami háztartással szemben a szigorú takarékosság elvét érvényesítette, de bizonyos rugalmassággal, talán többel, mint azok, akik kívülről s pusztán a hitelezők érdekét szem előtt látva megkövetelték és érvényesítették volna, ha rajtuk áll, a közületi költségvetések radikális és irgalmatlan megrendszabályozását. Aránylag igen fiatalon került Imrédy Béla ebbe a rendkívül felelősségteljes pozícióba, de bőséges tapasztalatokkal s kivételes munkabírással. Az érdekképviseleti munkában töltött évei alatt megtanulta ismerni és becsülni a gyakorlati szakembereket, akiknek véleménye nála mindig meghallgatásra talált. Ritka képzettsége és céltudatos felfogása sohasem tették merevvé, mindig hajlandó volt latolgatni a kellően megindokolt ellenvéleményt is. Mint Popovics Sándor, Imrédy Béla is megértést és barátságot mutatott az ipar törekvései iránt. Személye garancia arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank s az egész magyar pénzügyi politika azon az úton fog tovább haladni, melyet kijelölt Popovics Sándor, akinek egyik legkitűnőbb tanítványát látjuk és bizalommal üdvözöljük a Nemzeti Bank új elnökében. Imrédy Béla helyébe a kormányzó ő főméltósága ideiglenesen Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisztert bízta meg a pénzügyi tárca vezetésével. * A kormányzó dr. Popovics Sándor belső titkos tanácsos, nyug. pénzügyminiszternek a Magyar Nemzeti Bank elnöki állásától tizenegy évi működés után egészségi okokból történt megválása alkalmával kiválóan értékes szolgálataiért teljes elismerését fejezte ki és egyidejűleg a következő legfelsőbb kéziratot intézte a Magyar Nemzeti Bank nyugalomba vonuló elnökéhez: Kedves dr. Popovics! Az ország igen válságos közgazdasági helyzetében a legnagyobb áldozatkészséggel vállalta az új Magyar Nemzeti Bank vezetését és elévülhetetlen érdemeket szerzett az új magyar valuta megteremtése körül, majd a legnehezebb viszonyok között nemzetközileg elismert tekintélyével fáradhatatlan buzgalommal és önzetlenséggel működött az ország pénzügyeinek eredményes szolgálatában. Amidőn e kimagasló érdemeiről a Magyar Nemzeti Bank elnöki állásától egészségi okokból történt megválásakor megemlékezem, örömmel ragadom meg az alkalmat arra, hogy önnek a haza iránt önzetlenül teljesített kiváló szolgálataiért teljes elismerésemet kifejezzem. Változás történt a földmívelésügyi minisztérium vezetésében is, amennyiben Kállay Miklós megvált tárcájától és helyébe a kormányzó Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárt nevezte ki földmívelésügyi miniszterré. Kállay Miklós még Bethlen István miniszterelnöksége idejében a kereskedelmi minisztérium államtitkárja volt, de ettől az állásától a Bethlen-kormány lemondásakor 1931 augusztusban megvált, majd egy évvel később Károlyi Gyula gróf lemondása után földmívelésügyi miniszterré neveztetett ki. Az eredmények, amelyek két és negyedévi földmívelésügyi miniszteri működéséhez fűződnek, annál értékesebbek, mert a legsúlyosabb válság esztendeiben voltak a mezőgazdasági termelés segítségére. Utódja Darányi Kálmán személyében a nagy magyar alkotások miniszterének Darányi Ignácnak közeli rokona és tradícióinak letéteményese került a földmívelésügyi tárca élére, akinek működése elé hét esztendei miniszterelnökségi államtitkársága után méltán várakozással tekint a magyar agrártársadalom. Darányi Kálmán mint a miniszterelnökség államtitkára is szoros kapcsolatot tartott fenn az agrárkörökkel és évek óta tagja az OMGE legfőbb vezető tanácsának. A kartelilleték felemelése és a végrehajtási rendelet módosítása A kormány a hivatalos lap december 23-iki számában megjelent 11.080. M. E. számú rendelettel a gazdasági versenyt szabályozó megállapodások után lerovandó illetéket, az u. n. kartelilletéket, 1985. évi január hó 1-től meglepetésszerűen 0.25%-ról 0.50 %-ra, tehát kétszeresére emelte fel, annak dacára, hogy az ú. n. balettaalap, amelynek céljára a 6100/1933. M. E. számú rendelet a kartelilleték lerovását elrendelte tudvalévően még a múlt év közepén, megszűnt. Egyidejűleg a kormányrendelet a minimális illeték tételét is 1000 pengőről 1200 pengőre emelte fel, tehát továbbra is változatlanul fennáll az az anomália, hogy amennyiben valamely kartel által védett forgalom értéke nem éri el az évi 240.000 pengőt, az illeték 0,5%-nál még esetleg jóval magasabb is lehet. Ha az illetékezésnek az a célja, hogy megnehezítse igen sok esetben (például helyi jellegű vagy kisipari megállapodásoknál) lehetetlenné tegye »a gazdasági versenyt szabályozó« megállapodások létrejöttét, akkor azt a célt a forgalmi adó jellegű illeték kétségtelenül el fogja érni; más kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között, amidőn mindjobban előtérbe lép a termelés és forgalomba hozatal szabályozására államilag kezdeményezett szakmai megállapodások létesítése, összhangban van-e az illetékezésnek ez a rendszere a gazdasági élet következményeivel. A kartelilleték felemelésével egyidejűleg jelent meg a pénzügyminiszter 1934. évi 188.800. számú rendelete a gazdasági versenyt szabályozó megállapodások és határozatok illetékéről szóló 1933. évi 151.000. számú rendelet módosításáról, illetve kiegészítéséről. Ez a rendelet éppen egy esztendővel az első végrehajtási rendelet után jelent meg s így már a végrehajtás során felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján állapítja meg újból a kartelilleték lerovása kapcsán szem előtt tartandó elveket. Habár az új rendelet egyes vonatkozásokban látszólag bizonyos kedvezményeket tartalmaz, valójában éppen ellenkezőleg, megvonja azoknak az engedményeknek egy részét, amelyeket az első végrehajtási rendelet kilátásba MAGYAR GYÁRIPAR