Magyar Gyáripar, 1935 (26. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935-01-01 / 1. szám

1. szám. 3­ zik az általa megteremtett intézettől. Mi azt reméljük, hogy nem búcsúzik el a közélettől s egészsége helyreálltá­val az ő nemes alakja, egyénisége és bölcseségének gaz­dag tárháza még hosszú ideig megmarad nemzeti kin­csünknek. Imrédy Béla, aki a Nemzeti Banktól ment pénzügy­­miniszternek s most visszatér a jegybank élére, mint pénzügyminiszter ugyanazt az elvileg és tudományosan megalapozott álláspontot képviselte következetesen, me­lyet a Nemzeti Bank az egész vonalon érvényesített. Az elkerülhetetlen korlátozások eszköze az ő kezében is azt a célt szolgálta, hogy a pénzérték megtartásával el­kerüljük azokat a szociális és gazdasági megrázkódtatá­sokat, melyekben a háború utáni inflációs időkben ré­szünk volt már. Az állami háztartással szemben a szi­gorú takarékosság elvét érvényesítette, de bizonyos rugalmassággal, talán többel, mint azok, akik kívülről s pusztán a hitelezők érdekét szem előtt látva megkövetel­ték és érvényesítették volna, ha rajtuk áll, a közületi költségvetések radikális és irgalmatlan megrendszabá­­lyozását. Aránylag igen fiatalon került Imrédy Béla ebbe a rendkívül felelősségteljes pozícióba, de bőséges tapasz­talatokkal s kivételes munkabírással. Az érdekképvise­leti munkában töltött évei alatt megtanulta ismerni és becsülni a gyakorlati szakembereket, akiknek véle­ménye nála mindig meghallgatásra talált. Ritka képzett­sége és céltudatos felfogása sohasem tették merevvé, mindig hajlandó volt latolgatni a kellően megindokolt ellenvéleményt is. Mint Popovics Sándor, Imrédy Béla is megértést és barátságot mutatott az ipar törekvései iránt. Személye garancia arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank s az egész magyar pénzügyi politika azon az úton fog tovább haladni, melyet kijelölt Popovics Sándor, akinek egyik legkitűnőbb tanítványát látjuk és bizalom­mal üdvözöljük a Nemzeti Bank új elnökében. Imrédy Béla helyébe a kormányzó ő főméltósága ideiglenesen Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisz­tert bízta meg a pénzügyi tárca vezetésével. * A kormányzó dr. Popovics Sándor belső titkos taná­csos, nyug. pénzügyminiszternek a Magyar Nemzeti Bank elnöki állásától tizenegy évi működés után egész­ségi okokból történt megválása alkalmával kiválóan érté­kes szolgálataiért teljes elismerését fejezte ki és egy­idejűleg a következő legfelsőbb kéziratot intézte a Ma­gyar Nemzeti Bank nyugalomba vonuló elnökéhez: Kedves dr. Popovics! Az ország igen válságos köz­­gazdasági helyzetében a legnagyobb áldozatkészséggel vállalta az új Magyar Nemzeti Bank vezetését és elévül­hetetlen érdemeket szerzett az új magyar valuta meg­teremtése körül, majd a legnehezebb viszonyok között nemzetközileg elismert tekintélyével fáradhatatlan buz­galommal és önzetlenséggel működött az ország pénz­ügyeinek eredményes szolgálatában. Amidőn e kimagasló érdemeiről a Magyar Nemzeti Bank elnöki állásától egészségi okokból történt meg­válásakor megemlékezem, örömmel ragadom meg az al­kalmat arra, hogy önnek a haza iránt önzetlenül telje­sített kiváló szolgálataiért teljes elismerésemet kifejez­zem. Változás történt a földmívelésügyi minisztérium vezetésében is, amennyiben Kállay Miklós megvált tár­cájától és helyébe a kormányzó Darányi Kálmán minisz­­terelnökségi államtitkárt nevezte ki földmívelésügyi mi­niszterré. Kállay Miklós még Bethlen István miniszter­­elnöksége idejében a kereskedelmi minisztérium állam­titkárja volt, de ettől az állásától a Bethlen-kormány le­mondásakor 1931 augusztusban megvált, majd egy évvel később Károlyi Gyula gróf lemondása után földmívelés­ügyi miniszterré neveztetett ki. Az eredmények, amelyek két és negyedévi földmívelésügyi miniszteri működésé­hez fűződnek, annál értékesebbek, mert a legsúlyosabb válság esztendeiben voltak a mezőgazdasági termelés segítségére. Utódja Darányi Kálmán személyében a nagy magyar alkotások miniszterének Darányi Ignácnak kö­zeli rokona és tradícióinak letéteményese került a föld­mívelésügyi tárca élére, akinek működése elé hét eszten­dei miniszterelnökségi államtitkársága után méltán vá­rakozással tekint a magyar agrártársadalom. Darányi Kálmán mint a miniszterelnökség államtitkára is szoros kapcsolatot tartott fenn az agrárkörökkel és évek óta tagja az OMGE legfőbb vezető tanácsának. A kartelilleték felemelése és a végrehajtási rendelet módosítása A kormány a hivatalos lap december 23-iki számá­ban megjelent 11.080. M. E. számú rendelettel a gazda­sági versenyt szabályozó megállapodások után lerovandó illetéket, az u. n. kartelilletéket, 1985. évi január hó 1-től meglepetésszerűen 0.25%-ról 0.50 %-ra, tehát kétszeres­­ére emelte fel, annak dacára, hogy az ú. n. balettaalap, amelynek céljára a 6100/1933. M. E. számú rendelet a kartelilleték lerovását elrendelte tudvalévően még a múlt év közepén, megszűnt. Egyidejűleg a kormányrendelet a minimális illeték tételét is 1000 pengőről 1200 pengőre emelte fel, tehát továbbra is változatlanul fennáll az az anomália, hogy amennyiben valamely kartel által védett forgalom értéke nem éri el az évi 240.000 pengőt, az ille­ték 0,5%-nál még esetleg jóval magasabb is lehet. Ha az illetékezésnek az a célja, hogy megnehezítse igen sok esetben (például helyi jellegű vagy kisipari megállapodá­soknál) lehetetlenné tegye »a gazdasági versenyt szabá­lyozó« megállapodások létrejöttét, akkor azt a célt a forgalmi adó jellegű illeték kétségtelenül el fogja érni; más kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között, amidőn mindjobban előtérbe lép a termelés és forgalomba hozatal szabályozására államilag kezdeményezett szakmai megállapodások létesítése, összhangban van-e az illetéke­zésnek ez a rendszere a gazdasági élet következményeivel. A kartelilleték felemelésével egyidejűleg jelent meg a pénzügyminiszter 1934. évi 188.800. számú rendelete a gazdasági versenyt szabályozó megállapodások és határo­zatok illetékéről szóló 1933. évi 151.000. számú rendelet módosításáról, illetve kiegészítéséről. Ez a rendelet ép­pen egy esztendővel az első végrehajtási rendelet után jelent meg s így már a végrehajtás során felmerült gya­korlati tapasztalatok alapján állapítja meg újból a kartel­illeték lerovása kapcsán szem előtt tartandó elveket. Habár az új rendelet egyes vonatkozásokban látszólag bizonyos kedvezményeket tartalmaz, valójában éppen el­lenkezőleg, megvonja azoknak az engedményeknek egy részét, amelyeket az első végrehajtási rendelet kilátásba MAGYAR GYÁRIPAR

Next