Magyar Gyáripar, 1937 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

1. szám. MAGYAR GYÁRIPAR Emil felsőházi tag, m. kir. kormányfőtanácsos, műegye­temi c. nyilv. rk. tanár, Vámossy Károly m. kir. kormány­főtanácsos, a Ganz és Társa Villamossági rt. igazgatója, Vrana Erzsébet, vitéz Verebély László műegyetemi nyil­vános rendes tanár, Vésey Ede m. kir. kormányfőtanácsos, a Budapest székesfőváros Gázműves vezérigazgatója, báró Weiss Alfonz, Weltzl Károly okl. gépészmérnök, dr. Wettstein Miklós a Fanta Egyesült Magyar Ásványolaj­gyárak rt. ügyvezető igazgatója, Vida Jenő felsőházi tag, a MÁK vezérigazgatója, báró Wolfner András, Zsigmondy Dezső okf. mérnök, Zsilinszky Gábor m. kir. kormányfő­tanácsos, a Péti Nitrogén és Műtrágyagyár rt. vezérigaz­gatója, stb. A tanács igazgatási és ügyviteli tennivalóinak ellá­tása a 30.000/1986. Ip. M. számú rendelet 61. §-a alapján az iparügyi miniszter dr. vitéz Gontfalvy Dorner Zoltán miniszteri osztálytanácsos, egyetemi magántanárt bízta meg. Az Iparügyi Tanács megalakulása Az újonnan kinevezett Iparügyi Tanács elnöki ta­­nácsa január 21-én, csütörtökön tartotta alakuló ülését az iparügyi minisztérium dísztermében a tanács elnö­kének, Bornemisza Géza iparügyi miniszter személyes elnöklésével. Bornemisza Géza megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogyha a kormányzati munka valóban körül­tekintő, alapos akar lenni, akkor munkájában nemcsa­k a hivatalnoki karra kell támaszkodnia, hanem a gazda­sági élet vezetőivel is állandó kapcsolatot kell fenntar­tania. A miniszter azután beszéde során vázolta az Ipar­­ügyi Tanács feladatait. Az Iparügyi Tanácsnak termé­szetesen legfontosabb feladata az, hogy elősegítse a ma­gyar ipari termelés felvirágzását. Ebből a célból gondos és lelkiismeretes kritika tárgyává kell tenni azokat az erőket, amelyek az ipar fejlesztésére alkalmasak. Az ipar problémáinak ilyen irányú szemlélete azonban nem­ jelentheti azt, hogy az Ipar­ügyi Tanács minden eszkö­z­­zel az autarkia útját egyengesse. Ez a célkitűzés köz­gazdaságunk egyetemes érdekei szempontjából kivihetet­len lenne, mert mezőgazdasági kivitelünk biztosítása ér­dekében bizonyos mértékű ipari behozatalt meg kell en­gedni. Az iparnak teljes megértéssel kell viseltetni az agrártársadalom kívánságai iránt, annyival is inkább, mert agrárjellegű országunkban a mezőgazdaság és ipar harmóniája nélkül semmiféle gazdaságpolitika életképes nem lehet. Ez a megértés, amellyel agrártörekvéseinkkel szemben vagyunk, természetesen nem jelentheti azt, hogy ipari trmelésünk fontosságát ne képviseljük teljes erővel. Az ipar a mezőgazdaságon kívül a többi fontos fog­lalkozási ágakkal is a legjobb harmóniában kíván élni, ezért a tanácsnak arra kell törekednie, hogy az ipar, kereskedelem és közlekedésügy esetleg ellentétesnek látszó érdekeit összehangolja. Fel kell készülni arra, hogy felmerül esetleg a szük­ségessége annak, hogy az iparszervezési politika legkü­lönbözőbb kérdéseivel foglalkozni kell. A közüzemi kér­désnek új szempontok szerinti taglalása, új vállalatok lé­tesítésének esetleges korlátozása vagy a kartelkérdés, mind olyan problémák lehetnek, amelyek a jövőben fel­merülhetnek. Bárhogy alakul a gazdasági helyzet, az államhatalom fokozottabb mértékben fog beleszólni az áralakulás ellenőrzésébe. Az árprobléma különben nap­jainkban a közérdeklődés homlokterében áll. Ennek a kérdésnek nagy és alapvető elvi témái esetleg szintén a tanács elé kerülhetnek. Erdély és Szabó láb. felszerelések és tud. műszerek gyára Budapest, IX., Liliom ucca 46, sz. Tel. 1-335-74 és 1-323-95. Alapítva 1899 Q,irt"Kémiai laboratóriumi felszereléseket, anyagvizsgá - és üzemellenőrző lanora­­tórium­ berendezéseket, orvos-kémiai és bakteriológiai műszereket, röntgen, dia­­thermiás és rövidhullámú készülékeket, fizikai stb. oktatási taneszközöket Ide sorozható az ipari decentralizálás, a racionali­zálás kérdése, a belföldi nyersanyagok fokozottabb fel­­használásának problémája. Az ipari termeléssel és értékesítéssel összefüggő kér­dések taglalása során különös figyelemmel kell lenni azokra a gazdaságilag gyengébb és mégis nagy értékű ele­mekre, akik a kisiparosság és munkásság soraiban szol­gálják a hazai ipar ügyét. Kisipari politikánk ezért arra irányul, hogy szükség esetén, még megfelelő államh­a­­talmi segítséggel is, a társadalomnak ez az értékes ré­tege ne őrlődjék fel a létért folytatott nehéz küzde­lemben. Ugyancsak különös gondoskodásunk tárgya ipari munkásságunknak ügye is, ezért a szociálpolitikának al­kalmas eszközeivel törekszünk arra, hogy az ipari mun­kásság helyzete megjavuljon. Ennek a célnak érdekében két legfontosabb emeltyű: a minimális munkabérek rend­szerének és a munkaidő szabályozásának az ipari terme­lés mennél szélesebb körére való kiterjesztése. De nem kerülheti el a figyelmet a családi munkabérezés, a fize­téses szabadság kérdése sem. Szociálpolitikai téren úttörő munkát kell végezni a tanácsnak. A miniszter beszéde végén hangsúlyozta, hogy a tanácstól nem elméleti vitákat, hanem gyakorlati taná­csokat vár. A miniszter programja után Chorin Ferenc köszönte meg a miniszter üdvözlő szavait. * A következő napon, január 22-én az Iparügyi Tanács gyáripari szakosztálya tartotta alakuló ülését. Szövetsé­günk elnöke, dr. Chorin Ferenc, mint a gyáripari szak­osztály elnöke üdvözölte a miniszter képviseletében az alakuló ülésen megjelent Petneházy Antal államtitkárt és a szakosztály tagjait. Gondolataim — úgymond — visszaszállnak a múltba: azok emléke áll előttem, akik a régi Ipartanácsban mű­f­ködtek és az Ipartanács nagy tekintélyét és súlyát meg­alapozták és akiknek tradícióit és szellemét a mi műkö-­­désünknél is tiszteletben kívánom tartani. Méltóztassék megengedni, hogy egész röviden, csak nagy vonalakban vázoljam azt a fontos szerepet, melyet ez a szakosztály munkájában, de ezzel az ország gazda­sági életében is hivatva van betölteni. A szakosztály te­vékenységének elsősorban a gyári termelés napi problé­máira kell kiterjeszkednie, de fel kell ölelnie azokat a problémákat is, melyek hosszabb időre szabják meg a magyar gazdasági fejlődés irányát. Azt hiszem, ebben a körben nem kell reámutatnom ennek a termelési ágnak jelentőségére, nagy szerepére és nagy lehetőségeire. Tud­nék-e e szerep jelentőségének érzékeltetésére és méltatá­sára olyan adatokat, olyan szempontokat felemlíteni, amit nem ismernek. Tudnék-e e termelési ág munkájának akár nemzeti, akár társadalmi, akár szociális, akár gate- ?

Next