Magyar Gyáripar, 1937 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
1. szám. MAGYAR GYÁRIPAR Emil felsőházi tag, m. kir. kormányfőtanácsos, műegyetemi c. nyilv. rk. tanár, Vámossy Károly m. kir. kormányfőtanácsos, a Ganz és Társa Villamossági rt. igazgatója, Vrana Erzsébet, vitéz Verebély László műegyetemi nyilvános rendes tanár, Vésey Ede m. kir. kormányfőtanácsos, a Budapest székesfőváros Gázműves vezérigazgatója, báró Weiss Alfonz, Weltzl Károly okl. gépészmérnök, dr. Wettstein Miklós a Fanta Egyesült Magyar Ásványolajgyárak rt. ügyvezető igazgatója, Vida Jenő felsőházi tag, a MÁK vezérigazgatója, báró Wolfner András, Zsigmondy Dezső okf. mérnök, Zsilinszky Gábor m. kir. kormányfőtanácsos, a Péti Nitrogén és Műtrágyagyár rt. vezérigazgatója, stb. A tanács igazgatási és ügyviteli tennivalóinak ellátása a 30.000/1986. Ip. M. számú rendelet 61. §-a alapján az iparügyi miniszter dr. vitéz Gontfalvy Dorner Zoltán miniszteri osztálytanácsos, egyetemi magántanárt bízta meg. Az Iparügyi Tanács megalakulása Az újonnan kinevezett Iparügyi Tanács elnöki tanácsa január 21-én, csütörtökön tartotta alakuló ülését az iparügyi minisztérium dísztermében a tanács elnökének, Bornemisza Géza iparügyi miniszter személyes elnöklésével. Bornemisza Géza megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogyha a kormányzati munka valóban körültekintő, alapos akar lenni, akkor munkájában nemcsak a hivatalnoki karra kell támaszkodnia, hanem a gazdasági élet vezetőivel is állandó kapcsolatot kell fenntartania. A miniszter azután beszéde során vázolta az Iparügyi Tanács feladatait. Az Iparügyi Tanácsnak természetesen legfontosabb feladata az, hogy elősegítse a magyar ipari termelés felvirágzását. Ebből a célból gondos és lelkiismeretes kritika tárgyává kell tenni azokat az erőket, amelyek az ipar fejlesztésére alkalmasak. Az ipar problémáinak ilyen irányú szemlélete azonban nem jelentheti azt, hogy az Iparügyi Tanács minden eszközzel az autarkia útját egyengesse. Ez a célkitűzés közgazdaságunk egyetemes érdekei szempontjából kivihetetlen lenne, mert mezőgazdasági kivitelünk biztosítása érdekében bizonyos mértékű ipari behozatalt meg kell engedni. Az iparnak teljes megértéssel kell viseltetni az agrártársadalom kívánságai iránt, annyival is inkább, mert agrárjellegű országunkban a mezőgazdaság és ipar harmóniája nélkül semmiféle gazdaságpolitika életképes nem lehet. Ez a megértés, amellyel agrártörekvéseinkkel szemben vagyunk, természetesen nem jelentheti azt, hogy ipari trmelésünk fontosságát ne képviseljük teljes erővel. Az ipar a mezőgazdaságon kívül a többi fontos foglalkozási ágakkal is a legjobb harmóniában kíván élni, ezért a tanácsnak arra kell törekednie, hogy az ipar, kereskedelem és közlekedésügy esetleg ellentétesnek látszó érdekeit összehangolja. Fel kell készülni arra, hogy felmerül esetleg a szükségessége annak, hogy az iparszervezési politika legkülönbözőbb kérdéseivel foglalkozni kell. A közüzemi kérdésnek új szempontok szerinti taglalása, új vállalatok létesítésének esetleges korlátozása vagy a kartelkérdés, mind olyan problémák lehetnek, amelyek a jövőben felmerülhetnek. Bárhogy alakul a gazdasági helyzet, az államhatalom fokozottabb mértékben fog beleszólni az áralakulás ellenőrzésébe. Az árprobléma különben napjainkban a közérdeklődés homlokterében áll. Ennek a kérdésnek nagy és alapvető elvi témái esetleg szintén a tanács elé kerülhetnek. Erdély és Szabó láb. felszerelések és tud. műszerek gyára Budapest, IX., Liliom ucca 46, sz. Tel. 1-335-74 és 1-323-95. Alapítva 1899 Q,irt"Kémiai laboratóriumi felszereléseket, anyagvizsgá - és üzemellenőrző lanoratórium berendezéseket, orvos-kémiai és bakteriológiai műszereket, röntgen, diathermiás és rövidhullámú készülékeket, fizikai stb. oktatási taneszközöket Ide sorozható az ipari decentralizálás, a racionalizálás kérdése, a belföldi nyersanyagok fokozottabb felhasználásának problémája. Az ipari termeléssel és értékesítéssel összefüggő kérdések taglalása során különös figyelemmel kell lenni azokra a gazdaságilag gyengébb és mégis nagy értékű elemekre, akik a kisiparosság és munkásság soraiban szolgálják a hazai ipar ügyét. Kisipari politikánk ezért arra irányul, hogy szükség esetén, még megfelelő államhatalmi segítséggel is, a társadalomnak ez az értékes rétege ne őrlődjék fel a létért folytatott nehéz küzdelemben. Ugyancsak különös gondoskodásunk tárgya ipari munkásságunknak ügye is, ezért a szociálpolitikának alkalmas eszközeivel törekszünk arra, hogy az ipari munkásság helyzete megjavuljon. Ennek a célnak érdekében két legfontosabb emeltyű: a minimális munkabérek rendszerének és a munkaidő szabályozásának az ipari termelés mennél szélesebb körére való kiterjesztése. De nem kerülheti el a figyelmet a családi munkabérezés, a fizetéses szabadság kérdése sem. Szociálpolitikai téren úttörő munkát kell végezni a tanácsnak. A miniszter beszéde végén hangsúlyozta, hogy a tanácstól nem elméleti vitákat, hanem gyakorlati tanácsokat vár. A miniszter programja után Chorin Ferenc köszönte meg a miniszter üdvözlő szavait. * A következő napon, január 22-én az Iparügyi Tanács gyáripari szakosztálya tartotta alakuló ülését. Szövetségünk elnöke, dr. Chorin Ferenc, mint a gyáripari szakosztály elnöke üdvözölte a miniszter képviseletében az alakuló ülésen megjelent Petneházy Antal államtitkárt és a szakosztály tagjait. Gondolataim — úgymond — visszaszállnak a múltba: azok emléke áll előttem, akik a régi Ipartanácsban műfködtek és az Ipartanács nagy tekintélyét és súlyát megalapozták és akiknek tradícióit és szellemét a mi műkö-désünknél is tiszteletben kívánom tartani. Méltóztassék megengedni, hogy egész röviden, csak nagy vonalakban vázoljam azt a fontos szerepet, melyet ez a szakosztály munkájában, de ezzel az ország gazdasági életében is hivatva van betölteni. A szakosztály tevékenységének elsősorban a gyári termelés napi problémáira kell kiterjeszkednie, de fel kell ölelnie azokat a problémákat is, melyek hosszabb időre szabják meg a magyar gazdasági fejlődés irányát. Azt hiszem, ebben a körben nem kell reámutatnom ennek a termelési ágnak jelentőségére, nagy szerepére és nagy lehetőségeire. Tudnék-e e szerep jelentőségének érzékeltetésére és méltatására olyan adatokat, olyan szempontokat felemlíteni, amit nem ismernek. Tudnék-e e termelési ág munkájának akár nemzeti, akár társadalmi, akár szociális, akár gate- ?