Magyar Hiradástechnika, 1950-1951 (1-2. évfolyam, 1-12. szám)

1950-12-21 / 1. szám

IV. évfolyam. A »Magyar Híradástechnika« első száma 1946. szeptemberében, a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete híradástechnikai szakosztályának szerkesztésében, a »Magyar Technika« mellékleteként jelent meg. A szakszervezeti átalakulással, a Híradástechnikai, Finommechanikai és Optikai Tudományos Egyesület létesülésével és kettéválásával kapcsolatos, egy évnél hosszabb szünet után most a Híradástechnikai Tudományos Egyesület lapjaként indulunk újból, kéthónaposra tervezett időközökben. Ez a szám ünnepnapon, minden tudomány, minden haladás és a béke példamutató legnagyobb harcosának 71. születésnapján jelenik meg. A szerkesztőbizottság változott, bővült, de a lap célja ugyanaz maradt : szocialista országépítés. K­onnexió-elmélet HENNYEY ZOLTÁN E cikkben a szerző a fogalomalkotásnak egy új rendszerét mutatja be a lineáris elektromos kapcsolások elméletében. Az aktív és passzív kétpólusok egységes kezelése, valamint a »konnektor« fogalmának bevezetése természetes utat jelöl ki a lineáris elektromos kapcsolások elméletében szereplő fogalmak értelmezésére. Автор приводит новую систему строения понятий в теории линеарных электрических включений. Объеди­ненная трактовка активных и пассивных диполей, а также введение понятия »коннектор«, намечают естест­венный путь для толкования понятий, имеющихся в теории линеарных электрических включений. In the present article the author introduces a new method of forming notions for the theory of linear networks. The uniform treatment of generators and passive two-terminal networks and the introduction of the notion of a »connector« lead to a natural interpretation of notions in the theory of linear nstwors. Dans cet article l’auteur présente un nouvean système d’établir des notions pour la théorie des connexions linéaires électiques. L’introduction de la notion : »connecteur« ainsi que le traitement uniforme des deuxpoles actifs et passifs, indiquent une voie naturelle dans Pexplication des notions se trouvant dans la théorie des connexions linéaires éléctriques. In diesem Artikel führt der Verfasser ein neues System der Begriffsbildung in der Theorie der linearen elektrischen Schaltungen vor. Die einheitliche Bedienung der aktiven und passiven Zweipolen, sowie die Einführung des Begriffes »Konnektor« weist einen natürlichen Weg zum Verständnis der in der linearen elektrischen Schaltungstheorie figurieren­den Begriffe. Az átviteltechnikában fontos szerepet játszanak a négypóluselméletben szereplő paraméterek, a csillapítás, hullámcsillapítás és hullámellenállás fogalmai. A négypólus-paraméterek definíciója majdnem annyiféle, ahány szerző négypóluselmélet­­tel foglalkozik , s e definíciók sokféleségét nemcsak az adja, hogy ugyanazt a fogalmat más-más módon definiálják, hanem az is, hogy ugyanaz a szerző különböző paramétereket definiál. Különösen a csillapítás­ fogalmakra áll ez. A hullámcsillapítás és hullámellenállás definíciói pedig olyanok, amelyeket csak négypólusokra lehet értelmezni, s nem lehet általánosítani őket 2n-pólusokra. Mindennek okát abban látjuk, hogy az említett fogalmak definíciói nem természetes alapokból származnak és így többé-kevésbbé mesterkéltek. E cikk célja a fogalom­alkotásnak egy oly rend­szerét bemutatni, melyben — pár új fogalom be­vezetése után — a definíciók szinte kézenfekvően adódnak. És ami a legfontosabb : ezek a definíciók nem vezetnek új fogalmakra, csupán a régieket rendezik. Hasonlattal élve : a következőkben tárgyalt néhány új alapfogalom bevezetése az átvitel­technika épületének sem továbbépítését, sem pedig újraépítését nem jelenti, csupán a már meg­levő épület alapjainak megszilárdítását célozza. Hálózat fogalma Bizonyos számú kétpólus (aktív és passzív kétpólusok) adott kapcsolását nevezzük­­hálózat­nak. Ha ebben a hálózatban ismerjük valamennyi kétpólus karakterisztikáját és az összekapcsolás módját, akkor a kétpólusok elektromos állapotát (a k-adik kétpóluson levő Uk feszültséget és a rajta átfolyó Ik áramot) meg tudjuk határozni. Ha a hálózat N kétpólusból van felépítve, akkor a két­pólusok karakterisztikái N »Ohmegyenletet« adanak , az összekapcsolás módja pedig N »Kirch­­hoffegyenletet«. A fe-adik Ohm-egyenlet az Uk és Ik között ad kötést. A Kirchoff-egyenletek egy­­része csak az áramok, a másik része pedig csak a feszültségek között ad kötést. A hálózat struk­túrájának egy fontos minőségi jellemzője az, hogy az N Kirchhoff-egyenlet közül hány jelent feszült­ségkötést s hány áram­kötést. Az N kétpólusból épült hálózat elektromos állapotát N feszültség és N áram, összesen tehát 20 paraméter határozza meg. E 2iV ismeretlen meghatározásához rendelkezésünkre áll N Ohm- és N Kirchhoff-egyenlet , a feladat tehát meg­oldható. Ezt az alapfeladatot akarjuk most általá­nosan megoldani. Arra, hogy a hálózatban levő kétpólusok aktívak, vagy passzívak, semmi megjegyzést eddig nem tettünk. Ha a hálózat valamennyi eleme passzív, akkor az alapfeladat megoldása triviális : valamennyi feszültség és áram zérus. Tehát fel kell tételeznünk, hogy a hálózatban legalább egy két­pólus aktív ; lehet azonban több, sőt valamennyi az. Felmerül tehát az a kézenfekvő kívánalom, hogy kezeljük az aktív és passzív kétpólusokat egysé­gesen ; az általános kétpólus foglalja magába az 1

Next