Magyar Hiradástechnika, 1958 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1958-02-01 / 1. szám
A budapesti 30 kW-os televízió adóállomás KOVALÓCZY GYÖRGY, Magyar Posta A cikk vázlatosan ismerteti a budapesti Széchenyi hegyen 1957. febr. 22-én üzembehelyezett 30/10 kW-os televízió adóállomást. Bevezetésképpen a főváros és az ország középső részének besugárzási kérdésével foglalkozik, indokolja az állomás elhelyezését, frekvenciáját, az adó teljesítményét. Ezután a kép- és a hangadót, a kezelőasztalt, a tápvonalat, a sugárzót, valamint a legfontosabb segédberendezéseket, ellenőrző és mérőkészülékeket ismerteti. A cikk végül rövid áttekintést nyújt a televízió adóberendezést magában foglaló épületről és annak egyéb irányú (FM műsoradás, mikrohullámú góc) kihasználásáról. Ez év február 22-én megkezdte üzemét a budapesti Széchenyi hegyen egy 30 kW teljesítményű televízió adóállomás. Az alábbiakban az új állomás feladatát és műszaki berendezéseit ismertetjük röviden. Elhelyezés, frekvencia, teljesítmény A televízió műsor kisugárzása — mint ismeretes — csak ultrarövid, vagy még ennél is rövidebb hullámokon történhet a megkívánt nagy sávszélesség miatt. Mivel az ultrarövidhullámok kvázioptikailag terjednek, még egy olyan aránylag kis területű ország is, mint a mienk, csak több, különböző helyen dolgozó adóállomással sugározható be megfelelő módon. A Posta már évekkel ezelőtt kidolgozta erre vonatkozó távlati fejlesztési terveit és e tervek birtokában vett részt az 1952-ben Stockholmban tartott nemzetközi konferencián, mely a televízió és FM rádióműsorszórás céljára szétosztotta az üzemi frekvenciákat az európai országok között. Figyelembe vették a hazánk topográfiai adottságain és népességi viszonyain alapuló terveinket és a konferenciát követő egyezmény többek között biztosította, hogy az 1. sáv 49,75/56,25 MHz (kép/hang) csatornáján Budapestről, maximálisan 100/50 kW effektív kisugárzott teljesítménnyel televízió műsort adjunk. Effektív kisugárzott teljesítményen az adóállomás sugárzójába betáplált teljesítménynek és az antenna erősítésnek (antennanyereség) a szorzatát értjük. Az állomásnak Budapesten való elhelyezését egy részről az indokolja, hogy az ország közepe tájának besugárzása szempontjából előnyös kihasználni a budai hegyek által nyújtott természetes magasságot, más részről az, hogy ilymódon nagy térerősség biztosítható a rádiózavarokkal leginkább fertőzött főváros területén. A budai hegyek közül azért esett a választás a Széchenyi hegyre, mert innen Nagy-Budapest egész területe, számottevőbb árnyékhatások nélkül jól besugározható, ugyanakkor nincs túl messze a fővárostól és kellő magasságú az országos sugárzás szempontjából is. A Széchenyi hegy teteje a Duna szintje fölött kb 350 m magasan van. Az adóállomás vételi körzete nagyobb lenne, ha a sugárzó a hegy tetején épített magas (150—200 m) torony tetején volna, de ebben az esetben a túl hosszú antennatápvonal a képminőség szempontjából káros reflexiókat eredményezett volna. Az ismertetendő toronyszerű épület aránylag rövid tápvonal mellett is lehetővé teszi azt, hogy a sugárzó a hegy teteje fölött kb. 90 m és így a távolabbi környezet szintje fölött 350 + 90 + 440 m magasan legyen. Ultrarövidhullámokkal gyakorlatilag az a terület sugározható be jól, melyet a rádióhorizont határol. Ez az adóállomástól számítva olyan távolságban van, ameddig az ultrarövidhullámok normális légköri viszonyok mellett eljuthatnak anélkül, hogy terjedésüket a föld görbülete akadályozná. Ebben az esetben ez kb. 100 km, amelyen belül a vételt gyakorlatilag nem zavarja meg a troposzféra változásából eredő fading. A 100 km sugarú zónában kell tehát olyan térerősséget biztosítani, amely elegendő védelmet jelent az erősáramú rádiózavarokkal szemben. Ez (vidéken) kb. 1 mW/m, ami azt jelenti, hogy akkora effektív kisugárzott teljesítményre van szükség, amely még 100 km távolságban is ekkora térerősséget eredményez. Hullámterjedési diagramok szerint 50 MHz körül, 100 km távolságban, 1 kW effektív kisugárzott teljesítmény hatására 0,1 mW/m térerősséget kapnánk a föld fölött 10 m magasságban (átlagos vevőantenna magasság). De nekünk 1/0,1 - 10-szer ekkora térerősségre van szükségünk és ehhez Ю2 • 1 kW = == 100 kW effektív kisugárzott teljesítmény szükséges. Az I. sávban gyakorlatilag elég könnyen lehet kb. négyszeres antennaerősítést elérni, ezért 100 a sugárzóba —— = 25 kW körüli teljesítményt kell betáplálni. A következőkben a közelmúltban üzembe helyezett 30 kW-os német gyártású VEB Funkwerk Köpenick televízió adóberendezést, tartozékait, valamint az ezt magában foglaló épületet fogjuk ismertetni. Az adóberendezések tömbvázlata A televízió adó felépítését az 1. ábrán látható tömbvázlat tünteti fel. Ebbe az egyszerűség kedvéért nem rajzoltuk be a tápegyenirányítókat, hálózati egységeket, hűtőművet, szabályozó szerveket, stb. Csupán az adó keresztmetszetének vázlatos megismerése céljából legfontosabb egységeket tüntettük fel. A következőkben a képadó, a hangadó, a tápvonal és sugárzó, valamint a kezelő-