Magyar Iparoktatás, 1915-1916 (20. évfolyam, 1-20. szám)
1-2. szám
. — 3 — sulfiddal festik a kartonokat, az antimonfluort (SbFl3) és az antimonyl káliumtartrat, úgynevezett hánytató-borkő fixáló anyagul a fonal-kelmefestészetben kell, a basikus festékekkel való festéshez szükséges tanninnak a textil árán való lecsapása céljából. Gyógyászatban is használják. A Iasmut csakis könnyen olvadó ötvények alkotórésze. A réz és ötvözeteinek mérgező hatása fölött eltérnek a vélemények. Ennek a kérdésnek végérvényes eldöntése fölötte kívánatos, mivel úgy a vörösrézből, valamint ennek számos ötvözetéből élelmiszerek és emberi élvezeti cikkek elkészítésénél használt edényeket, főzőedényeket, üstöket, lepároló készülékeket stb. gyártanak. A réz különböző ötvözeteinek fémréz tartalma tág határokon belül ingadozik, így pl. a bronzok 80—90°/o rezet és 10—20°/0 ónt, a sárgarézfajok 60—80°/o rezet és 20—40°/o cinket tartalmaznak. A réz és az összes rézötvözetek savakban oldódnak, ha a levegő oxygénje is hozzáférhet. Ha gyengén savas folyadékokat rézedényekben főzünk, akkor számbavehető rézmennyiségek alig oldódnak fel. Más eset az, ha lehűlő savas folyadékok rézedényekben huzamosabb ideig állanak. Ilyenkor főleg a folyadék és levegő határán mutatkozik a marás nyoma. Ha a rézedényeket tisztán tartják, akkor még ónozatlan és sárgaréz edények használata esetén sincs okunk bajtól tartani. A réz mérgező hatását illetőleg igen beható kísérleteket végzett dr. K. B. Lehmann, a würzburgi hgieniai intézet igazgatója (Archiv für Hygiene: „Hygienische Studien über Kupfer“. Welche Kupfermengen können durch Nahrungsmittel dem Menschen unbemerkt zugeführt werden?), amelyeknél egyrészt az élelmiszerekben már természettől fogva benfoglalt rézmenynyiségeket állapítja meg, másrészt meghatározza azokat a rézmennyiségeket is, amelyek szerinte az ételekbe rézedényekben való elkészítésük következtében belekerülhetnek és végül megállapítani igyekszik azt a rézmennyiséget is, amelyet az ember észrevétlenül beszedhet. Arra az eredményre jut, hogy a normálisan rézben legdúsabb tápanyagokkal való táplálkozás mellett a naponta befogadott rézmennyiség legföljebb 53 mg. lehet, de tényleg (mivel nem tételezhető fel, hogy valaki állandóan csak rézdús tápanyagokkal táplálkozik) 10—20 mgr.-nál több nem szokott lenni. Ugyancsak saját kísérleteire támaszkodva azt találja Lehmann, hogy abban az esetben, ha a lehető legna !