Magyar kalapos ujság, 1932 (4. évfolyam, 1-5. szám)
1932-08-01 / 1. szám
MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG A házalás megszüntetése a női kalap és kellékek terén Régi sérelme iparunknak az egész országot behálózó kész női kalappal és kellékekkel való házalás, amelybe nap-nap után belekapcsolódnak újabb iparosok és kereskedők, részben kényszer miatt, mert ellenkező esetben vevőközönségüket kiszolgálják más házalóknak. Kit nevezünk ebben az esetben házalónak ? Azt az iparost vagy kereskedőt, aki áruját akár maga, akár ügynöke útján megrendelés nélkül a vevőhöz szállítja és azt eladásra kínálja. Ugyancsak ez az eset áll fenn, ha egyes mintacikkeken felüli mennyiséget visz magával és azt akár a vevő helyiségében, akár a saját üzletén kívül más üzlethelyiségében megvételre kínál. Elmúlt évben a házalás miatt megcsappant a női kalap- és kellékkereskedésekben a forgalom és így tömegesen bocsájtották el az alkalmazottjaikat. Ezek a volt alkalmazottak újból elhelyezkedni nem tudtak, más megoldást nem találva, felhasználták az alkalmaztatásuk alatti vevőkör-ismeretet, felcsaptak iparigazolvány nélkül házaló kereskedőknek. Így versenytársa lett volt munkaadójának. A versenyt ezek könnyen bírták a legitim kereskedővel szemben, mert őket rezsiköltség és közterhek nem sújtották. A házalás az egész országban olyan méreteket öltött, de kiváltképpen Budapest és környékén, hogy maguk a házaló kereskedők megdöbbentek annak határtalanságától. Kényelmi szempontból a házalók által látogatott iparosnak és kereskedőnek jó volt, mert nem kellett elmennie a tőle távolabb fekvő üzletbe vásárolni. 20—25 ügynök látogatta őt naponta a neki szükséges áruval. A házalást törvény korlátozza és külön engedélyhez köti, de nem vonatkozik a mi szakmánkra. A szakmánkban dúló házalásnak olyan kinövései vannak, ami tönkre tesz valamennyiünket, ha ennek minél előbb gátat nem vetünk. Ezt legelőbb az iparosaink érezték meg. Tétlenül kellett nézniök ezt az inváziót és azt, hogy még éhbér mellett sem tudnak munkához jutni. Ugyancsak erősen érezték a masamódok és kalapkereskedők, hogy nap nap után értéktelenebb lesz a házalás miatt a női kalap s hogy egy ideig még bírják, maguk is rátértek a silány árura. Nem keresték a vevő érdekében a minőséget stb., hanem a kevés pénzen kapható, kirakatjaikba minél olcsóbban kiírható kalap vette át a szerepet A házalás nem állt meg ott, hogy csak kalapüzleteket látogasson. A házaló gárda nagy dobozokban, óriási zacskókkal (vidékre ládákban és bőröndökkel) teli áruval, kész női kalapokkal előttünk lehetetlen árért és még bizományban, az eddig egyéb cikkeket árusító üzletekre is rávetette magát és rakta teli áruval. Ezek az üzletek, mint reklámcikket átvették a női kalapot, az egyéb cikkeik mellé Olyan árért írták ki a női kalapot, hogy kényszerülve volt mindenki ezek után igazodni, ha el akart adni kalapot. Nem a nehéz gazdasági helyzet, vagy a racionalizált termelés tette tönkre a női kalapipart, mint egyesek gondolják, hanem a fent leírt meg nem engedhető kereskedelmi forma. Ma már úgy áll a szakmánkban a házaló kereskedelem, hogy maguk is érzik azt, hogy ezzel a rendszerrel el kellett vérezniök. Vissza kellett térniök a megrendelésgyűjtésre. De nincs közöttük, aki ezt az egészséges üzletszerzést el merné újból kezdeni. Egymásra tolják, egymást okolják, hogy ezért, vagy azért, ha ő, majd akkor én is. Az Ipartestületünk, a női divatkalapkészítő Ipartestülettel külön-külön és együttesen is ebben a tárgyban több megbeszélést folytatott, amíg egy közös értekezletre a házaló kereskedőket is bevonta. Ezen az értekezleten kötelezőleg kijelentették a házaló kereskedők és iparosok, hogy illegitim iparost, vagy kereskedőt többé nem szolgálnak ki és a házalást, meg a választék áru küldést megszüntetik, a bizományba adást erősen korlátozzák. Ugyanezt a vámpolitikai osztály textilbehozatali bizottsága előtt jegyzőkönyvbe vétették, azzal a megszorítással, hogy annak az iparosnak, vagy kereskedőnek, aki 1932. szeptember 1-től kezdve ez ellen vét, csak legfeljebb annyi külföldi árut véleményez behozatalra, amiből az illetőnek házalásra nem fog jutni. Ezen értekezleten részt vett ipartestületünk és a női divatkalapkészítő ipartestület elnöksége, valamint a házalást folytatott kereskedők. Nem tudjuk milyen komolyan vették a házalók az ígéretüket és annak betartását, de feltételezzük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagyrabecsült delegált titkáráról, hogy a megállapodást éppen olyan komolyan és megmásíthatatlannak vette, mint a mi ipartestületünk elnöksége és befolyásánál fogva érvényt fog szerezni annak és megszűnjön az ipart és kereskedelmet tönkretevő házalás. Ezért felkéri Ipartestületünk elnöksége az egész ország kalapos iparosságát, hogyha biztos tudomást szerez és igazolni tudja, hogy bármely cég a fentiek ellen vét, értesítse kimerítően a Budapesti Kalapos Ipartestület elnökségét. Budapest, V. Vilmos császár út 46. sz. Csak így tudunk újból munkához jutni és megengedhető keretek közé szorítani az illegitim ipart és kereskedelmet. A KINÉL VÁSÁROL, HIRDET AZ A KALAPOSOK LAPJÁBAN !?