Magyar kalapos ujság, 1936 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-01 / 1. szám

4 MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG • A Budapesti Kalaposok Ipartestülete 1935. évi X. jelentése Mélyen tisztelt Közgyűlés! Az ipartestület elöljáróságának szokásos kö­telességét teljesítjük, amikor beszámolni igyek­szünk mindazokra az eseményekről, melyek az ipartestületi életben az 1933- évben történtek. Tíz év telt el azóta, mikor a kalaposiparosság vezetői úgy látták, hogy a Vegyes Ipartestületben iparunkkal nem tudnak úgy és olyan intenzíven foglalkozni, amint azt szakmánk érdeke megkí­vánná és mozgalmat indítottak az önálló ipartes­tület megalakítására. Fejt István, Lőrincz József, Friedmann Adolf, Király József, Lőrincz Sándor, Festi János, Kántor Izsák, Filácz László, Deli Pál, Deli Jenő, Schmalbach Henrik, Stadler Ödön ál­lottak a mozgalom élén és mögöttük az a lelkes gárda, melynek önzetlen, fáradságot nem ismerő munkája eredményezte a mai Kalaposok Ipartes­tületét. Az előjáróság jelentésében nem kívánunk kü­lön foglalkozni a 10 év méltatásával, ezt a megil­lető külsőségek között a Magyar Kalapos Újság jubileumi számában külön megtettük, e helyen csak érintjük, hogy az ipar­testület elérkezett első jubileumi évéhez. Az elmúlt év a kalaposipar, de ugyanúgy a többi magyar kézművesipar általános helyzeti szempontjából igen változatos volt. Az elmúlt év­ben állította fel a Gömbös kom­lámy a magyar kézművesiparúság régi kívánságát, az iparügyi minisztériumot. Ennek vezetését a fiatal, tetterős Bornemisza Géza kezébe adta és úgy látjuk — már az eddigi tapasztalatok alapján — hogy az első iparügyi minisztert helyesen választották meg: az iparügyi minisztériumból nem hivatalt, akta­gyárat csinált, hanem olyan intézményt létesített, mely a szó nemes értelmében is a kis- és nagyipar érdekében emlekszik. Kü­lön is ki kell emelnünk az elő minisztérium törvényelőkészítő és kisipari osz­tályait, mert az új minisztérium rövid fennállása óta mnden egyes ügyben, amikor hozzájuk for­dultunk, számunkra a legkedvezőbb és leggyor­sabb elintézést sikerült elérnünk. A magyar kézművesipar súlyos idegességgel figyelte és saját bőrén tapasztalta az áruházak terjeszkedését és érdekképviseletein keresztül sajnos, eredmény nélkül­­ igyekezett az áruhá­zak sokszor minden kereskedelmi és ipari részt felölelő terjeszkedése elé gátat vetni. Az áruházak munkássága rendkívül nagy veszélyt jelent az iparra és a kereskedelemre, mert az áruházak túl­zott üzleti politikája folytán tönkrement vagy veszteséges üzleti évet kimutató kereskedelem és ipar által be nem fizetett adó — éppen adózási rendszerünk helytelensége miatt — az aránylag kevesebb adót fizető áruházak befizetéseiből nem térüi meg. Fel kell erre figyelni, még mielőtt nem késő közbelépni, mert az áruházak ilyirányú ter­jeszkedése nemzetgazdasági szempontból éppen nem kívánatos, hanem az szükséges, hogy minél több kisegzisztencia, minél több szabad független polgár adóalanya legyen a kincstárnak. Az áruhá­zak működésükkel a kalapos iparnak is súlyos kárt jelentenek nemcsak azzal, hogy tömegterme­lésükkel a fogyasztóközönség nagy részét maguk­hoz kaparintsák, hanem különösen azzal, hogy sokszor hihetetlenül lenyomott áraikkal a kisipar csak hasonló áraival tudja a versenyt felvenni és ezekbe az árakba a kisiparnak bele kell pusztulni. Az elmúlt évben újra előtérbe nyomult az ipa­­rosnyugdíj kérdése- Oly problémája ez a magyar kézm­űvesiparúságnak, mely szinte megoldhatat­lannak látszik. Országos relációban fennáll az az igazság, hogy addig amíg az iparosság kényeked­­vére bízzák, hogy a felállítandó nyugdíjintézetben terhet vállaljon, annak fenntartása is egészen bizo­nyos keresztülvih­etetten. Másrészt pedig kérdés, hogy a mai rendkívül súlyos gazdasági helyzetben a magyar kézművesiparosság kényszertársulás el­vén felépülő nyugdíjintézmény terheit képes-e vi­selni. Ennélfogva a kérdés kimunkálása és a fö­lötte való meditálás az, melyben az iparosközü­le­­tek kiélik magukat. Ugyancsak a mint év folyamán tárgyaltuk az érdekképviseleti törvénytervezetet is, mely célza­tával a szabad érdekképviseleteket feloszlatná és a kényszertársulás elvén álló ipartestületeket meg- Alapittatott 1868 Те I e f о n 62-9 56 Gross és Weiss Rt. kalap- és tompgyár kalapfelszerelési cikkek gyára BUDAPEST, III., BÉCSI ÚT 100 é v_

Next