Magyar Kárpitos Ipar, 1915 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1915-01-01 / 1. szám
HIVATALOS KÖZLÖNYE. ____________ ERMITNK" A TÁRSAK" • Dr. SZEPESSY REZSŐ, Dr. HAVAS BÉLA, Dr. VERMES NÁNDOR, Vzmviuini\nini\arti\. BAUER IGNÁC, BODONYI JENő, FISCHER ZSIGMOND FODOR PÁL, GYÖMRÖS M. MANÓ, GROSZMANN ARMIN, HERMAN ÖDÖN, KRAMER HENRIK, KRÖSZL ISTVÁN, LEIPNIK ARMIN, RADÓ ARTUR, STEINBACH GÁBOR, SZIRONTAI LHOTKA, SZABÓ LÁSZLÓ. A Budapesti Kárpitos-, Gombkötő-, Paszományos- és Paplanos-Ipartestületnek, a Kárpitos- és paszományos-mesterek országos egyesületének és a Magyar Kárpitos-, Gombkötő-, Paszományos- és Paplanos-Mesterek Szövetségének JöMőz xj&r&exStő: 'TeoaorkBjate: <Xoai£eJkSyőrq\j l7JJU^!|CiisJJJLAA ja^ ^Péteripapi,akinak Iparunk helyzete. Ha a mi iparágunkat úgy távolról szemlélem, önkéntelenül, szinte ösztönszerüleg jut eszembe e latin mondás „Quo vadis domine“? Mi voltunk mi, kárpitosok, régente és mivé lettünk ma? Régi szokás, hogy iparos, kereskedő, hivatalnok és általában mindenki, aki némi jövedelemmel bír, az új esztendőben biláncot készít magának a múltról és bizonyos abstrakt számításokkal és eshetőségekkel fürkész a jövőben. Mielőtt tehát a jövőbe tekintenénk, megkísérlem felkutatni a múltat. Két-három évtizeddel ezelőtt a mi iparágunk még egyike volt a legvirágzóbbaknak. A kárpitos kézműves számba, „művész“ számba ment még, kit mint ilyen a lehető leg-, jobban dotáltak és ebben az időben még nem ismerték azt az anomáliát, hogy a kárpitoson kívül más szakképzetlen ember is vállalhasson ilyennemű munkát. De ezután nagyot fordult a a kocka. Fővárosunk újjáalakulásával és rohamos újjáépülésével együtt a vállalkozás is rohamosan fejlődött. Ezzel a fejlődési processussal azonban mi kárpitosok nem tartottunk lépést és ipartestületünk vezetősége pedig nem állott feladatának magaslatán, mert tétlenül nézte végig azt, hogy idegen, szakértelem nélkül, kapzsi vállalkozók egyik csapást a másik után mérték ránk, azzal, hogy insolid konkurrenciával és értékes összeköttetéseinknél fogva elragadták tőlünk a közmunkákat és a nagyobb vállalkozásokat. Régi vezetőink megelégedtek azzal, hogy nekik van mit a tejbe apiitaniok de az iparág fejlesztése meg a többi kollégák érdeke nekik ismeretlen fogalom volt. Ezen áldatlan idők súlya most ólomként nehezedik ránk, mert ma háborús időket élünk, olyan időket, amikor minden privát rendelés számunkra megszűnt és kizárólag közmunkákra vagyunk utalva, melyekből azonban nem vehet ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * * ♦ . BUDAPEST, XIV., KIGYÓ-UTCZA 4. ADAM KÁROLY Nagy színválaszték mindennemű paplanos, paszományos és gombkötő selymekben, ♦ valamint pamutokban, West, Genappe Ispahan , Kammgarn, Trama, Cusir, Cordonet, Chappe ♦ és misselymekben...— Legolcsóbb napi árak. -----------r.♦ 1915. január 1. V. ÉVFOLYAM. 7 - ik oldal