Magyar Kárpitos Ipar, 1935 (25. évfolyam, 11-24. szám)

1935-06-01 / 11-12. szám

1935. június 1. -i érdekképviseletek hivatásáról a Tébe most kiadott jelentésével kapcsolatban az alábbiakat irja N­. I. »A szabad érdekképvi­seletek bizonyos tekintetben a régi politikai vár­megyék autonómiáját folytatják gazdasági téren«, irja Hegedűs Lóránt a Tébe most megjelent évi jelentésében. Szellemes, találó hasonlat. A régi magyar vármegyék az ősi alkotmány bástyái voltak a központosító­­hatalom törekvéseivel szemben. Mint­hogy a kormány és a nemzet közötti régi ellen­tétek ma már megszűntek, ennélfogva a várme­gyék politikai jelentősége is elhalványult. A jus resistendi most az érdekképviseletekre szállott át. Az érdekképviseleti gondolatnak ez az eredeti megfogalmazása különösen fejezi ki a gazdasági élet tömörüléseinek igazi hivatását. A bankok, az ipar, a kereskedelem sérelmeinek állandóan kife­jezést kell adni, panaszkodni, bírálni kell, eszméket adni és­­mindezekkel korlátot szabni az államhata­lom gazdasági­­beavatkozásainak. Ez a hivatás nem fakciózus szembeszállás­­a kormánnyal. A liberá­lis, be nem avatkozó gazdasági rendszer idején is szükséges­­volt a védekező bírálat. Hiszen Na­póleon, aki teljesen kiirtotta belpolitikai ellenzékét és állandó háborút viselt külpolitikai ellenfelei­vel, önmaga hívta életre gazdaságpolitikai ellenzé­két, amikor a kereskedelmi kamarai intézményt megteremtette. A­­politikában nem tűrt ellentmon­dást, de a gazdasági kérdésekben megkövetelte a bírálatot. Mennyivel ,inkább szükséges az érdekkép­viseleti szabad bírálói munka, amikor a világ vala­mennyi kormánya a gazdasági életbe való beavat­kozásnak eddig­i soha nem ismert mértékét alkal­mazza. Bármilyen jószándékú és nagyra törő célki­­tűzésű is a beavatkozó államhatalom, még a saját rendszabályainak gyakorlati­­eredményessége érdeké­ben is ;tűrnie kell, hogy az elméletek alkalmazásával szemben a­­gyakorlati élet visszhatása megnyilat­­ko­zhassék az érdekképviseleti munka formájában. —* Ezt a­­hivatást azonban csak az élet embereinek állásfoglalását visszatükröző­­érdekképviseletek tölt­­h­etik be, nem pedig — amint a Tébe jelentése mondja — a hatóságilag kinevezett szervekkel pó­tolt érdekképviseletek. Ád­ám Miksa r.-t. kárpitoskel­léküzletei Ferenc József rakpart 6—7. VII. Thököly­­út 16. Vill. Rákóczi út 49. Telefon : 843-10 és 832—90. Az iparosok adózása A m­. kir. pénzügyminiszter által kiadott adó­sta­tisztika a kisiparosok igen nagymérvű elszegénye­déséről számol be. Megemlítendőnek tartjuk, hogy az adóstatisztika az ipart két részre osztja s igy mindazok az iparosok, akik gyáripar alatt nem szere­pelnek az iparosok alatt lettek lajstromozva s igy nemcsak a képesítéshez kötött iparágak művelői a tényleges kézművesiparosok, hanem minden más ipar­­űző is ebbe a kategóriába­'‘­érült. A fővárosban 36.163 h­os az összes adózók legnagyobb ad.ipo/o-a iparos, az összes adó­alapnak 55.­aoi.ooo per­gős összegével 35.06o/o-át adják, a kivetett általáno kereseti adójuk 2.790.000 pengővel az összes fővárosi adóknak 36.o4°/o-a. A vidéken 190.194 adóköteles iparos, az ösz­­szes adózók 4­1.010/0-a, az összes adóalapok 11. 35­0/6-a 173.131.000 pengős adó alappal 8.704.000 pengő kivetett kereseti adóval az összes kivetett adók 41 - 41 % -ával terhelt. Az ország területén 224-107 iparos fizet kere­seti adót és pedig a.564.oop pengőt, ezek kö­zül rögzített adót fizet 165.366 vidéki és 17.648 fővárosi iparos, összesen 123.668-an újonnan ki­vetett­­nem rögzített iparos adózó a vidéken 56.62­4, a fővárosban 12.963, tehát 69.587 iparos fizetett 5.563.ooo pengő kereseti adót. Az adóalap nagy­sága (10.000 pengőn felüli) folytán nem rögzíthető kereseti adót, fizet a vidéken 224 és a fővárosban 352 iparos 525.000 pengőt. A vidéki iparosság elszegényedésére rettenetes adat, hogy 16.818 olyan iparos van az ország területén akinek adóalapja (!) alatta marad az évi 200 pengőnek, a fővárosban ez a szám 328, szintén na­gyon fájdalmas jelenség. 201 pengőtől 566 pengőig, tehát átlag maxi­mum napi 1.46 pengős jövedelemmel adóalapként a vidéken 46.916, a fővárosban 2356 iparos adózik, ez a két legalsó kategória életnívója mélyen alatta marad a szakmunkások életstandardjának és a leg­rangosabb igazolása a kisiparosok elproletáriasodá­­sának. 561 pengőtől 1.000 pengőig a vidéken 28.740, a fővárosban 7.476 az adóköteles iparosok adó­­alapja. Szinte katasztrofális, hogy 1001 pengő évi adó­alaptól felfelé erőteljesen visszaesik az iparűzők száma, 1000 pengőtől 2000 pengőig még 9377 vidéki iparos adóalapja helyezkedik el de már 2­000- től 3­­00 pengőig mindössze 1942 vidéki iparos adóalany, m­íg 3 és 4 ezer között 740, 4 és 5 ezer között 878, 5 és 6 ezer között 192, 6 és 8 ezer között 176, és 8 és 10 ezer között mindössze 84 iparosnak van a kereseti adóalapja. A főváros területén sem sokkal jobb a helyzet, bár ezek a számadatok is lesújtóak 1 és 2 ezer pengő között az adóalapja 4­843 fővárosi iparosnak van, 2 és 3 között már csak 1279, 3 és 4 között már­csak 590 (ebbe a kategóriába tartoznak a napi 10 pengőt keresők!) 4—5-ig 366 fővárosi iparos adóalapja helyezkedik el és 5—6-ig mindössze 175 iparosnak az adóalapja. (!) Az újonnan kivetett, nem rögzített adóstatisztika semmivel sem mutat előnyösebb képet, ami ter­mészetes is mert itt jelentős %-a van azoknak az adózóknak, akik új egzisztenciák az iparosság körében. Nem érdektelen egy év adófizetési képességének leromlását az iparosok szempontjából bemutatni 1932- b­en a községekben kivetettek az iparosokra (ezer pengőkben) 71.660, 1933-b­an 62.826, a megyei városokban 1932-ben 37.327, 1933-ban 33.153, a törvényhatósági jogú városokban 2­2.361, 1933- ban 20.000, összesen a vidéken az 1932 évi (ezer pengőben) 131.348 helyett 1933-ban 115.979 pen­gőt míg a fővárosban az 1982-ben kivetett (ugyan­csak ezer pengőben) 59.873, helyében 55.536 pen­gő volt a kivetés, tehát 1932 és 1933 között az adókivető hatóságok által elfogadott és maguké­vá tett iparos keresetét (adóalap) 19.706.000 pen­gővel esett vissza. Az árrombolás és a kereseti viszonyok nagymér­vű leromlásának kétségbeejtőbb fényképét eddigelé semmi sem tárta jobban elénk, mint a pénzügy­miniszter által kiadott adóstatisztika. A leszegényedés igen nagy mérvét mutatja a vagyonadóösszeállítás is, amelyből megtudjuk, hogy a fővárost is beleértve mindössze 2­3.452 iparos va­­gyonadó fizetésre köteles és ezeknek vagyonadó alap­ja 582.856,pop pengő és a kivetett vagyonadó összege 638.000 pengő volt. (Itt újból fel kell említeni, hogy ebben a statisztikában nemcsak a kisiparosok vannak benne, hanem minden iparos, aki nem gyáros.) MAGYAR KÁRPITOS IPAR 3. oldal )enyom­­á­s IV. VÁCI U. II/a. Tel: 82-6-35 INDANTHREN bútorszövet, velour, mohair, velvet, kézi- és mechanikai szövetek, függönyanyag, voile, netz, angol- és f­enetex művészvászon, Kárpitosoknak kü­lönleges engedmény Szenes-Blloga fémfüggönytartók eladási központja. Kárpitos tőzsde. Gyakorlott kárpitossegéd elők,élő műhelyben ta­nult jobb műhelyben dolgozott a fővárosban, ke­res elhelyezkedést. Cím megtudható az ipartestület­en. Lapunk felelős szerkesztője ajánlja felvételre. A Laticel kárpitoslemez. A kárpitosipar legújabb segédeszköze a Laticel kárpitoslemez, melyről, a Magyar Ruggyantárugyár az alábbi körlevelet adta ki: "»Ebből az új kárpitosanyagból a kárpitos szak­ember újszerű, igen kényelmes bulárpárnázatot ké­szít. A Laticel kárpitoslemez kezelését, vagyis ki­szabását és beépítését a kárpitos szakembernek meg kell tanulnia, hogy szakszerű munkával fokozottabb kényelmet nyújtó bútorokat készíthessen és ily mó­don megnövelhesse vevőkörét. A Laticel 'kárpitoslemez méterszámban előállított lemez, melyet a kárpitos a rugózat, a schoppolás, sőt a spiquirozás céljára dolgoz fel e célnak meg­felelően egy, vagy több réteg alkalmazásával. A Laticel kárpitoslemez kb. 3 cm, vastagságban 100 cm. szélességben és 10 méterig tetszés szer­­­inti hosszúságban kapható. Súlya négyzetméteren­ként kb. 4*— kg. Ezzel a lemezzel olyan feladatok is megoldhatók, melyekre az eddig ismert anyagok nem voltak alkalmasak. A Laticel kárpitoslemez ollóval bármily elképzelhető alakra szabható és speciális ragasztó­­anyagunkkal könnyűszerrel ragasztható. A Laticel kárpitoslemez kíméli a huzatot, mert nem tartal­maz semmi olyan alkatrészt, amely a huzatot meg­sértené. A Laticel kárpitoslemez felhasználásával a kár­pitos szaktudását és egyéni ízlését a legmesszebb­­menően kifejezésre juttathatja. Nagy előnye, hogy egyrészt a vevőközönségnek eddig sohasem nyújtott kényelmet, másrészt a kárpitosnak fokozottabb mun­kaalkalmat biztosít. A Laticelt ma már mindenki ismeri, anyagáról, gyártásáról és tulajdonságairól mégis közlünk né­hány szót. A Laticel előállítását a gumiipar forradalmi je­lentőségű új gyártási eljárása tette lehetővé. Sza­badalmazott eljárással­­közvetlenül a természetes gu­mitejből készül. Ezért csorbítatlanul megőrzi a gumifa nedvének eredeti rugalmasságát és más gumitechnikai eljárásokkal ellentétben nincsenek a további feldolgozás érdekében erőszakos mechanikai megmunkálásnak kitéve. A­ Laticel sok millió, egymással összeköttetés­ben lévő apró sejtből áll és minden egyes sejt kifáradhatatlan rugó módjára működik. Rugalmas­ságát állandóan megtartja és alakváltozást nem szen­ved. Laticel kényelmesen rugalmas, tartós, szellős és hygienikus. Nem porfogó, anyagában a féreg és mely nem­­tud megélni. Ezért korszakalkotó jelentő­­ségű a Laticelből készült kárpitoslemez.« Kárpitoskellékek A bútorszövetek szőnyegek legelőnyösebben Neumann Simon Rt.-nél Budapest, IV., Irányi-ucca 27 Telefon: 830—45.

Next