Magyar Kárpitos Ipar, 1936 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-01 / 1-2. szám
5 oldal MAGYAR KÁRPITOS IPAR 1936. január 1. Kárpitoskellékek a bútorszövetek szőnyegek legelőnyösebben Neumann Simon Rt.-nél Budapest, IV., Irányi-ucca 27 Telefon: 830—45. A tanműhely vezetését ez évben is Riese Kálmánalelnök látta el, a tőle már megszokott kiváló szakavatottsággal, amelyet a legnagyobb elismerés illeti meg. Ugyanezt álapította meg az iparoktatásifőigazgatóság és a főváros kiküldöttje is amikor a tanműhely felszerelését és működését tették vizsgálat tárgyává. A felszabaduló tanoncok által tanúsított eredmények nem ütik meg egészen azt a mértéket, amely az ipar szempontjából kívánatos volna. Igaz ugyan, hogy úgy az ipar, mint az elméleti rész tekintetében, figyelemmel azokra a nagy erőlködésekre, amelyet a tanoncok oktatása terén kifejt a testület, természetszerűleg a kívánalmak mértéke is emelkedik, ennek azonban az előmenetele nem felel meg teljesen, amit részben annak is tulajdonjnítunk, hogy mulasztások a tanoncok tapadását meglhetiik. Felszabadított tanoncok iskolai előképzettsége és előmenetele. A fenti táblázat szerintüsaz iparban kitűnő, a tanonciskolában jeles eredményt tanúsított vizsgázó összesen kettő volt, nevezetesen Varga István kárpitosmester tanonca Sulyok Béla és Seiler Jenő paszományosmester tanonca Hornek Gyula. Mindkét tanoncot éremmel tüntette ki az ipartestület segéddé avatásuk alkalmával, a testületben meghonosított szokás szerint. A szabadításokat ez évben is mindig ünnepélyes keretek között végezte az ipartestület, hogy ezzel is emléke élessé tegye a felszabadulók részére életüknek ezt a fontos mozzanatát. A szabadulások körül mint a tanoncvizsgálóbizottság tagjai tevékenységet fejtettek ki Riese Kálmán alelnök vezetése mellett Knecht András, Szabó Lajos, Springer Dezső, Bodnár János, kárpitosmesterek, Schwarcz Izidor, Diamant Arnold, Schiff Mihály, Seiler Jenő, paszományos mesterek, Puchmann Sándor, Göbbös Gábor, Perjámosi István, Teicher Izsák paplanosmesterek, akiknek az elöljáróság ezúton is hálásköszönetét fejezi ki. A székesfőváros népművelési bizottságával együttesen mesterképző tanfolyamot rendezett a testület az 19317 5 tanévben, amelyen a mestervizsgára való előkészüléshez szükséges teljes anyagot két részre osztotta, akként, hogy első fele az 1934—’ 35 tanévben, második fele pedig az 1935—36. tanévben adassék elő. A tanfolyam elég látogatott volt, előadói Barta Artur elnök, Riese Kálmán alelnök, dr. Árkosy Béla, Klausz Gyula tanonciskolai tanárok és dr. Szőnyi Sándor ipartestületi főjegyző voltak. Ezzel is igyekezett a testület különösen az ifjabb nemzedék haladását szolgálni. Szaklapunk, a Magyar Kárpitosipar ez évben is a szokott körültekintéssel és szakavatottsággal látta el nehéz feladatát. A Sajtóbizottságot újjáalakította, illetve kiegészítette az elöljáróság. A Barta Artur elnöklete alatt, Szilágyi Aladár, Schwarcz József és Hajner Géza tagokból álló bizottságot, Bodonyi Jenő, dr. Sztojka Árpád és Somogyi Edével bővítette ki. A bizottság minden megjelenő számot már kefelevonat illetve kéziratban látott ülésein. Az a szaktudás és készség, amellyel Kendi László szerkesztő a lappot ellátja, biztosítéka annak, hogy a testület olyan orgánummal rendelkezzék, amelyik minden komoly bírálatot elbír. A szakcikkeken és a tisztán szakmai vonatkozású közleményeken kívül állandóan tájékoztatja tagjainkat az általános ipari kérdések és tudnivalókról is. A lap nívójáért a sajtóbizottságot, de elsősorban a szerkesztőt illeti köszönet és elismerés. A Testület könyvtárát sajnálatunkra nem vették annyira igénybe a Testület tagjai, amennyire az kívánatos lenne. A könyvtár könyvállománya Barta, Artur ipartestületi elnök további adományaival körülbelül 156 darabbal szaporodott. # # # Az ipartestület ügyforgalma az ip35 évben erősen próbára tette és igénybe vette a testület, tisztviselői karát. A nehéz viszonyok folytonosan súlyos követelmények elé állítják az ipartestületet. A közszállítások, az ezekben való közreműködés, a kisipari hitelek ügyei, a testülethez befutó panaszok, mind több és több munkát rónak a testületre, amelynek azonban tőle telhető legnagyobb buzgósággal igyekszik megfelelni. Az ügyforgalmi kimutatás szerint a beérkezett ügyiratok száma 89, a megkötött tanoncszerződések száma 116. Felbontatott 25 tanszerződés. Felszabadíttatott 62 tanonc. 79 munkakönyvet állított ki az ipartestület. Az expediált levelek száma 7205 volt. Rendes és rendkívüli ülésre 16 esetben ült össze az ipartestület elöljárósága ,ezenkívül egy évi rendes közgyűlést tartott az ipartestület, továbbá Schwarz Izidor aranykoszorús paszományosmester arcképének leleplezése alkalmából egy díszgyűlést. Ezeken a gyűléseken az iparra fontossággal és jelentőséggel bíró minden ügyet letárgyalt, amelyek alapján az elnökség megtette intézkedéseit, illetve illetékes helyekre előterjesztéseit. Megelégedéssel és megnyugvással állapította meg az elöljáróság, hogy a székesfőváros által megejtet ügy és vagyonkezelési vizsgálat, amely a kiküldöttek által a legaprólékosabb részletekre is kiterjedő alapossággal történt, a testület ügy és vagyonkezelését rendben levőnek találta. A kontárügyek elintézése, a tudomásra jutott kontárkodási esetek üldözése is egyik legfőbb gondját képezte az elöljáróságnak. Minden tudomására jutott ügyet kivizsgáltatott és a legrövidebb idő alatt feljelentett a testület. Az ügyek tárgyalásain a vádat az ipartestület főjegyzője képviselte, ami pedig, tekintve hogy a székesfőváros területén az ilyen ügyek elbírálása még mindig kerületenként történik, a IV. VIII. IX. X. kerületi egyesített kontárbi JTJTJTJTJTJTTJTJTJTJTLJTJriJTJTJT. G schwind KELMEFESTŐGYÁR I tisztit, fest bútorszövetet és bársonyokat napfényálló kivitelben. Budapest Vll., Kazinczy u. 42 .1 I Tplpfin • KÁRPITOSOKNAK KEDVEZMÉNY. xjUTJiJT_rxjT_rij-ij-i_riJ-Lri_n_ri_r Fonottszőrök minden minőségben, eutánozva is, kiváló előállításban legolcsóbban kaphatók. Schwenger József lószerfonó gyárban BUDAPEST Városi iroda: V. BÁTHORY UTCA 7 Telefon: 262—94. 632—02 jóságot kivéve — rendkívül nagy munkát és főleg sok időt igényel. Azoknál a kontároknál, akik elhelyezkedési lehetőség híján vállaltak itt-amott egy-egy munkát sokkal nagyobb károkat okoztak az iparnak azok az iparosok, akik úl közkereseti társaságok létesítésével, a kereskedők raktárai és pincehelyiségeiben való dolgozással, asztalos műhelyeknek »kárpitosüzem« felirattal való ellátásával segítették elő azt, hogy illetéktelenek vállaljanak kárpitosipari munkákat és vonják el a hasznot az iparosok elől. Egyik legfontosabb kérdése az iparnak, amelyet rendeletekkel szabályozni és megszüntetni alig lehet, mert a szabályozás az iparűzés szabadságát, a törvényes iparűzők szabad mozgási lehetőségét korlátozná. Az ipari érdekeket súlyosan érintő olyan ténykedésekkel s szemben, amelyeket az iparosok maguk követnekel a törvények keretei között, csak az iparosok jobb belátásra való bírásával volnának megszüntethetők. Ehhez az szükséges elsősorban, hogy mindazok a tényezők, amelyeknek az ipari közéletre valamelyes hatással bírnak, ezt a mentalitást igyekezzenek minden egyes iparosba deplántálni, erről igyekezzenek meggyőzni. Az ipartestület a maga részéről a jövőben is mindent el fog követni, hogy a tagokat a jogosulatlan iparűzők okozta verseny és károktól a lehetőség szerint megóvja. Az iparművészet működési körének szabályozása ügyében a kezdeményező lépéseket megtette és ezeknek folytatása remélhetőleg szintén szolgálni fogja a testületben tömörült szakmák érdekeit. Taggyűléseket tartott mindannyiszor a testület, valahányszor szüksége mutatkozott annak, hogy a felvett kérdésekhez módjában legyen a szakma összes tagjainak hozzászólni, tehát azoknak is, akik az 1932. éviIII. t. c- 11. §-ának rendelkezései szerint a testület közgyűlésén tanácskozási és szavazási joggal nem rendelkeznek és ezzel módot kívánt nyújtani ezeknek is a szakmák ügyei intézésben való részvételre. Gondoskodott a testület elöljárósága arról, hogy a közszállításoknál közreműködő érdekképviseletek jegyzékébe felvétessék és beküldi rendszeresen az iparban használatos anyagok árainak, valamint az iparban fizetett munkabérek jegyzékét. Foglakozott az ipartestület elöljárósága mindazokkal a kérdésekkel, amelyek részben az általános ipari érdekeket érintik, részben pedig a testületben tömörült szakmák érdekeinek istápolására szükségesnek mutatkoztak. A hatóságok és a kamara megkereséseire véleményét nyilvánította azokban az ügyekben, melyekre nézve megkerestetett, de ezenkívül előterjesztést is tett mindenkor, ha ezt az iparosok érdeke valamelyik ügyben megkívánta. Eljárt az ipartestület azokban az esetekben, amikor az egyes iparok működési köre tekintetében viták merültek fel, így például a paszományos és gombkötőipar ügyében, amidőn az egyenruházati ckkek szolgálati és rangfokozatot jelző készítmények készítése tétetett az ipar részére vitássá. Az ipartestületnek sikerült a szakma érdekeit ebben a kérdésben is teljes mértékben megvédeni. A francia kézműipari szervezetek képviselői budapesti látogatása alkalmával a kiálltást, amely különösen export célokat volt hivatva szolgálni, Beírta Artur ipartestületi elnök rendezte. s * C . Ocil G N ca cn H leányliceumi 1 érettségit a törvény 106 2 §. alapján2 Előképzettség Felmentve | Tanonciskolai eredmény Segéd!vizsga eredménye 1 2 3 4 1121 34 23 elemi_ 1 1_ 2_ — 44 elemi_ — 1 3 — — 1 2 1 45 elemi_ — — 3 1 1 2 1— 166 e'emii 3 7 5 1 8 6 1 28 elemi— — — 1 1— 1 1— 11 polgári— — — 1 — 1—— 82 polgári— — 3 4 1 1 5 2-33 polgári— — 3 — 1 2— — 144 Dolgárii 7 4 3 7 4— 14 középisk.— 2— — — 1— — 16 középisk.— — 1 — — 1— — felsőkeresk. 2 érettségii — 1 — — 1 1— reáliskolai 1 érettségií — — — — 1— — 1— — — — — 2 — —1 627 3 1924c ’ 3e 1'2