Magyar Kárpitos Ipar, 1936 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1-2. szám

5 oldal MAGYAR KÁRPITOS IPAR 1936. január 1. Kárpitoskellékek a bútorszövetek szőnyegek legelőnyösebben Neumann Simon Rt.-nél Budapest, IV., Irányi-ucca 27 Telefon: 830—45. A tanműhely vezetését ez évben is Riese Kálmán­­alelnök látta el, a tőle már megszokott kiváló s­zak­a­v­a­tot­tsággal, amely­e­t a legnagyobb elismerés illeti meg. Ugyanezt á­lapította meg az iparoktatási­­főigazgatóság és a főváros kiküldöttje is amikor a tanműhely felszerelését és működését tették vizs­gálat tárgyává. A felszabaduló tanoncok által tanúsított eredmé­nyek nem üti­k meg egészen azt a mértéket, amely az ipar szempontjából kívánatos volna. Igaz ugyan, hogy úgy az ipar, mint az elméleti rész tekin­tetében, figyelemmel azokra a nagy erőlködésekre, amelyet a tanoncok oktatása terén kifejt a tes­tület, természetszerűleg a kívánalmak mértéke is emelkedik, ennek azonban az elő­mene­tele nem fe­­­­lel meg teljesen, amit részben annak is tulajdon­j­nítunk, hogy mulasztások a tanoncok t­apadását meg­l­h­et­i­ik. Felszabadított tanoncok iskolai előképzettsége és előmenetele. A fenti táblázat szerintüs­­az iparban kitűnő, a tanonc­iskolában jeles eredményt tanúsított­ vizsgázó összesen kettő volt, nevezetesen Varga István kárpitosmester tanonca Sulyok Béla és Seiler Jenő paszományosmes­­ter tanonca Hornek Gyula. Mindkét tanoncot érem­mel tüntette ki az ipartestület segéddé avatásuk alkal­mával, a testületben meghonosított szokás szerint. A szabadításokat ez évben is mindig ünnepélyes keretek között végezte az ipartestület, hogy ezzel is emléke élessé tegye a felszabadulók részére éle­tüknek ezt a fontos mozzanatát. A szabadulások körül mint a tanoncvizsgálóbi­­zottság tagjai tevékenységet fejtettek ki Riese Kál­mán alelnök vezetése mellett Knecht András, Sza­bó Lajos, Springer Dezső, Bodnár János, kárpi­­tosmesterek, Schwarcz Izidor, Diamant Arnold, Schiff Mihály, Seiler Jenő, pas­zom­ányos mesterek, Puch­mann Sándor, Göbbös Gábor, Perjámosi István, Teicher Izsák paplanosmes­terek, akiknek az elöl­járóság ezúton is hálás­­köszönetét fejezi ki. A székesfőváros népművelési bizottságával együt­tesen mesterképző tanfolyamot rende­zett a tes­tület az 19317­ 5 tanévben, amelyen a mestervizs­gára való előkészüléshez szükséges teljes anyagot két részre osztotta, akként, hogy első fele az 1934—’ 35 tanévben, második fele pedig az 1935—36. tanév­ben adassék elő. A tanfolyam elég látogatott volt, előadói Barta Artur elnök, Riese Kálmán alelnök, dr. Árkosy Béla, Klausz Gyula tanonciskolai ta­nárok és dr. Szőnyi Sándor ipartestületi főjegyző voltak. Ezzel is igyekezett a testület különösen az ifjabb nemzedék haladását szolgálni. Szaklapunk, a Magyar Kárpitosipar ez évben is a szokott körültekintéssel és szakavatottsággal látta el nehéz feladatát. A Sajtóbizottságot újjáalakította, illetve kiegészítette az elöljáróság. A Barta Artur elnöklete alatt, Szilágyi Aladár, Schwarcz József és Hajner Géza tagokból álló bizottságot, Bodonyi Jenő, dr. Sztojka Árpád és Somogyi Edével bővítette ki. A bizottság minden megjelenő számot már kefe­­levonat illetve kéziratban látott ülésein. Az a szaktu­­dás és készség, amellyel Kendi László szerkesztő a lap­­pot ellátja, biztosítéka annak, hogy a testület olyan or­gánummal rendelkezzék, amelyik minden komoly bí­rálatot elbír. A szakcikkeken és a tisztán szakmai vonatkozású közleményeken kívül állandóan tájékoz­tatja tagjainkat az általános ipari kérdések és tud­nivalókról is. A lap nívójáért a sajtóbizottságot, de elsősorban a szerkesztőt illeti köszönet és elis­merés. A Testület könyvtárát sajnálatunkra nem vették annyira igénybe a Testület tagjai, amennyire az kívánatos lenne. A könyvtár könyvállománya Barta, Artur ipartestületi elnök további adományaival körül­belül 156 darabbal szaporodott. # # # Az ipartestület ügyforgalma az ip35 évben erő­sen próbára tette és igénybe vette a testület, tisztviselői karát. A nehéz viszonyok folytonosan súlyos kö­vetelmények elé állítják az ipartest­ü­letet. A közszál­­lítások, az ezekben való közreműködés, a kisipari hitelek ügyei, a testülethez befutó panaszok, mind több és több munkát rónak a testületre, amelynek azonban tőle telhető legnagyobb buzgósággal igyekszik megfelelni. Az ügyforgalmi kimutatás szerint a be­érkezett ügyiratok száma 89­, a megkötött tanonc­­szerződések száma 116. Felbontatott 2­5 tanszer­ződés. Felszabadíttatott 62 tanonc. 79 munkaköny­vet állított ki az ipartestület. Az expediált levelek száma 7205 volt. Rendes és rendkívüli ülésre 16 esetben ült össze az ipartestület elöljárósága ,ezenkívül egy évi ren­des közgyűlést tartott az ipartestület, továbbá Schwarz Izidor aranykoszorús paszományosmester arcképének leleplezése alkalmából egy díszgyűlést. Ezeken a gyű­léseken az iparra fontossággal és jelentőséggel bíró minden ügyet letárgyalt, amelyek alapján az elnök­ség megtette intézkedéseit, illetve illetékes helyekre előterjesztéseit. Megelégedéssel és megnyugvással állapította meg az elöljáróság, hogy a székesfőváros által megej­tet ügy és vagyonkezelési vizsgálat, amely a kikül­döttek által a legaprólékosabb részletekre is kiterje­dő alapossággal történt, a testület ügy és vagyonke­zelését rendben levőnek találta. A kontárügyek elintézése, a tudomásra jutott kon­­tárkodási esetek üldözése is egyik legfőbb gondját képezte az elöljáróságnak. Minden tudomására jutott ügyet kivizsgáltatott és a legrövidebb idő alatt fel­jelentett a testület. Az ügyek tárgyalásain a vádat az ipartestület főjegyzője képviselte, ami pedig,­­ tekintve hogy a székesfőváros területén az ilyen ügyek elbírálása még mindig kerületenként törté­nik, a IV. VIII. IX. X. kerületi egyesített kontárbi­ JTJTJTJTJTJTTJTJTJTJTLJTJriJTJTJT. G schwind KELMEFESTŐGYÁR I tisztit, fest bútorszövetet és bársonyokat napfényálló kivitelben. Budapest Vll., Kazinczy u. 42 .1 I Tplpfin • KÁRPITOSOKNAK KEDVEZMÉNY. xj­UTJiJT_rxjT_rij-ij-i_riJ-Lri_n_ri_r Fonottszőrök minden minőségben, eutánozva is, kiváló előállításban legolcsóbban kaphatók. Schwenger József lószerfonó gyárban BUDAPEST Városi iroda: V. BÁTHORY­ UTCA 7 Telefon: 262—94. 632—02 jóságot kivéve — rendkívül nagy munkát és főleg sok időt igényel. Azoknál a kontároknál, akik elhelyezkedési le­hetőség híján vállaltak itt-amott egy-egy munkát sokkal nagyobb károkat okoztak az iparnak azok az iparosok, akik úl közkereseti társaságok létesítésé­vel, a kereskedők raktárai és pincehelyiségeiben va­ló dolgozással, asztalos műhelyeknek »kárpitosüzem« felirattal való ellátásával segítették elő azt, hogy illetéktelenek vállaljanak kárpitosipari munkákat és vonják el a hasznot az iparosok elől. Egyik legfon­tosabb kérdése az iparnak, amelyet rendeletek­kel szabályozni és megszüntetni alig lehet, mert a szabályozás az iparűzés szabadságát, a törvényes ipar­­űzők szabad mozgási lehetőségét korlátozná. Az ipari érdekeket súlyosan érintő olyan ténykedé­sekkel s szemben, amelyeket az iparosok maguk kö­vetnek­­el a törvények keretei között, csak az ipa­rosok jobb belátásra való bírásával volnának meg­szüntethetők. Ehhez az szükséges elsősorban, hogy mindazok a tényezők, amelyeknek az ipari köz­életre valamelyes hatással bírnak, ezt a mentalitást igyekezzenek minden egyes iparosba deplántálni, er­ről igyekezzenek meggyőzni.­­ Az ipartestület a maga részéről a jövőben is min­dent el fog követni, hogy a tagokat a jogosulatlan iparűzők okozta verseny és károktól a lehetőség szerint megóvja. Az iparművészet működési körének szabályozása ügyében a kezdeményező lépéseket megtette és e­­zeknek folytatása remélhetőleg szintén szolgálni fog­­­ja a testületben tömörült szakmák érdekeit. Taggyűléseket tartott mindannyiszor a testület, va­lahányszor szüksége mutatkozott annak, hogy a fel­vett kérdésekhez módjában legyen a szakma összes tagjainak hozzászólni, tehát azoknak is, akik az 1932. évi­­III. t. c- 11. §-ának rendelkezései sze­rint a testület közgyűlésén tanácskozási és szavazási joggal nem rendelkeznek és ezzel módot kívánt nyújtani ezeknek is a szakmák ügyei intézésben való részvételre. Gondoskodott a testület elöljárósága arról, hogy a közszállításoknál közreműködő érdekképviseletek jegyzékébe felvétessék és beküldi rendszeresen az iparban használatos anyagok árainak, valamint az iparban fizetett munkabérek jegyzékét. Foglakozott az ipartestület elöljárósága mindazokkal a kérdésekkel, amelyek részben az általános ipari érdekeket érin­tik, részben pedig a testületben tömörült szak­mák érdekeinek is­tápolására szükségesnek mutatkoztak. A hatóságok és a kamara megkereséseire véleményét nyilvánította azokban az ügyekben, melyekre nézve megkerestetett, de ezenkívül előterj­esztést is tett min­denkor, ha ezt az iparosok érdeke valamelyik ügyben megkívánta. Eljárt az ipartestület azokban az esetekben, a­­mikor az egyes iparok működési köre tekintetében viták merültek fel, így például a paszományos és gombkötőipar ügyében, amidőn az egyenruházati ck­­kek szolgálati és rangfokozatot jelző készítmények készítése tétetett az ipar részére vitássá. Az ipartes­tületnek sikerült a szakma érdekeit ebben a kérdés­ben is teljes mértékben megvédeni. A francia kézműipari szervezetek képviselői bu­dapesti látogatása alkalmával a kiálltást, amely kü­lönösen export célokat volt hivatva szolgálni, Beír­ta Artur ipartestületi elnök rendezte. s * C . O­cil G N ca cn H leányliceumi 1 érettségit a törvény 106 2 §. alapján2 Előképzettség Felmentve | Tanonciskolai eredmény Segéd!­vizsga eredménye 1 2 3 4 1121 34 23 elemi_ 1 1_ 2_ — 44 elemi_ — 1 3 — — 1 2 1 45 elemi_ — — 3 1 1 2 1— 166 e'emii 3 7 5 1 8 6 1 28 elemi— — — 1 1— 1 1— 11 polgári— — — 1 — 1—— 82 polgári— — 3 4 1 1 5 2-33 polgári— — 3 — 1 2— — 144 Dolgárii 7 4 3 7 4— 14 középisk.— 2— — — 1— — 16 középisk.— — 1 — — 1— — felsőkeresk. 2 érettségii — 1 — — 1 1— reáliskolai 1 érettségií — — — — 1— — 1— — — — — 2 — —1 627 3 1924c ’ 3e 1'2

Next