Magyar Közélet, 1931 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1931-01-01 / 1-2. szám
MASTAR KÖZÉLET• Kik lehetnek a város új alpolgármestere és tanácsnokai A fővárosi választások lezajlottak. A választásoknak — függetlenül az egyes városházai pártok számarányától, és a megválasztott bizottsági tagok politikai hozzátartozandóságától — van egy örvendetes és megszívlelendő eredménye; az tudniillik, hogy a szavazásra jogosultak olyan tömegekben járultak az urnák elé, amire a választások történetében még soha és sehol nem volt példa. Ez mindenesetre azt bizonyítja, hogy Budapest népe mélységesen átérzi, hogy a politika ma elsősorban kenyérkérdés s politikai joginak impozáns arányú gyakorlásával azt dokumintála, hogy aktív részt akar venni a városházán a kenyérért, munkáért és a főváros Jobb jövőjéért meginduló új küzdelemben. Ma a főváros népe talán még fokozottabb érdeklődéssel fordul a városháza felé, amelynek megújhodása rövidesen elérkezik utolsó etappe-jához: a törvényhatósági bizottság megválasztása után a közeljövőben általános tisztújításra kerül a sor. Érthető ez az érdeklődés, hiszen a most megejtendő választások végleges jellegűek lesznek és a főváros népére nézve elsőrendűen fontos az, hogy kik fogják irányítani a városi élet gépezetét, illetve kik lesznek a végérvényesen megválasztott alpolgármesterek, tanácsnokok és kisebb rangú tisztviselők egészen a segédfogalmazókig. A városháza most a küszöbön álló tisztújítás lázában ég és a kulisszák mögött izgalmas harc folyik az egyes állásokért. E pillanatban nem akarunk személyi kombinációkba bocsátkozni s arra sem óhajtunk kitérni, kik azok, akik mellett az egyes pártok zászlót bontanak. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy Budapest népét csak olyan választás elégítheti ki, amelynél nem a protekció,, de kizárólag a jelöltek egyéni kiválóságra és rátermettsége a döntő tényező. Ez egyúttal nemcsak azt jelenti, hogy olyanok kerüljenek bizonyos pozíciókba, akiket ez tudásuksuknál fogva megillet, de azt is, hogy haladéktalanul el kell hagyniuk helyüket azoknak, akik eddig nem teljesítették kötelességüket a leglelkiismeretesebben kenyéradó gazdájukkal, a főváros milliós lakosságával szemben. Az alpolgármesteri és tanácsnoki állásokra sok a jelölt és önjelölt. A törvényhatósági tanácsnak tehát szigorú szelekciót kell alkalmaznia és se jobbra, se balra nem tekintve, elsősorban az önjelöltek között kell rendet teremtenie. Ahhoz nem férhet kétség, hogy a belügyminiszter jóváhagyja az új tanácsnoki állásokat, aminek következménye a IV., V. és IX. ügyosztály kettéválasztása lesz. De sem a tanácsnoki, sem a többi állásokba nem lehet beültetni olyanokat, akik csupán a jó összeköttetések és politikai érdemek gyenge jogcímével rendelkeznek. A közigazgatás mikéntjét nem lehet pártpolitikummá zülleszteni ,ehhez komoly tudás és alapos szakismeret szükséges. A főváros népe pedig, amely nagyszerű tanújelét adta a városházai munka iránti érdeklődésének, megérdemli, de meg is követeli, hogy sorsát pártokon felül álló, kiváló szaktudású férfiak irányítsák.______________________IE 1931 január 1 Georg Györgiy rajza a Magyar Közélet számára. Mi történik Kisgyörött? Ott, ahol a kormány palagyárat létesített. Hirek járnak, hogy a gyárat rövid működés után dicstelen kimúlás veszélye fenyegeti. Ezt a gyárat 800.000 P. befektetéssel indították meg, jóllehet vannak magánkézben lévő komoly munkát végző palagyárak, amelyek sokezer munkásléleknek adnak kenyeret és produkciójuk a szükségletet teljesen fedezi. A lillafüredi építkezést is el tudták volna látni a magánérdekeltségek, persze leszorultak a hivatalos konkurrencia mellett, holott közel 40%/v-al olcsóbb ajánlat is érkezett részükről. Ezzel szemben tény, hogy a hivatalos pala körül bajok voltak. Állítólag rengeteg mennyiségű pala tört el a munkálatok folyamán. Ezenkívül 10 nagyon pala maradt volna felhasználatlanul. Ugyancsak ennek a szakmának érdeklődésével találkozik a földmivelésügyi minisztérium egy állítólagos rendelkezése, amely a hivatalos építkezések számára elsőnek ajánlja a hivatalosterméspalát.