Magyar Közélet, 1931 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-01 / 1-2. szám

MASTAR KÖZÉLET• Kik lehetnek a város új alpolgár­mestere és tanácsnokai A fővárosi választások lezajlottak. A választások­nak — függetlenül az egyes városházai pártok szám­arányától, és a megválasztott bizottsági tagok poli­tikai hozzátartozandóságától — van egy örvendetes és megszívlelendő eredménye; az tudniillik, hogy a szavazásra jogosultak oly­an tömegekben járultak az urnák elé, amire a választások történetében még soha és sehol nem volt példa. Ez mindenesetre azt bizonyítja, hogy Budapest népe mélységesen át­­érzi, hogy a politika ma első­sorban kenyérkérdés s politikai joginak impozáns arányú gya­korlásával azt dokumintála, hogy aktív részt akar venni a városházán a kenyér­ért, munkáért és a főváros Jobb­ jövőjéért meginduló új küzdelemben. Ma a főváros népe talán még fokozottabb ér­deklődéssel fordul a városháza felé, amelynek meg­újhodása rövidesen elérkezik utolsó etappe-jához: a törv­ényhatósági bizottság megválasztása után a közel­jövőben általános tisztújításra kerül a sor. Érthető ez az érdeklődés, hiszen a most megejtendő válasz­tások végleges jellegűek lesznek és a főváros népére nézve elsőrendűen fontos az, hogy kik fogják irányí­tani a városi élet gépezetét, illetve kik lesznek a végérvényesen megválasztott alpolgármesterek, ta­nácsnokok és kisebb rangú tisztviselők egészen a segédfogalmazókig. A városháza most a küszöbön álló tisztújítás lázában ég és a kulisszák mögött izgalmas harc folyik az egyes állásokért. E pillanatban nem akarunk személyi kombinációkba bocsátkozni s arra sem óhaj­tunk kitérni, kik azok, akik mellett az egyes pártok zászlót bontanak. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy­ Budapest népét csak olyan választás elégít­­heti ki, amelynél nem a protekció,, de kizáró­lag a jelöltek egyéni kiválóságra és rátermett­sége a döntő tényező. Ez egyúttal nemcsak azt jelenti, hogy olyanok kerüljenek bizonyos pozíciókba, akiket ez tudásuk­­suknál fogva megillet, de azt is, hogy haladéktalanul el kell hagyniuk helyüket azoknak, akik eddig nem teljesítették kötelességüket a leglelkiismeretesebben kenyéradó gazdájukkal, a főváros milliós lakosságá­val szemben. Az alpolgármesteri és tanácsnoki állá­sokra sok a jelölt és önjelölt. A törvényhatósági tanácsnak tehát szigorú szelekciót kell alkalmaznia és se jobbra, se balra nem tekintve, elsősorban az ön­jelöltek között kell rendet teremtenie. Ahhoz nem férhet kétség, hogy a belügyminisz­ter jóváhagyja az új tanácsnoki állásokat, aminek következménye a IV., V. és IX. ügyosztály kettéválasz­tása lesz. De sem a tanácsnoki, sem a többi állá­sokba nem lehet beültetni olyanokat, akik csupán a jó összeköttetések és politikai érdemek gyenge jog­­címével rendelkeznek. A közigazgatás mikéntjét nem lehet párt­politikummá zülleszteni ,ehhez komoly tu­dás és alapos szakismeret szükséges. A főváros népe pedig, amely nagyszerű tanújelét adta a városházai munka iránti érdeklődésének, megérdemli, de meg is követeli, hogy sorsát pártokon felül álló, kiváló szak­­tudású férfiak irányítsák.______________________IE 1931 január 1 Georg Györgiy rajza a Magyar Közélet számára. Mi történik Kisgyörött? Ott, ahol a kormány palagy­árat létesített. Hirek járnak, hogy a gyárat rö­vid működés után dicstelen kimúlás veszélye fenye­geti. Ezt a gyárat 800.000 P. befektetéssel indítot­ták meg, jóllehet vannak magánkézben lévő ko­moly munkát végző palagyárak, amelyek sokezer munkásléleknek adnak kenyeret és produkciójuk a szükségletet teljesen fedezi. A lillafüredi építkezést is el tudták volna látni a magánérdekeltségek, persze leszorultak a hivatalos konkurrencia mellett, holott közel 40%/v-al olcsóbb ajánlat is érkezett részükről. Ezzel szemben tény, hogy a hivatalos pala körül ba­jok voltak. Állítólag rengeteg mennyiségű pala tört el a munkálatok folyamán. Ezenkívül 10 nagyon pala maradt volna felhasználatlanul. Ugyancsak ennek a szakmának érdeklődésével találkozik a földmivelés­­ügyi minisztérium egy állítólagos rendelkezése, amely a h­ivatalos építkezések számára elsőnek ajánlja a hi­vatalos­­terméspalát.

Next